Csepel.info

Index, Csepel.info, MTI, HVG

Fotó: MTI

Az már kiderült, hogy a szerb uzsorás, aki hat embert lemészárolt és Arkan tigriseivel harcolt, nem szerb és nem uzsorás, nem találtak hat holttestet, és persze az sem biztos, hogy ő mészárolta le az eddig megtalált négy hajléktalant, akikről még nem tudni azt sem, hogy valóban hajléktalanok voltak-e. Az Index.hu cikke most arra világított rá, hogy a gyanúsított “Arkan tigriseivel” sem harcolhatott.

A Nemzeti Nyomozó Iroda által szombaton megtartott egyetlen sajtótájékoztatóján elhangzott információkat még senki nem cáfolta, minden mást igen. Az alábbiakban az Index.hu cikke olvasható.

Az Arkan tigriseiként ismert Szerb Önkéntes Gárda egykori tagjai nem ismeri el maguk közül valónak azt a férfit, akit a csepeli erdőben elásott hullák miatt tartóztattak le. Az Alo! nevű szerb bulvárlapnak nyilatkozott vasárnap a Szerb Önkéntes Gárda volt parancsnokhelyettese, Borislav Pelevic. “Aljas rágalomnak” nevezte, hogy V. László a tigrisek közé tartozott volna. Azt mondta, hogy soraikban csak szerbek harcoltak, illetve volt egyetlen félig szerb, félig magyar emberük, de ő nem azonos V. Lászlóval.

A Bors írta azt szombaton, hogy egy V. László nevű, macedón útlevéllel rendelkező vajdasági magyarról van szó, akit háborús bűnök miatt kerestek a szerb hatóságok, és állítólag a délszláv háborúban Arkan kapitány hírhedt tigrisei között harcolt.

Tisztázatlan az identitása

A magyarul beszélő csepeli gyanúsított személyazonosságáról eddig is ellentmondásosak voltak az információk. Először az terjedt el róla a sajtóban, hogy szerb. Szerbia budapesti nagykövetsége viszont már múlt pénteken közölte, hogy az illető nem szerb állampolgár, és nem is szerb nemzetiségű, hanem macedón. Ivica Dacic szerb belügyminiszter vasárnap megerősítette: a gyanúsított neve „a pillanatnyilag rendelkezésére álló adatok szerint” nem szerepel a szerb állampolgárok listáján.

A Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója szombati sajtótájékoztatóján csak annyit mondott, hogy a hajléktalan közösség központi vezéregyéniségének tartott férfi macedónnak mondja magát, de nem tudja magát iratokkal, személyi okmányokkal igazolni, személyazonosságának azonosításában a rendőrség külföldi partnerei segítségét kéri. A Népszabadság információi szerint egyébként a férfi azt mondta a rendőröknek, hogy Alexander Mencevnek hívják.

A tanú védett házban van

Nem a rendőrség közreműködésével került úgynevezett “védett házba” az az erdélyi fiatalember, akit a macedón férfi és két társa megvert, megkötözött és a földbe ásott, de sikerült megszöknie kínzói elől a csepeli erdőből.

Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója az Indexnek azt mondta: miután a Magyar Nemzet újságírójának csütörtökön sikerült felvennie a kapcsolatot a túlélővel, az újságíró ismerősei ajánlották, hogy kérjen segítséget a baptistáktól. A fiatalember eredetileg egy csepeli lakásban élt, de félt ott maradni, mivel ismerőse volt, aki bántalmazta, és tartott attól, hogy ismerik a címét. A szigorúan titkolt helyen lévő védett ház eredetileg családon belüli erőszak, emberkereskedel áldozatainak szolgál menedékül. Most az erdélyi fiatalember és édesanyja is ott tartózkodik.

Nem tud eltűnésekről a Vöröskereszt

Miután az NNI sajtóközleménye szerint mind az elkövetők, mind a sértettek többsége az erdei hajléktalankolónia tagjai közül került ki, érdeklődni próbáltunk a csepeli hajléktalanokkal foglalkozó Vöröskereszttől arról, tudnak-e eltűnésekről az utóbbi időben. A Vöröskereszt által működtetett csepeli hajléktalanszállón nem nyilatkoztak az ügyben, a budapesti Vöröskereszt igazgatójához, Kardos Istvánhoz irányítottak minket. Ő elmondta, hogy a terepre kijáró szociális munkások elsődleges feladata a hajléktalanok alapszükségleteinek feltérképezése, nyáron kevesebb a dolguk, télen több, olyankor meleg teát, takarókat osztanak. Sok oka lehet annak, ha egy hajléktalan embert nem találnak ott, ahol régebben élt, lehet az eltűnés hátterében egy új párkapcsolat, munkalehetőség, vagy akár az, hogy az illető elkerült egy szállóra.

