Csepel.info

Pintér: nem volt megfelelő a hajléktalankérdés kezelése

Népszabadság, Magyar Hírlap

Hozzávetőlegesen 1100 hajléktalan él Budapesten és környékén erdőkben, bozótosokban és parkokban – derült ki a rendőrség legfrissebb felméréséből. Lomokból összetákolt kalyibákban, sátrakban él 216 nő és 11 gyerek és csaknem 900 férfi. Táboraik környékén a rendőrök 420 állatot számoltak össze, főleg kutyákat, macskákat, de voltak, akik kecskéket, szamarat, illetve lovat tartottak.

Orbán Viktor miniszterelnök azt követően kérte fel a belügyminisztert, hogy a rendőrség rövid időn belül vegye számba azokat a fedél nélkül élőket, akik a társadalom peremére szorulva emberhez méltatlan körülmények között élnek, hogy kiderült: Csepelen, az Eperföldnek nevezett elvadult területen hajléktalanok több, brutális kegyetlenséggel végrehajtott fegyveres rablótámadást követtek el, s a „lakóhelyüknek” nevezett területen négy ismeretlen ember földi maradványait hantolták ki.

Miként arról korábban beszámoltunk, augusztus 3-én egy évek óta Magyarországon élő erdélyi fiatalembert ismerősei az Eperföldre csaltak sörözni. Korábban többször kisegítette őket kisebb összegekkel, ha megszorultak, mindig megadták időban a kölcsönöket, így semmi oka nem volt rá, hogy bármi rosszra gondoljon. Még akkor sem gyanakodott, amikor a hajléktalanok „háza” mellett egy frissen ásott gödörre lett figyelmes. Elfogadta a magyarázatot, hogy WC-t építenek, még ha furcsállotta is, hogy közvetlenül a ház mellett állítják fel a mellékhelyiséget. Aztán hátulról rátámadtak. Kötéllel fojtogatni kezdték, majd nyakig elásták, így akarták rákényszeríteni, hogy megmondja a zsebéből előzőleg már kilopott bankkártyájának PIN-kódját. Szerencséjére, támadói nem bíztak egymásban, ezért együtt mentek a legközelebbi automatához, hogy kifosszák áldozatuk bankkártyáját, így volt elég ideje kiásni magát, elmenekülni és értesíteni a rendőrséget.

Később kiderült, hogy a rendőrségnek már voltak információi az Eperföldön élő, rendkívül agresszív hajléktalanokból álló rablóbandáról. Három férfit a csoportból még a tavaszon elfogtak és fegyveres rablás gyanújával őrizetbe vettek. Az Eperföldön történt rémségekről azonban csak egy héttel az erdélyi fiatalember szerencsés megmenekülése után értesült a rendőrség, amikor a csapat vezérének tartott délszláv háborús veterán meg nem mutatta, hol ástak el négy holttestet.

A Népszabadság úgy tudja, a rendőrség már tudja, kik az áldozatok. Vagy legalábbis azzal tiszában vannak, hogy kiknek a DNS-ével kell összevetni a holttestekből nyert DNS-t. A szakértői vizsgálatok befejezéséig azonban sem az áldozatok kilétét nem kívánják nyilvánsságra hozni, sem azt, milyen kapcsolatban álltak feltételezett gyilkosaikkal.

Az ügynek jelenleg hét gyanúsítottja van, rablásért és gyilkosságért nyomoznak ellenük. Nyomoznak a négy holttest ügyében, amelyet Csepelen exhumáltak, és egy olyan, részleteiben még nem ismert emberölés áldozatának az ügyében is, amelyben máig nem került elő az áldozat holtteste. (Igen ritkán fordul csak elő, hogy a bíróság gyilkosság gyanújával letartóztasson valakit anélkül, hogy az áldozat holttestét megtalálták volna.)

A csepeli horror a politika érdeklődésének előterébe helyezte – legalábbis egy időre – a város belső közterületeiről számukra megfizethetetlen bírságokkal és karhatalommal fenyegetve kiszorított hajléktalanok ügyét. Egyelőre azonban csak annyi történt, hogy a rendőrség, a miniszterelnöki ukáznak megfelelően, felmérte, hányan élhetnek Budapesten és a főváros környékén erdőkben, bozótosokban.

Információink szerint a kétszeri „terepbejárás” alkalmával a területileg illetékes rendőrkapitányságok felmérték a hajléktalanok lakóhelyén felhalmozott hulladék mennyiségét is. Úgy tudjuk, a több száz helyszínen néhány ezer tonnányi szemét vár eltakarításra. Már megkezdődött a nagytakarítás előkészítése, a „művelethez” szükséges teherautó-, markoló- és más erőgépigény felmérése.

