Csepel.info

Új frakciót akarnak alapítani a Gyurcsány Ferenc vezetésével az MSZP-ből kilépett politikusok, de ezt megakadályozhatják a parlamenti szabályok, és az MSZP is próbál védekezni ellene. Gyurcsányék egy 1996-os esetre hivatkoznak, amikor az MDNP kivált az MDF-ből, a szocialisták és egy vezető kormánypárti politikus szerint azonban most egészen más történt: nem az MSZP szakadt ketté, hanem Gyurcsányék önként távoztak a pártból.

Már a parlament hétfői ülésén szerettek volna önálló frakcióként megszólalási lehetőséget kapni az MSZP-ből szombaton kivált – Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök köré csoportosuló – Demokratikus Koalíció (DK) képviselői, de nem jártak sikerrel. Bár Kövér László házelnök, illetve a kormánypárti többség dönthet másként is, egyelőre az a valószínű, hogy fél évig függetlenként kell dolgozniuk, mielőtt frakciót alapíthatnának.

A DK már szombaton bejelentette a házszabály előírásainak megfelelően az új képviselőcsoportot, de Kövér László jelenleg Dél-Amerikában tartózkodik hivatalos úton, így egyelőre sem tudomásul nem vette az új frakció létrejöttét, sem el nem utasította azt. Az MSZP azonban már hétfőn bejelentette, hogy  tíz képviselője kilépett a frakcióból, amivel jelentősen rontja a DK esélyeit az azonnali frakcióalakításra.

Molnár Csaba, a DK megválasztott frakcióvezetője ugyanis egy 1996-os precedensre hivatkozott: ekkor az MDF-ből távozó képviselők megalakították a Magyar Demokrata Néppártot (MDNP), amelynek azonnal új frakciója is lett a parlamentben. Abban az ügyben azonban az a konszenzus alakult ki, hogy az MDNP-s képviselők nem kiléptek az MDF-ből, hanem a rendszerváltó párt kettészakadt

Egy pártszakadás emlékezete

Az MDNP hivatalosan 1996. március 6-án alakult meg. Öt nappal később, az országgyűlés ülésén Gál Zoltán akkori szocialista házelnök tényként jelentette be a frakció megalakulását is, hivatkozva a házszabálynak arra a pontjára, amely akkor még 15 képviselő csatlakozásához kötötte a frakcióalakítást. Szabó Iván frakcióvezető nem sokkal később már reagálhatott is Horn Gyula miniszterelnök napirend előtti felszólalására.

A parlamenti jegyzőkönyv tanúsága szerint egyedül Torgyán József kisgazdapártelnök-frakcióvezető próbált meg hozzászólni a bejelentéshez. Torgyán azt mondta: “Nem akarok kitérni az MDF I-re és MDF II-re, mert végül is az elnök úr nem engedte meg észrevételeznem még azt sem, hogy házszabályellenesen nyilvánította ki egy nem létező frakció meglétét.”

A kisgazdák nem hagyták annyiban a házelnök döntését, és állásfoglalást kértek az alkotmány- és igazságügyi bizottságtól. Két nappal később ez a testület is úgy döntött, hogy megalakulhat az MDNP frakciója. Erre Torgyánék a plenáris ülés elé vitték az ügyet. Álláspontjuk szerint ugyanis az MDNP képviselői a házszabály értelmében csak hat, függetlenként  eltöltött hónap után hozhatták volna létre az új frakciót.

Az 1996-os vitában Szájer József frakcióvezető (ma európai parlamenti képviselő) képviselte a Fidesz álláspontját. Azt mondta: pártja nem kívánta vitatni a házelnök döntését, és az alkotmányügyi bizottságban is támogatta “az eredeti jogértelmezést”. Szájer szerint az MDNP-frakció “példásan demokratikus és mindenféleképpen a politikai kultúrát erősítő keretek között” jött létre, szemben a korábbi frakcióalakulásokkal (a képviselő ezzel vélhetően a Kisgazdapárt korábbi szakadásaira célzott).

Szétválás vagy kilépés?

A vitában az akkor abszolút többséggel rendelkező MSZP álláspontját Szekeres Imre ismertette, aki azt mondta: tudomásul veszik az MDF kettészakadását, és elfogadják az új frakció megalakulását. Szekeres ekkor következetesen kettészakadásról beszélt, ahogy tizenöt évvel később Gyurcsány is úgy fogalmazott, hogy platformja kiválik az MSZP-ből.

