Csepel.info

Ingatlanmagazin.com

Miközben tovább folyik a Marina parti épületegyüttes bővítése, s egyre újabb lakások, üzletek köthetők le, s átadták a Prestige Towerst, a Duna-parti régió kiépítése tovább folyik: Csepel-csúcsot még tervezgetik, a Milleniumi Városközpont folyamatosan épül, az utak pedig már elkészültek a városhoz a városban koncepció jegyében tervezett Duna City-ben is.

Új város épül majd a Nagyvásártelepen

A Duna City Budapest fejlesztése a régi Nagyvásártelepen, magánkézben lévő területeken, a Lágymányosi hídtól délre, a Soroksári Dunaág mentén megvalósuló fejlesztés és beruházás. A cég a Quaestor pénzügyi tanácsadó és a Gropius építőipari Zrt. a tulajdona, melyet kifejezetten a DunaCity beruházás megvalósítására hoztak létre.

 „A terület nem számít markánsan rozsdaövezetnek, abból a szempontból, hogy itt nem folyt környezetet károsító tevékenység, ez a rész gyakorlatilag Budapest élelmiszer-elosztó központjaként funkcionált” – tájékoztat minket Dr. Gulyás Kovács Gergely ügyvezető igazgató. „Ide érkeztek vidékről a mezőgazdasági termékek a fővárosba, és ezek értékesítésére, újraelosztására szolgáló létesítmények: áruházak, nagykereskedelmi épületek, néhány irodaház és raktárak álltak a területen. Sajnos ezek a korábban állami tulajdonú épületek erősen leromlott állapotban kerültek hozzánk” – teszi hozzá. „Ezek mára lebontásra kerültek, s 2008-ra egy egységesített, rendezett terület található a korábbi Nagyvásártelep helyén.”

Város a városban

„A cég 2005-ös megalakulása óta, gyakorlatilag három olyan nagy előrelépés történt a projekt megvalósítása felé, ami külső szemlélő számára is egyértelművé teszi, hogy ez a beruházás markáns helyet követel magának a fővárosi fejlesztések sorában. Az első, amikor 2006 júniusában a projekt bekerült a Podmaniczky Programba, beilleszkedve ezzel a főváros középtávú építészeti fejlesztéseinek sorába. Ez a lépés előrevitte a főváros és a vállalkozás együttműködését, s én úgy hiszem, mindkét fél profitált belőle” Gulyás Kovács szerint. „Az országos szintű elismertséget az hozta, mikor 27 pályázó közül az elsők között választották ki pályázatunkat a kormányzati negyedre. Sokáig nem is lehetett biztosan tudni, hogy a pályaudvarnál, vagy itt, a soroksári dunaágnál épülhet majd az új hivatali negyed a húsztagú magyar és nemzetközi szakmai zsűri ítélete szerint.

Az mindenesetre világosan kitűnik a pályázat elismeréséből, hogy van relevanciája Magyarországon egy ilyen méretű fejlesztésnek. S kiegészítésül még hozzá tette: függetlenül a negyed későbbi sorsától, csak műszaki, technikai szempontokat figyelembe véve állíthatom, hogy már elkezdődött volna a negyed kiépítése, amennyiben mi kapjuk a felkérést.

A harmadik, nemzetközi ismertséget az idei MIPIM cannesi szakmai kiállítás hozta. Március 13-án a világ legnagyobb ingatlan-kiállításán a DunaCity Budapest város a városban projektje bekerült a világ tíz legjobbnak ítélt fejlesztése közé, s Közép-Európában is az egyik legígéretesebb ingatlanfejlesztésnek ismerte el a szakmai zsűri. A cannesi bemutatkozás a szakma nemzetközi vezetői előtti ismertség megalapozása – ezek után az elkövetkezendő tíz évben a jövőbeni együttműködő partnereink számára nem lesz kérdés, hogy jó-e, megvalósítható-e ez a projekt.”

Hamarosan elkezdődhet a terület beépítése

Első fázisban az infrastruktúra kialakítása, vagyis a közlekedés fejlesztése és, a közművek kiváltása volt a cég célja. A terület egységesítése mellett az első lépés a külső úthálózat fejlesztése, valamint a teljes rehabilitáció volt. A Duna City egy másfélmilliárd forintos beruházással még 2007 januárjában befejezte a Soroksáriés Kvassay utak átépítését, így közvetlen kapcsolatot tudtak létrehozni a Könyves Kálmán körúttal, felgyorsítva ezáltal a Ferihegyi repülőtérhez vezető út forgalmát. Az útrehabilitációnak köszönhetően a korábbi 2×2 sávos Kvassay út 2×3, néhol pedig 2×4 sávossá bővült, valamint kiépült három új lámpás kereszteződés is. Ezzel gyakorlatilag megszűntek a korábban mindennapos reggeli közlekedési dugók.

A későbbiekben ahhoz, hogy a terület még szorosabb összeköttetésbe kerüljön a város más részeivel, további közúti és tömegközlekedési hálózati fejlesztés várható: Így például a beruházó tervei között szerepel az 1-es villamos budai meghosszabbítása, valamint a 2-es villamos járatsűrítése mellett a Soroksári és Szentendrei hévvonal összekötettése is.

