Mérgező port szív a város

Népszabadság

Légszennyezettség 2008. február 13-án Budapesten

 Budapest légszennyezettsége egy februári napon

Nemrég a biciklisták is megvizsgálták, miből áll össze Budapest levegője. Az előzetes értékelés szerint borzasztó, mit szívnak itt a városlakók, beleértve e körbe a legfőbb szennyezőket, tehát az autósokat is.

A közelmúltban Budapestet is elérte a holland születésű Vector-projekt, melynek veleje: egy biciklire szerelt speciális eszközzel megvizsgálják, hogyan hatnak a kerékpárral közlekedőkre a nagyvárosi levegőben lévő szennyező anyagok. A Vector elsősorban a finom porra koncentrál, amely számos súlyos betegség kialakulásáért felelős; az unióban évente legalább 300 ezer halálesetet hoznak összefüggésbe a porszennyezéssel. A részletes eredmények még nincsenek meg, de jó néhány tanulság máris levonható.

Az első döbbenet a Hungária körúton érte a vizsgálódókat. Noha a mérés idején többször esett az eső, amely az aszfalthoz tapasztja a szálló porszemcséket – vagyis olyankor kevesebbet mutat a műszer – az átlagos terhelés még akkor is döbbenetes volt, amikor éppen nem haladt el autó a szerkezet mellett. 30-40 ezer porszemcsét találtak egyetlen köbcentiméternyi levegőben, durván tízezerrel többet, mint Utrechtben vagy Hamburgban. Lehangoló számok jöttek ki az egyik legfontosabb kerékpáros útvonalon, a budai felső rakparton is, ahol pedig nemcsak biciklisták járnak, sok a sétafikáló, a babakocsit toló szülő. De még ijesztőbb, hogy a Margitsziget sem olyan tiszta, mint hinnénk; noha (elvileg) csak a BKV buszai és az engedéllyel rendelkező járművek hajthatnak be a parkba, bőven van szennyező forrás. Hogy mást ne mondjunk, a buszok mellett ott vannak például a fűnyíró traktorok, amelyek mellett elhaladva komoly szennyezést észleltek.

A mérő kerékpár mellett elrobogó robogók hatására is dermesztő értékeket mutatott a műszer. Ezeket a járműveket sokan környezetkímélő városi közlekedési eszköznek tartják, a kismérető motoroknak azonban nagy teljesítményt kell leadniuk, így eleve környezetszennyezők. Emellett az itteni robogók zöme olcsó, lestrapált darab, túlnyomórészt elavult, kétütemű erőforrásokkal. Ezekre a motorkerékpárokra nem vonatkozik semmilyen környezetvédelmi előírás vagy szabvány, nem kell hozzájuk zöldkártya se, ezért hivatalosan műszaki állapotukat sem ellenőrzi soha senki.

Általában csúnya értékeket mértek a hidak és a felüljárók alatt, közúti aluljárókban. Ezeken a pontokon ugyanis megreked a szennyezés. Rémisztően kilengett a mutató a Margit híd budai hídfője alatti gyalogos-aluljáróban is, amelyen a Duna-parti kerékpárúton közlekedő biciklisek is áthaladnak: a szűk bejárat miatt megreked a légmozgás által bevitt szennyezés. Szintén megdöbbentő volt látni, hogy amikor a műszert hordó hátizsákot letették földre, az értékek hirtelen megugrottak, bizonyítva, hogy a kisgyerekek jóval nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a felnőttek.

Kiderült, hogy még a nemrég beszerzett Volvo buszok is nagy mennyiségű finom port bocsátanak ki, nem beszélve a régebbi Ikarusokról. Nagy kérdés – mondják a kerékpárosok -, hogy a nyugati nagyvárosok, vagy akár Szeged, Debrecen mintájára – Budapesten miért nincsenek gázüzemű buszok, legalább a belvárosi vonalakon.

A speciális műszert egy személyautóba is beépítették, és a kocsival a délutáni csúcsban bejárták Budapest belvárosát, méghozzá úgy, hogy a kocsi ablakai mindvégig csukva voltak. Megdöbbentő különbség volt tapasztalható a kerékpáros mérésekhez képest. A kerékpáros ugyanis esetenként – egy-egy autó elhaladásakor – nagy hatásnak van kitéve, a műszer által jelzett koncentráció nagyot ugrik, de az autót elhagyva visszaesik az alapállapotra. Ezzel szemben a kocsiban az ilyen hatások ugyan sokkal kisebb amplitúdóval és késleltetve jelennek meg, de folyamatosan nő a koncentráció – az utastér nem tud kiszellőzni -, így a porszemcsék mennyisége mindvégig nagyobb volt, mint a kerékpáros esetében. A 10 mikrométernél kisebb részecskéket egyébként még a személyautókba épített legjobb szűrőrendszerek sem képesek távol tartani a bent ülőktől. A különbség a Váralagúton áthaladva vált különösen plasztikussá: odabent a kerékpárosra szerelt műszer csaknem 200 ezer részecskét számolt köbcentiméterenként, autóval ugyanez csak 170-180 ezerre ment fel. Míg azonban kerékpárral az Alagutat elhagyva pár másodperc múlva visszaállt az eredeti állapot, addig autóval majdnem az Oktogonig kellett araszolni a dugóban, mire a mutató visszaereszkedett az Alagút előtti számig.

A projekt végleges eredményei alapján a kutatók szakmai ajánlásokat állítanak majd öszsze. De pár javaslatuk máris van: a kerékpárosok számára a jelzőlámpáknál létesítsenek ún. előretolt felállóhelyeket, ezáltal a pirosnál a kerékpárosok nem az autók között, hanem előttük, kicsit tisztább levegőben várakozhatnak. A biciklisek szerint az is jó volna, ha kéményes buszokat használna a BKV, ezek ugyanis legalább nem lent, hanem fent okádják ki a szennyet. Az igazi megoldás persze az lenne – teszik hozzá -, ha csökkentenék a belvárosban mozgó gépjárművek számát, főleg a teherkocsikét.

Forrás: Népszabadság

Egy hozzászólás “Mérgező port szív a város” bejegyzésre

Itt lehet hozzászólni !