A MSZP-sek azonban másként látják: az MSZP országos választmánya szombati határozatában már igyekezett kerülni ezt a kifejezést. A határozat szerint a párt “szervezetileg egységes és oszthatatlan”, ezért “nem támogatja az MSZP semmilyen formában történő szétválását”. A választmány szerint tehát nem szakadás történt, az esetleges kilépésről mindenkinek személyes döntést kell hoznia.

“Szó sincs kiválásról, Gyurcsányék kiléptek az MSZP-ből” – mondta hétfőn az [origo]-nak Simon Gábor, az MSZP országos választmányának elnöke, aki szerint a volt miniszterelnök a hétfő délelőtti frakcióülésen is a kilépés szót használta, Mesterházy Attila frakcióvezető csak erről tájékoztatta a házelnököt. Azt a kérdést, hogy lesz-e azonnal új frakciójuk, a DK-nak Simon szerint a házelnökkel kell megbeszélnie.

Hasonlóan fogalmazott az [origo] érdeklődésére egy vezető kormánypárti politikus, aki szerint Gyurcsány és társai kiléptek az MSZP-frakcióból, így a házszabály szerint fél évet független képviselőként kell eltölteniük. “Gyurcsány jelenleg veszélytelen figura de még az lehet, nekünk az a jó, ha minél kevesebbet szerepel” – mondta a politikus, utalva arra, hogy a független képviselők jóval kevesebb megszólalási lehetőséget kapnak, mint a frakciók tagjai.

Egy párt, egy frakció

A házszabály szerint “az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők országgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre”. Ugyanazon párthoz tartozóknak kell tekinteni azokat, akik vagy ugyanannak a pártnak a tagjai, vagy ugyanannak a pártnak támogatásával indultak a választáson (Gyurcsányék tehát e szerint MSZP-sek). A frakcióból a házszabály szerint kilépéssel vagy kizárással lehet távozni, a kilépett vagy kizárt képviselőknek pedig hat hónapot függetlenként kell eltölteniük.

Egy, az előző ciklusban hozott alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás szerint ugyanakkor a hat hónapos moratórium csak a kilépéssel vagy kizárással függetlenné vált képviselőre érvényes, “nem vonatkozik viszont a más módon függetlenné vált képviselőre”. Bár a szétválás fogalmát a házszabály nem ismeri, a “más módon” kifejezést akár úgy is lehet értelmezni, hogy a DK képviselői szétválással távoztak az MSZP-frakcióból, nem pedig kiléptek onnan.

Vadai Ágnes, a DK egyik képviselője az MTV Ma reggel című műsorában éppen azt hangsúlyozta, hogy ők nem léptek ki az MSZP-ből, hanem egy új pártot alapítottak, így nem kell fél évet várniuk azzal, hogy új frakciót alakítsanak. Ez a frakció szerinte már szombaton megalakult, Kövér László pedig legfeljebb tudomásul veheti ezt. Vadai ugyanakkor elismerte, a kormánypárti többség úgy is dönthet, hogy fél évig nem alakíthatnak frakciót.

A jövő héten hazatérő házelnök elvileg úgy is dönthet, hogy tudomásul veszi Molnár Csaba bejelentését, irodát és költségvetési támogatást utal ki a Demokratikus Koalíciónak. Valószínűbb azonban, hogy a házszabály értelmezésére jogosult házbizottság elé kerül az ügy. Ebben a testületben a házelnök, az alelnökök, illetve a frakcióvezetők foglalnak helyet. A házbizottság egyik feladata, hogy “egyezteti az országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket”.

A házbizottság döntéseit egyhangúlag hozza meg. Ha ez nem lehetséges, akkor vagy az országgyűlés plenáris ülése, vagy a házelnök jogosult dönteni. Az országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdésekben a döntés joga a plenáris ülésé, tehát végső soron a Fidesz és a KDNP döntheti el, hogy lehet-e azonnal önálló frakciója a Demokratikus Koalíciónak.