Amint a kerületi szabályozási terv ügyében megszületik a fővárosi jóváhagyó döntés, fél-egy éven belül ténylegesen is elkezdődhetnek az építkezések. A következő lépés a területen belül futó gyűjtőutak kiépítése lesz, ami hozzávetőleg 2 milliárd forintot emészthet majd fel. A tervek szerint 2009-2010 lesz az a céldátum, amikor is megjelennek az ingatlanpiacon is leköthető lakások és irodák. A “város a városban” koncepció kialakítására mintegy 500 ezer négyzetméternyi szinterületen kerül majd sor. Az elképzelés lényege, hogy egy területen összpontosulva megtalálhatóak lesznek a városlakók négy-öt főtevékenységéhez kapcsolódó egységek is, így a kereskedelmi, az irodai, a lakóövezeti rész, a hotelek és a sporttevékenységet biztosító épületek. A végső cél lényegében egy új városközpont kialakítása Dél-Pesten.

“A Duna hihetetlen nagy hozzáadott értékét képvisel a projektnél, ami egyelőre más beruházások esetén, többnyire kihasználatlan a városban” emeli ki az elképzelés egyik fő szempontját az ügyvezető. “A főágnál a folyó nehezen megközelíthető egy-két kis résztől eltekintve, ugyanis a part mentén kétsávos utak futnak végig, így lehetetlen volt igazi sétányokat kiépíteni. A Ráckevei-Soroksári-Dunának ugyanakkor megvan az az előnye, hogy a Kvassay-zsilip biztosítani tudja az egyenletes vízszintet. Míg itt a vízszint ingadozás maximum 30-40 centiméter, addig a főágnál jellemzően 8-9 méter szokott lenni. A zsilip miatt így ki tudunk alakítani itt egy pihenésre, sportolásra alkalmas promenádot, amire lakóingatlanokkal gazdagítunk. Ennek megvalósítása érdekében kerül majd sor a mederkotrásra és a kikötő megépítésére.”

Épülő városközpont a Duna mentén

A Petőfi híd és a Lágymányosi híd közé eső szakaszon a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó TriGránit építi fel az új “városközpontot”. A Milleniumi Városközpont néven futó ferencvárosi projekt szintén a vízpart közelségét emeli ki. A beruházó a Duna City-t építő céggel abban is egyetért, hogy a dél-pesti régió az egyik leggyorsabban fejlődő területnek számít a városban, s lényegében az elkövetkezendő években ebbe a régióba helyeződik majd át a főváros központja. A megvásárolt telekcsoport jól megközelíthető gépkocsival és tömegközlekedéssel. Mivel a környéken eltűnőben vannak az ipari jellegű épületek, a területet kiválóan alkalmasnak ítélték kulturális, szórakoztató és irodai célú fejlesztésekre is. Ennek szellemében itt épült fel itt a Nemzeti Színház, valamint Művészetek Palotája (MÜPA) is.

A lakóövezeti részt a 11 hektáros területen a Duna-Pest Rezidenciák két épületszárnyból álló kilencemeletes luxuslakóháza testesíti meg, uszodával, üzletekkel, valamint választható belső kialakítású 30-240 négyzetméteres lakásokkal. Ugyanakkor a fejlesztési hangsúly itt is elsősorban az irodaházakon: Millenium Towers, illetve a kulturális létesítményeken: az új Ludwig Múzeumon, a Nemzeti Hangversenytermen és a Fesztiválszínházat is magában foglaló Művészetek Palotáján, valamint a déli saroktelekre megálmodott Multifunkcionális Kiállítási Épületen van. A Főépületben a tízezer fős konferenciatermen kívül gyógy- és rekreációs célú fürdőt, illetve Magyarországon még nem látott méretű kaszinót is építene a TriGranit. Az épületegyüttesek közé kültéri szobrokat, sétálóutcákat, és különböző vízeséses-csobogós zöldterületeket helyeznek majd el.

Csepel és a toronyházak

A Duna City fejlesztési területtel szemben, az észak-csepeli térség a legnagyobb egybefüggő területű, nagyjából kétmillió négyzetméternyi beépítendő rész a fővárosi fejlesztések között. A Szigetcsúcs tulajdonosa, a Fadesa Hungária Zrt. a jelenlegi tervek szerint elsősorban egy zöldövezeti részekkel tarkított, luxus lakóövezeti negyed megvalósítását tűzte ki maga elé. A 8000-9000 darab lakás mellé a spanyolok színházat, bankokat, éttermeket,de még egy új templomot is szeretnének megépíteni. Az épületeket három ütemben építenék fel, mintegy százmilliárd forint értékben. Az egyelőre még a mai napig kérdés, hogy tervezett felhőkarcolókra kap-e engedélyt a beruházó a fővárostól.

Forrás: Ingatlanmagazin.com

Korábbi hírünk fényképekkel:

Új városrész épül Csepeltől északra

This entry was posted on 2008. június 4. szerda at 16:43 and is filed under Gazdaság. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.