Az utcai szociális munkások nem tudják nyomon követni az embereket, persze érdeklődnek az ott maradottaknál, de ennél mélyebben – eszközök hiányában – nem járhatnak utána, merre vándorolnak, mondta a budapesti Vöröskereszt igazgatója. Kardos István hozzátette: a Belügyminisztériummal és a rendőrséggel partneri a kapcsolatuk. Ha  megkeresik őket, hogy ismernek-e egy bizonyos személyt, akkor adnak ki információt a rendőrségnek, leginkább bűnelkövetők ügyében. Kardos azt mondta: neki nincs információja arról, hogy a csepeli hajléktalanokkal dolgozó szociális munkások jeleztek-e eltűnést vagy bűncselekményt a rendőrségnek.

Három hajléktalankolónia Csepelen

Csepelen egyébként három helyen élnek nagyobb létszámban hajléktalanok: abban az erdőben, ahol a holttestesteket megtalálták, egy másik, távolabbi kiserdőben és a Duna partján, a Papírgyár mellett. A csepeli önkormányzat tavasszal ennek az utóbbi, Papírgyár melletti terület rendezésének látott neki. Márciusban sajtóközleményben számoltak be róla, hogy a szemetet elszállíttatták, az ott tartózkodók elhagyták a területet, a kóbor kutyákat befogták. Úgy tudjuk, hétfőn éppen utóellenőrzést tartottak ezen a területen, és azt találták, hogy néhányan már vissza is költöztek azóta.

Az az erdős rész, ahol az elásott holttestek voltak, nem önkormányzati terület, hanem a Fadesa nevű spanyol ingatlanfejlesztő cégé. Szerettük volna megkérdezni a Fadesa illetékeseit arról, tudtak-e területen élő hajléktalankolóniáról, de hétfőn nem volt elérhető, aki nyilatkozhatna az ügyben.

Forrás: Index.hu

Négy elásott holttest vár azonosításra: a DNS-vizsgálat segít

DNS-vizsgálattal állapítható meg a legpontosabban az elhunytak személyazonossága, ám ez az eljárás normál esetben is legalább egy hónapot vesz igénybe, és rendkívül költséges – közölte Bajnóczky István, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Igazságügyi Orvostani Intézetének egyetemi tanára. A Csepelen elásva megtalált áldozatok maradványainak boncolása és azonosítása pénteken kezdődött meg az Igazságügyi Orvostani Intézetben.

A professzort, az intézmény korábbi igazgatóját az MTI az ismeretlen elhunytak azonosításának módszereivel kapcsolatban kérdezte. Csepelen, egy erdős területről a múlt héten hantoltak ki több embert, akiknek az azonosítása még folyamatban van. Bajnóczky István arról beszélt, nem mindegy, hogy az elhunytak földi maradványai mióta vannak a föld alatt, és milyen állapotban találták meg őket. Elmondta, az eljárás első lépésében azt határozzák meg, hogy a csontok mióta vannak a föld alatt. Ennek azért van jelentősége, mert a hatóságokat csak az elévülési időn belül elhunytak maradványai érdeklik, például emberölés esetében.

A további eljárás során a csontokat vizsgálják meg, amelyek elárulják az elhunyt nemét, például a medencecsont jellegzetességei alapján. A csontok vizsgálatából, a “hosszú csöves csontok szivacsos szerkezetéből” 4-5 év eltéréssel meg lehet határozni az elhunyt korát, valamint 5-10 centiméter eltéréssel a testmagasságát is. Az izmok csontokhoz tapadásából a testalkatra lehet következtetni, arra például, hogy egy fejlett izomrendszerű atlétáról lehet-e szó vagy egy soványabb emberről.

A talajtól is függ az azonosítás sikere

A koponyavizsgálat során következtetni lehet az arcvonásokra is, és vannak úgynevezett “lágyrész-rekonstrukciós” eljárások is, de ez a professzor szavai szerint inkább szobrászművészet, mint igazságügyi orvostan. Elmondta, az FBI-nak van lágyrész-rekonstrukciós számítógépes programja is, amely 5-7 arcváltozatot rajzol meg a koponya alapján. Ez a program azonban – jegyezte meg – nagyjából 3,5 millió dollárba kerülhet, de létezik egy még fejlettebb is, amelyet el sem adnak. Közölte, DNS-technikával azonban már meg lehet határozni a csontból az illető nemét, és DNS-tulajdonságait, akár a több ezer éve elhunytak esetében is.

