Tarlós: a hajléktalanság kettős probléma
MTI
Az elmúlt 10 hónapban elért eredményekről és a további tervekről szóló zöld könyvet mutatott be Tarlós István főpolgármester hétfőn Budapesten.
A hajléktalankérdés kettős megoldást kíván, mert egyrészt szociális, másrészt “igenis rendészeti probléma, mert a hajléktalanok egy része egyértelműen radikalizálódik” – jelentette ki a főpolgármester hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
A zöld könyvben senki ne keressen szenzációt – mondta a városvezető, jelezve, hogy senkit nem céloz meg vele. A kötet nem foglalkozik a múlttal, az a korábban kiadott fehér könyv funkciója volt – tette hozzá. Mint közölte, a városvezetés végképp lezárta a múltat, “csak arra koncentrál, mit tud felmutatni”.
Tarlós István ismertetése szerint három, egymással párhuzamos úton dolgoztak az elmúlt időszakban. Elsőként az általános rendteremtést említette, másodikként az azonnali beavatkozást igénylő ügyeket, harmadikként egy hosszú távú koncepció kialakítását.
A kötet a gazdálkodási fegyelem helyreállítása kapcsán ismerteti a priorizáláson alapuló költségcsökkentési módszert, illetve a cikluson átívelő gazdasági programot, amely megállítja az adósságfelhalmozást. A könyv szerint elengedhetetlen volt a hivatali pénzügyi rendszer egyszerűsítése és centralizációja.
A kiadvány kitér arra, hogy korábban a különböző vagyonelemek körét nem lehetett pontosan meghatározni, a vagyongazdálkodás irányítása kapcsán pedig nem volt semmilyen stratégia. A hosszú távú vagyongazdálkodási stratégia alapját jelentő koncepciót időközben elfogadta a Fővárosi Közgyűlés.
A zöld könyv az azonnali beavatkozást igénylő ügyek között említi a Közraktárak (CET) projektet, amelyet az egyik legkomplikáltabbnak és leginkább bizonytalan kimenetelűnek nevez. Célként jelöli meg a szerződési garanciák érvényesítését, és a beruházás mielőbbi átadás-átvételének kikényszerítését. Itt írnak a Budapest Szíve Program hanyag előkészítettségéről és a kerületi önkormányzatok lakástörvény szerinti befizetései körüli kaotikus helyzetről is.
A városüzemeltetés és városfejlesztés átszervezése kapcsán a kötet beszámol a főváros gazdasági társaságainál véghezvitt változásokról, és az új bérpolitikai irányelvekről, amelyek éves szinten 650 millió forint megtakarítást jelentenek. Emellett a zöld könyv szól a két új részvénytársaság, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. és a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) Zrt. létrehozásáról; utóbbinál a cégcsoporthoz tartozó társaságok szerződéseinek felülvizsgálata az elmúlt 10 hónapban 4,5-5 milliárd forint megtakarítást jelentett.
A kötet jelzi, hogy a társaságok többsége a pazarlás megszüntetése mellett bevételeit is növelni tudta, a BKV például hosszú idő után először 1 milliárd forint üzemi nyereséggel zárt.
A BKK összeállította a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének legfontosabb projektjeit, ezek között szerepel egyebek mellett a villamos- és trolibuszhálózat egységes fejlesztése, a földalatti meghosszabbításának, a 2-es metró és a H8/H9 (csömöri és gödöllői) HÉV vonalak összekötésének, és a 3-as metró Káposztásmegyerig történő meghosszabbításának megvalósítási tanulmánya.
A könyv kitér arra is, hogy a BKV az ez évi működést biztosító likviditási támogatás mellett “megszabadul a súlyos teherként ránehezedő” 78 milliárdos adósságállományától, a főváros és a kormányzat között hamarosan kezdődő tárgyalások során pedig kialakítják a budapesti közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozhatóságát biztosító pénzügyi rendszert.
A kötet beszámol a hivatalon belül megalakított projektmenedzsment főosztály és a szakmai ügyosztályok közös munkájáról is, amely követhető, számon kérhető módon kezeli a fejlesztéseket, beruházásokat. Kitér arra is, hogy a kulturális területen egységesítéssel kezdte a racionalizálást a városvezetés, a színházi szektorban például egységes javadalmazási rendszert alakítottak ki. Az oktatás területén a gazdálkodási szervezetek kialakítását nevesítik az eredmények között, a célok között pedig egységes információs rendszer kialakításáról írnak az intézmények, a hivatal és az állami irányító hatóságok között.
A városvezetés 2011 végére elkészíti a főváros népegészségügyi programját, amelynek elfogadását követően hozzá is lát a megvalósításhoz. Az intézményi betegellátási feladatok állami kézbe adása kapcsán a főváros megkezdte a tárgyalásokat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságával – derül ki a kiadványból, amely a hajléktalan-ellátással kapcsolatos változásokról, az új koncepcióról, valamint a szakosított ellátás újjászervezéséről is számot ad.
Forrás: MTI
Tarlós: a hajléktalanság kettős probléma
A hajléktalankérdés kettős megoldást kíván, mert egyrészt szociális, másrészt “igenis rendészeti probléma, mert a hajléktalanok egy része egyértelműen radikalizálódik” – jelentette ki a főpolgármester hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Tarlós István felvetette, hogy ha most ennyire megoldatlannak és súlyosnak ítélik a hajléktalanproblémát, akkor az előző városvezetés “mi a fészkes fenét csinált 20 évig, hogyha itt tartunk, hogy még mindig az aluljáróból kell kiköltöztetni a hajléktalanokat?”
A városvezető szerint a kérdés nemcsak szociális, hanem rendészeti probléma is, amire példaként említette a csepeli esetet.