Rendőrségi források nem nyilatkoznak arról, mikor kezdődik a tényleges nagytakarítás. „A mi feladatunk az erdős területeken élő hajléktalanok számbavétele volt”, hárították el a további kérdéseket a rendőrségen. Pedig, alighanem nekik kell majd az erdőkből is eltávolítani az ott élőket.
Kérdés, onnan hová?

Forrás: Népszabadság

Pintér: nem volt megfelelő a hajléktalankérdés kezelése

Pintér Sándor belügyminiszter szerint nem sajátíthatja ki magának a közterületeket egyetlen csoport sem. A tárcavezető a józsefvárosi helyi népszavazás kapcsán tartott pénteki sajtótájékoztatón azt mondta: az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy nem volt megfelelő a hajléktalankérdés kezelése, az érintettek az ellátás reményében egyre inkább a főváros felé fordultak, létszámuk jelentősen emelkedett.

Pintér Sándor emlékeztetett arra: a parlament a belügyminisztérium javaslatára lehetőséget adott az önkormányzatoknak arra, hogy a közterület-használatot szabályozzák. Mint mondta, ezzel a fővárosi önkormányzat élt is, így most arra buzdítja a kerületeket, hogy ezt ők is tegyék meg. Kitért arra is, hogy a szabályozásnál mindenekelőtt az állampolgárok kéréseit kell figyelembe venni.

A belügyminiszter közlése szerint a hajléktalanellátás szintjének javítására 100 millió forintos nagyságrendben fordít pénzt a kormányzat, s ugyanekkora nagyságrendben az önkormányzatok is.

Úgy fogalmazott: “szeretnénk, hogy ha ez a célt elérné és nem vonzást jelentene egy ilyen életvitelhez, hanem megoldást arra, hogy visszatérjenek ezek az emberek a társadalomba”.
Pintér Sándor felidézte, hogy Csepelen néhány hajléktalancsoport, “teljesen kivonva magát az államigazgatás területéről, önálló törvények között élt úgy, hogy ebbe az emberek kínzása, rablások, és sajnos még az emberölés is belefért”. Hangsúlyozta, hogy ezt “nem fogadhatjuk el, erre választ kell adni”.

Jelezte: a fővárosi önkormányzattal olyan hajléktalanszállók megnyitását tervezik, ahol egészségügyi ellátás és rendőri jelenlét is van, ezzel párhuzamosan pedig visszaadják a közterületeket a fővárosiaknak.

A tárcavezető álláspontja szerint a VIII. kerületi népszavazás arra ad választ, hogy “jó úton járunk-e vagy sem”, az bebizonyíthatja, hogy a kitűzött célok helyesek.
Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere a városrész egyik legnagyobb problémájának nevezte a hajléktalankérdést. Mint mondta, meggyőződése, hogy “szigorú jogszabályokkal meg kell fékezni a közterületeinken ezeket a balkáni állapotokat, ezzel egyidejűleg újra kell szervezni nemcsak Budapest, hanem az egész ország hajléktalanellátását”.
A kerület kifejtette: nem elvárható Józsefvárostól, hogy a hajléktalanellátás dandárját megoldja, “brutálisan” nőtt a kerületben élő hajléktalanok száma, s ennek terheit az önkormányzat nem bírja.

Kocsis Máté közölte, hogy ma az állam 3300 forintot költ naponta egy hajléktalanra. Ha ezt az összeget jól költik el, akkor senkinek sem kell a kukából étkeznie – jelentette ki.
Hozzátette: a helyi hajléktanoknak megoldási lehetőséget, kiutat ajánlanak, de ha azok nem működnek együtt, akkor “ők onnantól kezdve nem szociális problémaként jelentkeznek, hanem rendészetiként”.

A polgármester szerint nem hagyható figyelmen kívül az Európai Parlamentnek az utcai hajléktalanság megszüntetéséről kiadott nyilatkozata, ezzel összhangban 2015 előtt felszámolnák a közterületi hajléktalanságot a kerületben.

A főváros VIII. kerületében vasárnap tartanak ügydöntő helyi népszavazást három, hajléktalanokat érintő kérdésben. Arról kérik a városrész lakóinak véleményét: támogatják-e, hogy hatályban maradjon a kukázást tiltó rendelet, akarják-e, hogy a képviselő-testület rendeletben tiltsa meg a közterületen történő életvitelszerű lakhatást, s Józsefváros polgármestere még az idén tárgyalásokat folytasson a fővárosi önkormányzat vezetésével a hajléktalanellátás színvonalának emelése és a kerület – hajléktalanokkal kapcsolatos – tehermentesítése érdekében.

Forrás: Magyar Hírlap

This entry was posted on 2011. szeptember 24. szombat at 08:41 and is filed under Csepel, Krimi. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.