Napi Gazdaság
Három évvel ezelőtti szintre süllyedtek a peremkerületi új lakások árai, a vevők azonban így sem tolonganak
Kőbánya, Csepel és a XVI. kerület korábbi iparterületei a belvárostól való jelentős távolság miatt sokáig kevésbé vonzották az új otthont teremtőket.
A gyárak felszámolásával és a területfejlesztések beindulásával azonban népszerűbbé váltak, s a kétezres évek közepétől egyre több lakásépítő cég indított itt projektet. A boom eredményeként mára bővelkednek “beragadt” projektekben és eladatlan lakásokban.
Ezek a beruházások − Nehéz Györgyné, a kőbányai Óhegy Ingatlaniroda vezetője szerint − jót tettek a környéknek, javult az infrastruktúra, több lett a zöldterület (a gondozott parkok méretét nézve a X. az első a fővárosi kerületek között), és sok szép lakókerti, lakóparki és önálló társas- és sorházi lakás épült az elmúlt években, melyek iránt élénk volt az érdeklődés a kedvezményes hitelek és a szocpol meglétéig. A 240−260 ezer forintos társasházi és a 30 milliós sorházi négyzetméterárat azonban a vevők ma már magasnak tartják. A vásárlók zömét korábban a fiatalok tették ki, s jöttek más fővárosi kerületekből is, akik a panelt cserélték új téglaépítésű otthonra. Napjainkra leálltak a lakásfejlesztések, s a kereslet is az újak iránt, így sok lakás maradt eladósorban.
A régi munkáskerületben, Csepelen 1992-től szintén kezdtek leépülni az iparágak, így a környezet szennyezése is enyhült, ami Turzó Gábor, a Castello Ingatlaniroda vezetője szerint felkeltette a lakásfejlesztők érdeklődését. Az elmúlt évtizedben sorra adták át az új projekteket, közte például a Rákóczi-ligetet, a Plaza ’54 társasházat. Előbbi projekt I. ütemének lakásai átlag 275 ezer forintos négyzetméteráron elkeltek, a II. ütem lakásai − a fejlesztő csődje miatt − egyelőre üresen állnak. A 280 ezer forinton kínált Plaza-lakások első üteme szintén vevőre talált, a maradék 54 lakást már az új tulajdonos, az FHB viszi piacra rövidesen. Eladásra vár a tavaly átadott Akácfa-liget lakásainak 70 százaléka, de még most is épül a kertvárosban egy projekt, a Family Garden, amelyben az 54 lakásra 280−320 ezer forintos négyzetméteráron keresnek vevőt. Számos új ikerház is épült itt 27−28 millió forint között, és több 2−4 lakásos társasházat is építettek kisvállalkozások. Ez utóbbiakra azonban idén már nem ad ki építési engedélyt az önkormányzat − mondja Turzó.
A sajátos arculatú, főleg családi házas XVI. kerületnek nem a presztízsét növelték a lakásfejlesztések − hiszen zöldövezeti részeit korábban is keresték az otthont teremtők −, inkább a választékot színesítették, szélesebb lakásvásárlói réteget megcélozva. Mint Cipó Áron, az Otthon Centrum (OC) helyi irodavezetője elmondta: 2008 előtt nem volt erre túl nagy számú lakásfejlesztés, így túlkínálat sem alakult ki. Persze a válság hatására 2009−2010-re néhány fejlesztő rájött, hogy “túlvállalta magát”, s leállt: ezek a bedőlt (alig elkezdett vagy félkész) projektek idén folytatódnak, gyakran más beruházó égisze alatt.
Az új lakások négyzetméterára 2009-ben az előző évi 300−320 ezer forintról átlag 350 ezerre ugrott, de mára ismét a 2008-as szintre csúszott vissza. Főleg helybeli fiatalok, illetve az idősebb korosztály vásárolna errefelé, utóbbiak a kertes családi házat cserélik fel a kényelmesebb társasházi lakásra, de a csend és az alacsonyabb ár miatt jönnek Zuglóból, a XV. és a IV. kerületből is érdeklődők.
A peremkerületi lakásfejlesztésekkel kapcsolatban Bartucz Tamás, az IBRED-csoport tulajdonos ügyvezetője, a Magyar Ingatlanszövetség közvetítői albizottságának elnöke kifejtette: ugyan a jó áron kínált, kisebb lakásszámú fejlesztéseknek − melyek nagy részét értékesítették − biztosan van pozitív hatásuk az adott területre, ám a beragadt projekteknek, amire ezekben a kerületekben is akad nem egy példa, már kevésbé. A lakásépítő cégek a belső kerületek fejlesztési lehetőségeinek szűkülésével és drágulásával kijjebb mentek, de a piackutatásról, a várható vásárlói kör felméréséről gyakran elfeldkeztek, s hiába voltak olcsóbbak − a telekárak miatt − az itt felhúzott lakások, a piac 2006-ra már kezdett túlkínálatossá válni, így egyre nehezebbé váltak az eladások. Déry Attila, az OC vezető elemzője is úgy látja: a VIII., IX., XI. és XIII. kerület telítődése, valamint a konkurencia erősödése a külsőbb kerületek felé fordította a fejlesztőket. Ez akkoriban nem volt rossz elképzelés, hiszen a válság előtti években nőtt az érdeklődés a peremkerületi új lakások iránt: 2006 végén nem volt 50-nél több eladatlan belőlük ebben a régióban, míg a belső részeken 100-nál is több várt vevőre. A válság s a közben megszűnő támogatások azonban alaposan alaposan megnyirbálták a keresletet, de a válság első évében mégis sok fejlesztő döntött az előremenekülés mellett, és akarta befejezni beruházását. Ez pedig tovább növelte a készleteket ezekben a kerületekben.
