MTI, Index
A görög trükközés sokat rontott a helyzeten
Egy évtizedes megszorítás árán lehetne egyben tartani az euróövezetet – vélekedtek vasárnapi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági kutatócég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vasárnap ismertetett előrejelzésében alapeseti forgatókönyvként azt valószínűsítette, hogy az euróövezet a közelebbi jövőben nem bomlik fel, mivel a potenciális következmények ismeretében Görögország és a többi tagállam nem meri vállalni a felelősséget a valutaunió szétesése után rövid távon várható komoly gazdasági „szenvedésért”.
A CEBR londoni elemzői közölték, hogy becslésük szerint az euróövezet azonnali felbomlása esetén már jövőre legalább két százalékkal visszaesne a valutauniós térség GDP-értéke, szemben a cég jelenleg érvényes központi előrejelzésével, amely 2012-re stagnálást jósol az euróövezet egészére.
A ház szerint ha az euróövezetet mostani formájában fenn akarják tartani, annak egyik ára tízévnyi folyamatos megszorítás lenne. Ha a valutaunió felbomlik, az azonnali, fájdalmas gazdasági következmények sokkal intenzívebben érződnének, ám a CEBR londoni szakértőinek becslése szerint hozzávetőleg 30 hónap után a térség növekedése már gyorsabb lenne, mintha az euróövezet jelenlegi összetételében fennmaradna.
Tíz év nadrágszíj
Más nagy londoni elemzőházak szerint is legalább egy évtizednyi megszorítás árán lehetne egyben tartani a valutauniót. A Capital Economics nevű vezető pénzügyi-gazdasági tanácsadó csoport közgazdászai legutóbbi elemzésükben közölték, hogy véleményük szerint az adósságtörlesztési átstrukturálás önmagában nem kezelné az adósságválsággal küszködő euróövezeti tagországok alapvető versenyképességi hiányát. A cég szerint az eurózónán belül olyan szélesre nyílt a versenyképességi rés, hogy bezárása egy évtizedig vagy még tovább tartó gazdasági depresszióval és deflációval járna a perifériális országokban.
Mindezek alapján ezeknek az országoknak a gazdasági problémáit csak az oldhatná meg, ha elhagynák az eurót – vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint az európeriféria versenyképességi erózióját az egységnyi termékértékre jutó munkaköltségek meredek növekedése jelzi. A Capital Economics kimutatta, hogy Görögországban ez a mutató a 1999-ben mért szint 150 százalékának közelében jár, Portugáliában és Olaszországban is eléri, illetve megközelíti a 140 százalékot – miközben Németországban nem sokkal haladja meg a 105 százalékot.
A Capital Economics londoni elemzőinek számításai szerint ha érvényesülne a dominóhatás, és az adósságválsággal küzdő összes valutauniós tagállam – köztük Spanyolország és Olaszország is – csődbe menne, az kétezer milliárd eurós vagy még nagyobb befektetői veszteséget okozhatna; ez az euróövezet éves GDP-értékének 20 százalékával lenne egyenlő.
A cég szerint ha Németország és a többi központi eurótagállam szembesül azzal a hatalmas költséggel, amelyet esetleg nekik kell állniuk az euróövezet egyben tartásához, akár arra a következtetésre is juthatnak, hogy a közös valuta fenntartásának makrogazdasági indokai „messze nem kristálytiszták”.
Esélyes a felbomlás
A Capital Economics szakértői elemzésükben felidézték: a cég már tavaly 50 százaléknál kisebb esélyt jósolt arra, hogy az euróövezet a jelenlegi formájában kerül ki az adósságválságból. „Akkoriban ez vitatott vélemény volt, de az azóta bekövetkezett fejlemények arra vallanak, hogy az euró túlélési esélye még tovább csökkenhetett, akár jelentős mértékben is” – fogalmaz az elemzés.
A ház londoni elemzői szerint ha az euróövezet felbomlik, annak legvalószínűbb forgatókönyve még mindig az, hogy Görögország és esetleg más kisebb tagállamok távoznak. Azonban minél tovább marad benn Görögország és a többi bajban lévő eurógazdaság, annál nagyobb az esélye annak, hogy Németország és néhány más központi tagállam kezdi megfontolni saját pozícióját – fogalmaztak a Capital Economics közgazdászai.
