Időutazásra hív az új múzeum (Csepeli Hírmondó)

Csepel.hu, Csepeli Hírmondó

Csepel új látványossággal bővült: október 12-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára a Polgári Védelmi Múzeum.

Az ünnepélyes megnyitón Loós Zoltán polgári védelmi alezredes, Borbély Lénárd alpolgármester és Kivágó Tamás dandártábornok, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatója köszöntötték a megjelenteket, és adták át rendeltetésének az új múzeumot. 

A megnyitót követően Loós Zoltán adott interjút a Csepeli Hírmondónak, aki a megnyitott intézményről és a nemrégiben lezajlott, kerületi védelmi gyakorlatról is beszélt.

Nagyszabású védelmi gyakorlat volt szeptember 23-án.

Egy meglehetősen bonyolult, komplex külső és belső védelmi gyakorlatot sikerült levezényelnünk a közelmúltban Csepelen. A Mol Nyrt. bázisának belső védelmi tervgyakorlatát és a kerület külső védelmi gyakorlatát kombináltuk, így jött létre ez az átfogó program, amelyhez kapcsolódott a Molon belül egy tűzoltósági parancsnoki ellenőrző gyakorlat is, így tulajdonképpen három összetevőből állt össze a tevékenység.

Hogyan értékelték a szinte egész napon át tartó munkát?

A Fővárosi Tűzoltó-parancsokság parancsnoka és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság vezetője értékelte a látottakat, és mindketten jónak minősítették a gyakorlatot, a védelmi gyakorlatot „levezető” alpolgármester, Morovik Attila pedig kiválóra értékelte a teljesítményt. Én magam is sikeresnek és eredményesnek tartom az elvégzett munkát, gyűjtöttünk tapasztalatokat, talán nem minden működött tökéletesen, de mindenképpen a hasznunkra vált a feladatok megoldása.

Milyen helyzetben van Csepel, polgári védelmi szempontból?

Többféle veszélyforrás is van a kerületben. A Duna közelsége miatt elsősorban az árvízi veszély lehet a legkézenfekvőbb, ám szerencsére a terület nagy része olyan magasan található, hogy lakott területek elöntése nem várható. Az utóbbi évek meglehetősen durva időjárási viszontagságait látva azonban nem lehetünk teljesen nyugodtak.

A másik veszélyforrás a különböző veszélyes tevékenységeket folytató üzemek jelenléte (ilyen például a Mol), de szerencsére ott olyan biztonsági intézkedéseket, technológiákat alkalmaznak, hogy valóban csak a közvetlen környezetükre okozhatnak némi veszélyt, az egész kerületet valószínűleg nem érheti komolyabb csapás. A veszélyes anyagok szállítása okozhat még további gondot (ADR szállítás), ami talán a legkevésbé kiszámítható, hiszen a közúton, vagy éppen vasúton szállított veszélyes anyag mozgatásánál egészen váratlan események fordulhatnak elő. Természetesen ott is komoly előírások kötelezik a szállítmányozókat a nagyfokú biztonság betartására, de sajnos teljesen nem lehet kizárni a balesetveszélyt.

Korhű környezet

Loós Zoltánt ezután egy kicsit könnyedebb témáról, az újonnan nyílt Polgári Védelmi Múzeumról faggattam. Az új tárlat a Tejút utca 12. szám alatt található iskola eddig hermetikusan elzárt helyiségében – ami egykori pártállami vezetők titkos bunkeréül szolgált – nyitotta meg kapuit, és ezentúl múzeumként és oktatási központként funkcionál majd.

Itt valóban kor- és valósághű környezetben lehet megnézni a kiállított relikviákat.

Alkalomadtán használható-e eredeti funkciójában a bunker?

A létesítmény működőképes, tehát elvileg az eredetileg tervezett feladatára is alkalmas, s nem is akartunk olyan átalakítást végezni rajta, ami ezt meggátolná. A bunker úgynevezett „vezetési pontnak” épült az 1960-as években, ami arra szolgált, hogy oltalmat nyújtson a tömegpusztító fegyverek hatásai ellen. Ma már a veszélyeztetés jellege alaposan megváltozott, napjainkban elsősorban természeti és ipari katasztrófákkal kell leginkább számolnunk. A mai modern világban már nem lehetne ilyen elavult berendezésekkel irányítani a kerületet, hiszen nélkülözhetetlenek a korszerű infokommunikációs eszközök, melyekkel ez az épület – a korából adódóan – nem rendelkezik. Igazából vezetési pontként való használatra ez a hely már nem alkalmas.

És a civil lakosság védelmére?

Ez kifejezetten néhány tucat ember oltalmazására szolgált, de van a kerületben számos, jóval több ember befogadására képes óvóhely, például a volt Csepel Művek területén, amely kifejezetten a lakosság védelmét tudná ellátni.

Hogyan látogatható a múzeum?

Előzetes bejelentkezést követően, csoportosan, kísérettel lehet majd idelátogatni. Egyrészt biztonsági szempontból szükséges a kíséret, másrészt pedig személyesen jobban tudjuk tájékoztatni a vendégeinket az itt látható érdekességekről, mintha csak egy táblácskáról kéne olvasniuk a kiállított tárgyak történetét.

A polgári védelem és a XXI. kerületi önkormányzat együttműködésének köszönhetően a helyiségben hamarosan útjára indulhat egy oktatási központ is, melynek segítségével a kerületben elkezdődhet az új katasztrófavédelmi törvény által előírtak helyszíni elsajátítása is.

Légrádi Gábor – csepel.hu

2 hozzászólás “Időutazásra hív az új múzeum (Csepeli Hírmondó)” bejegyzésre

  1. nagyapó szerint:

    A bunkerek használhatósága a politika függvénye is. A CSM bunkerei jók voltak, de a Csepelre zúduló terrorbombázás ellen nem védtek, mivel a jaltai megállapodás még nem jött létre, így a “felszabadító” bombázók a lakossági területeket vették célba.
    A 170-es iskola alatt is van egy bunker, de Kalamár et.-at nem tudta megvédeni.

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.

  2. gyalog szerint:

    Mi mind időutazásban veszünk részt. Nem gondoltam volna ilyen felvilágosultnak a középkort.

Itt lehet hozzászólni !