A professzor arról is beszélt, hogy az eljárásban a szakértői véleményeknek különböző fokozatai vannak, amelyek alapján megállapításokat tehetnek. Ezek a kategóriák: kizárt, lehetséges, valószínű, nagyon valószínű, bizonyossággal határosan valószínű és gyakorlatilag bizonyított.

Fotó: MTI

Közölte, ha valakit elásnak, akkor a későbbi felismerhetősége nagyban függ a talaj jellegétől, a hőmérséklettől, valamint attól, hogy a halál bekövetkezte után mennyi idővel ásták el. Jelezte: savas talajban gyorsabban oszlik a holttest, míg hideg, nyirkos, agyagos talajban vagy jól szellőző, homokos talajban hosszabb ideig épen megmaradhat. Ez azonban így is legfeljebb néhány hónapot jelenthet, nem többet.

A hozzátartozók iszonyodnak

Kitért arra is, hogy a hozzátartozói azonosítás gyakran okoz tévedést, hiszen sokan annyira iszonyodnak a látványtól, hogy inkább gyorsan mondanak valamit. A bántalmazásra utaló nyomokat a lágyrészek szövetének vérbeszűrődésein lehet felismerni, ám ha már csak csontok maradtak, akkor általában csak azok sérülései, törései utalhatnak erre. Vízbefúlásnál kovamoszatok kerülnek a vérkeringésbe, így a vizsgálatok során még azt is meg lehet állapítani, ha – idegenkezűség esetén – az elhunytat nem abban a vízben találták meg, mint ahová belefojtották.

A professzor szerint több hét vagy hónap elteltével már nem lehet megmondani, élve temettek-e el valakit, vagy már halott volt, amikor elföldelték, persze ha nincs jellegzetes csontsérülése. Bajnóczky István arról is beszélt, hogy akiket nem tudnak azonosítani, az adott önkormányzatok temettetik el ismeretlen személyként, a nem és az elhalálozás lehetséges időpontját feltüntetve. Közölte, azért nem hamvasztják el őket, hogy a későbbi esetleges azonosítást, vizsgálatokat ne tegyék lehetetlenné.

Elmondta, majd minden település temetőjében van egy olyan rész vagy parcella, ahová az “ismeretlenek” kerülnek. A folyó menti településeken gyakran külön sorok is vannak, mert, mint fogalmazott, a Duna “importálja” a holttesteket.

Négy elásott holttest vár azonosításra

Mint arról beszámoltunk: Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója szombaton azt mondta, hogy eddig hat ember került előzetes letartóztatásba a Csepel-szigeten néhány napja kihantolt holttestekkel összefüggésben. A rendőr ezredes azt megerősítette, hogy a gyanúsítottak egy részét a megkötözve földbe ásott, onnan saját erejéből kiszabadult erdélyi férfi által adott személyleírások alapján sikerült azonosítani.

A hatóságok a Csepel északi részén működő bűnbanda feltételezett vezetőjét is letartóztatták, ám azt egyelőre nem tudni, hogy a férfi milyen állampolgárságú. A kihallgatáson macedónnak vallotta magát, ám ezt eddig nem sikerült hiteles dokumentumokkal alátámasztani – mondta Csizner Zoltán a sajtótájékoztatón, amelyen az újságírók a nyomozás érdekeire tekintettel nem kérdezhettek. Az NNI igazgatója “tényközlő nyilatkozatában” elmondta, hogy a négy holttestet még nem sikerült azonosítani, vizsgálják haláluk körülményeit és időpontját is.

Csizner Zoltán nem zárta ki, hogy a most előzetes letartóztatásba került gyanúsítottak ahhoz az észak-csepeli bűnbandához tartoznak, amelynek három tagját tavasszal fogták el, a szintén előzetes letartóztatásban lévő bűnözőket fegyveres rablásokkal gyanúsítják a hatóságok.

A bűnügyről elsőként a Magyar Televízió Híradója közölt információkat, még csütörtök este. Másnap arról számolt be a hírműsor, hogy a macedón férfi mutatta meg a helyszínt a rendőröknek, és feltehetően nyomozási alkut ajánlott: azt mondta, mutat egy helyet az erdőben, ahol négy halott van elásva. Az általa megadott helyen találta meg az NNI a holttesteket. Az áldozatok maradványainak boncolása és azonosítása pénteken kezdődött meg az Igazságügyi Orvostani Intézetben.

Forrás: MTI, HVG

This entry was posted on 2011. augusztus 15. hétfő at 17:07 and is filed under Csepel, Krimi. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.