Az euróövezet szétesését és Németország távozását más nagy londoni házak is most már tényleges eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – legutóbbi globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt már 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét.
Az EIU a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyvében egyaránt elképzelhetőnek nevezte az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.
Forrás: MTI, Index
Sz@r az élet!
http://youtu.be/fEYAfb5yjh4
Sz@r az élet!
http://youtu.be/2IQ64xwXtGc
Kommentár nélkül!
Átlagnyugdíjak (Euróban kifejezve):
Luxemburg 3.000
Norvégia 1.760
Görögország 1.600
Dánia 1.411
Svájc 1.393
Olaszország 1.141
Franciaország 1.108
Svédország 1.060
Finnország 1.050
Island 1.046
Ausztria 1026
Spanyolország 877
Belgium 847
Németország 791
Málta 615
Szlovénia 604
Nagy-Britania 460
Lengyelország 437
Csehország 396
Portugália 357
Szlovákia 351
Magyarország 332
Horvátország 324
Észtország 288
Lettország 258
Litvánia 220
Románia 177
Bosznia 171
Bulgária 145
Albánia 55
Magyarország: 332 Euró. Ma még. A korszerűsítéseket követően ( a Ratkó korszakra váró induló nyugdíj hazavágása után), 10 év múlva lesz az még 250 is.
Bukjon meg az euró, essen szét az Unió! Én egyféle uniót preferálnék, Belső-Magyarország unióját Külső-Magyarországgal! “Magyarország a világ egyetlen országa, amely önmagával határos! (Botlik József történész)”
Etnikai értelemben már csak részben határos önmagával.
Teljes mértékben önmagával határos, mert az elcsatolt területek magyar határmenti területei magyar lakosságúak! Persze tőlünk távolodva egyre csökken a magyarok részaránya. Egyébként a szomszédaink külső határain sem éles a népeket elválasztó vonal, a történelem folyamán a népek környező falvakkal mindig is keveredtek.
“az elcsatolt területek magyar határmenti területei magyar lakosságúak!”
Nem minden határszakaszon van így. Nem minden terület magyar többségű. Nem igaz a magyar többség azt Őrvidékre, nem igaz a Muraközre, nem igaz a horvát határszakaszra, nem igaz a vajdasági határszakasz egy részére, nem igaz a román határszakasz egy jelentős részére (Erdéllyel nem vagyunk határosak, az keletebbre van), és egy rövid határszakaszon már a szlovák-magyar határszakaszra sem igaz (a magyarországi Füzértől északra eső szlovák terület, de Balassagyarmat felett is szakad már a magyar “háló”)
Nyiss fel egy etnikai térképet, mert le vagy maradva.
folyt.köv
Ha Botlik etnikai jellemzőkre utalt, akkor sajnos téved. Örülnék ha minden határszakaszon több tíz kilométer mélyen magyar többségű területek lennének, de ez nincs így.
“Persze tőlünk távolodva egyre csökken a magyarok részaránya.”
Ebben igazad van, bár például Székelyföld éppenséggel messzebb van. Jelentős tömbmagyar terület. Majd nézz utána ennek is!
“szomszédaink külső határain sem éles a népeket elválasztó vonal, a történelem folyamán a népek környező falvakkal mindig is keveredtek.”
Vannak területek ahol egyértelmű a keveredés (főleg a magyarok számarányának csökkenése miatt), viszont van ahol egyik falu full magyar a másik falu meg már marhára nem.
Érdekes dolgok ezek…
Az EU új kezdeményezése: 500 euróért fogadjon örökbe egy görögöt!
Ezért a pénzért a görög megcsinálja mindazt, amire önnek nincs ideje!
– délig alszik;
– újságot olvas;
– kávézgat;
– beszélget a politikáról és sportról;
– délután szundikál;
– bárokba és éttermekbe jár;
– táncol;
ÖN PEDIG DOLGOZHAT HELYETTE REGGELTŐL ESTIG!