Forrás: Origo

Párttá alakul a 4K

Az “Egymillióan a magyar sajtószabadságért” civil szerveződésen belül létrejött Negyedik köztársaságot! (4K!) baloldali tömörülés a héten hivatalosan is belevág a párttá alakulás folyamatába. Ha rákényszerülnek, a Fidesz-kormány leváltása érdekében bármelyik baloldali erővel készek időleges szövetségre lépni.

A mozgalom képviselői szerdán jelentik be hivatalosan a pártalapítási mozgalom megkezdését, az alakuló kongresszusra májusban kerülhet sor. A hétfői háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy az érdeklődők első körben novemberig jelentkezhetnek, utána a felálló alapszervezeteken keresztül lehet majd csatlakozni.

A tagság és a profik

Az új pártnak kétfajta programja lesz. A hosszú távú célokat, így elsősorban a képviselendő rétegek meghatározását és a politikai szereplők konszenzusán alapuló új, köztársasági alkotmány megteremtését rögzítő programot a párttagság közösen írja majd, részvételi alapon. A szervezők ennek megfelelően olyan mozgalmi struktúrában gondolkoznak, amelyben folyamatos a vélemények becsatolása.

A pillanatnyi helyzethez igazodó, konkrét választási programot szakértők írják. A pártnak lesz egy szűkebb profi politikusi rétege, akik a tagság által megszabott program végrehajtói. A demokratikus, képviseleti működés és a hatékonyság egyesítésével a 4K!-sok szerint elkerülhető az a csapda, amibe az LMP beleesett: a túlságosan bázisdemokratikus működés miatt a tagság bármit könnyen megvétózhat, és a párt nem képes igazán karakteres megnyilvánulásokra.

Nagy az igény új ellenerőre

A háttérbeszélgetésen – melyen a szervezők részéről Istvánffy András, Nagy András és Salha Omar vett részt – elhangzott, hogy a 40-es évek óta egy nagy tömb van a baloldalon, melyből aki kilépett, eltűnt a süllyesztőben. Ehhez képest a komoly erőnek tekinthető Gyurcsány-csoport kilépése az MSZP-ből jelentős fordulat, és bár a választók többsége számára az MSZP-ben maradók és a távozók is hiteltelenek, a lépés következményei egyelőre beláthatatlanok. Arra viszont, mint mondták, óriási szükség van, hogy az öregedő, hagyományos baloldal bomlási folyamatait új, külső, hiteles szereplő is befolyásolja.

Miközben a kormány új rendszert épít, nagy az igény az ellenerőre – mondják a 4K!-sok. Bár a véleményük az MSZP-ről és a Gyurcsány-féle DKP-ról a lehető legrosszabb, a Jobbikot kivéve az ellenzék bármelyik erejével elképzelhetőnek tartják a taktikai együttműködést a Fidesz-kormány leváltására. Annál is inkább, mert a politikai pályát a választási törvény reformjával a Fidesz írja, és a kormánypárt nyilván abban érdekelt, hogy az egyfordulós rendszerrel az új baloldali szereplőket összekényszerítse a lejáratódott posztkomunistákkal.

Feltörnék a patthelyzetet

Mint mondták, a 4K!-nak az LMP és az MSZP közötti beszédképtelenség feloldásában is kulcsszerepe lehet: az új párt nem fog kínosan egyensúlyozni a Fidesz és a szocialisták között, mint az LMP, és így kívülről törheti fel a két párt közötti patthelyzetet.

A 4K! elsősorban Budapesten és a vidéki városokban próbál majd szimpatizánsokat, tagokat szerezni a középosztály, a fiatalok és a szegények érdekeinek politikai képviseletével. A háttérbeszélgetésen közölték, hogy a valós növekedési pályát a középosztály és az alsó rétegek létbiztonsága, a vásárlóerejük megteremtése jelentheti.

Milliárdok nélkül

Olyan, a svédországihoz hasonló, “fejlesztő állam” megteremtésében gondolkoznak, amely az oktatás és a gazdaság prioritásainak összehangolására törekszik. “Aki kisebb államban, neoliberális gazdaságpolitikában reménykedik, ne a 4K!-ban keresse a matolcsyzmus ellenszerét” – hangzott el.

A párt finanszírozásával kapcsolatban annyit közöltek, hogy – miként a Jobbik és az LMP példája megmutatta – ha van mozgalom és lelkesedés, új, sikeres politikai kezdeményezést milliárdok nélkül, kisebb adományokból is létre lehet hozni

Forrás: Index