A Csepelen augusztusban talált elásott holttestek ügyével hajléktalanokat hoztak összefüggésbe.
Tarlós István úgy fogalmazott: “Ha azt akarják, hogy Magyarországon is olyan állapotok következzenek be, mint más olyan államokban, ahol mindenki elborzad, ha a hírekben látja, hallja, olvassa, hogy mi történt, akkor tessék csak heccelni, tessék csak uszítani, azt mondani, hogy itt embertelenül kezelik a kérdést, tessék azt mondani, hogy a hajléktalanproblémának semmi köze nincs a rendészethez, aztán majd lesznek ilyen csepeli esetek meg elásott emberek időnként.”
“Létezik olyan, hogy hajléktalanbűnözés, ha tetszik, ha nem” – jelentette ki a főpolgármester, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ha hajléktalan bűnözik, az ugyanolyan, mintha bárki más tenné ezt.
Tarlós István az aluljárókat érintő szigorítással kapcsolatban elmondta: valószínűleg nem attól lett hatezer hajléktalan Budapesten, hogy “120 hajléktalannak nem engedtük, hogy életvitelszerűen használja az aluljárókat”. Jelezte: ezt a jövőben sem fogják engedik meg.
Ismertetése szerint a Társadalmi Megbékélés Programjában érintett 120 emberből 86-an elfogadták az ellátást, elhelyezést.
Valamit kezdeni kell a “hajléktalantanyákkal” is – mondta -, a csepeli sem fél éve van ott, hanem évek óta, akárcsak a Ferihegyi út mentén található telep.
A városvezető tájékoztatása szerint három nagy épületet újítanak fel egyidejűleg a hajléktalanság mérséklésére. Ezek egyike a salgótarjáni úton, két másik pedig Budán, a Rév utcában található. Mint mondta, emberi körülményeket és a főváros cégeinél munkalehetőséget kínálnak az érintetteknek. Jelezte: nem várható el, hogy a főváros lakást adjon a hajléktalanoknak és “tökéletesen munkaképes emberektől ne várja el cserébe, hogy dolgozzanak”.
Forrás: MTI
Cigányra, hajléktalanra egyaránt vonatkozik: könnyebb kéregetni és bűnözésből élni, mint dolgozni! Nem lakásprobléma, hanem tartásprobléma, az illetők még saját magukért sem hajlandók felelősséget vállalni. A lakás rezsivel jár, azért dolgozni kell, sokkal jobb a rezsire valót is meginni. Minek dolgozni, a majom is csak leveszi a fáról a gyümölcsöt, nem vet és nem arat.
Egyetlen megoldás létezik mindkét rétegre vonatkozóan, államilag gondoskodni a szállásukról (laktanya), időbeosztásukról, megélhetésükről (munkakényszer). A törzsi, de a feudális társadalomban sem tűrték a semmittevést, a közösség mindenkit rákényszerített a munkára. Ugye az átkosban mindannyian tanultuk az iskolában: aki nem dolgozik, ne is egyék!
A korai kapitalizmusban, Angliában ugye voltak azok a dologházak, mivel a megélhetés nélküliek akkor is bűnözésből igyekeztek megélni. A tőkének jól jönnek a munkanélküliek, mert van indok a dolgozók bérének leszorítására. A tőkét is rendszabályozni kell, akár radikális eszközökkel is.
Akinek nem tetszik, mehet a Marsra, a NASA vizet talált, s ott azt csinálnak, amit akarnak!
Mars a Marsra! 😉
Vátesz!
“Egyetlen megoldás létezik mindkét rétegre vonatkozóan, államilag gondoskodni a szállásukról (laktanya), időbeosztásukról, megélhetésükről (munkakényszer).”
Ahol kedvükre meditálhatnának (koncentrálhatnának?) a “Munka szabaddá tesz!” feladatra?!
Vátesz
“Egyetlen megoldás létezik mindkét rétegre vonatkozóan, államilag gondoskodni a szállásukról (laktanya), időbeosztásukról, megélhetésükről (munkakényszer). ”
Végre egy igaz kommunista! Méghozzá a szovjet-orosz fajtából!
A honfoglaló magyarság a Kárpát-medencét magának foglalta, nem a cigányoknak és nem is a zsidóknak! Egyetlen irat sem említi, hogy a magyaroknak hiányzott volna bármely bőrdarabkájuk. Saját szokásaik szerint éltek, márpedig az az volt, hogy “aki nem dolgozik, az ne is egyék!” A semmittevés akkoriban elképzelhetetlen volt, mert a közösség szükségleteinek megfelelő javak előállításához, megtermeléséhez mindenkinek a munkájára szükség volt. Minden betelepülő alkalmazkodni tudott a magyarok életformájához, kivéve azokat akik szerint a mások munkájából is meg lehet élni. Természetesen, de azt tegyék a saját fajtájuk földjén, ott ahonnan jöttek!
A pimaszságaikat meg hirdessék a saját földjükön (egy zsidó szava tíz gojéval ér fel)!
“A honfoglaló magyarság a Kárpát-medencét magának foglalta,…”
Ja, csak nem tudni, hogy minek,hiszen a legtöbb magyar inkább mégis máshol él….de akkor egy szava sem lehet.
Viszont kíváncsi lennék, hogy ha nem él otthon, akkor mégis hol??? Ő ott nem kívülálló????
Okos grün!“Munka szabaddá tesz!” , azaz Arbeit macht frei. Mi akar ezzel mondani? Tudom semmit, csak “műveltséget ” fitogtatja, mert gulágot nem akarja ismerni (20millió halott)
Érdekes módon a hajléktalanság nem probléma Sopronban, Nyíregyházán, Baján, stb.Miért? Miért kell azokkal foglalkozni, akik nem mennek a szállásra, akik nem hajlandók dolgozni?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.