Csepel.info

Fidesz.hu, Magyar Hírlap

 

A kormány egy határozata lehetővé teszi szinte a teljes magyar politikai elit megfigyelését és lehallgatását, holott a Nemzetbiztonsági Törvény a kormányt ilyen jogszabály meghozatalának jogával nem ruházta fel – jelentette be Kósa Lajos és Demeter Ervin hétfői sajtótájékoztatóján.

A kormány még március 20-án elfogadott egy határozatot, melyben többek között a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai, a fővárosi, a főváros kerületeinek önkormányzatai, illetve a közigazgatási hivatalok megfigyeléséről döntött – emlékeztetett Kósa Lajos.

A rendelet a fent említett szerveket objektumvédelem alá vonta, ami azt jelenti – mondta a fideszes képviselő -, hogy az igazságügyi miniszter engedélyével az intézmények telefonjait lehallgathatják, iratait bekérhetik, számítógépeiket bármikor ellenőrizhetik, az épületekben pedig házkutatásokat tarthatnak.

Ezzel a határozattal lényegében lehetővé tették szinte a teljes magyar politikai elit lehallgatását és megfigyelését – hangsúlyozta a politikus, és hozzátette, hogy mindezt teljesen törvénytelenül rendelte el a kormányzat, hiszen a nemzetbiztonsági törvény egyértelműen kijelenti: ilyen jellegű jogszabály meghozatalára a kormánynak jogosítványa nincs.

Kósa Lajos kiemelte: számára teljesen érthetetlen, hogy a határozatban a kormány a zuglói önkormányzat esetében elrendeli az objektumvédelmet, a hajdúböszörményi esetében azonban nem, holott a két testület ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezik.

Szilvásy György azzal az indoklással oldotta fel a dokumentumok titkosítását, hogy már egy 1998-ban elfogadott kormányhatározat elrendelte a fővárosi, illetve megyei önkormányzatok megfigyelését. Ez azonban nem igaz – jelentette ki a képviselő, majd hozzáfűzte, hogy a ’98-as határozat értelmében csak a fővárosi és a megyei önkormányzatok hivatalai estek objektumvédelem alá. Ez pedig egy egész más kör, ugyanis a hivatalokban nem választott politikusok ülnek, a most megfigyelés alá vont intézményekben azonban igen – mutatott rá Kósa Lajos.

A Fidesz alelnöke kitért arra is: Szilvásy György szerint a megfigyelés az önkormányzatok esetében nem kötelező, hanem a kormány egyeztetéseket fog folytatni az érintett önkormányzatokkal, amelyek majd eldönthetik, kívánják-e az objektumvédelmet. Azonban a törvény hatályba lépése – azaz március 20. – óta egyetlen önkormányzattal sem kezdeményezett tárgyalást a kormányzat – tájékoztatott a politikus.

A Fidesz nyomására nyilvánosságra hozott kormányhatározat szövege tartalmazza azon intézményeknek a listáját, melyeket megfigyelés alá lehetne vonni. Ebből a fideszes honatya megemlített néhányat: szerepel a listán az MTI, a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt., illetve több nagy bank és pénzintézet is, azonban érthetetlen módon itt sem az összes ilyen jellegű intézmény – sorolta a képviselő. Ez a rendelkezés egyértelműen a demokrácia halálát jelenti – húzta alá Kósa Lajos.

Ha a kormány egy ilyen határozatot hoz, akkor az intézmények megfigyelésével egyértelműen valamilyen célja van – fűzte hozzá Demeter Ervin. Mint mondta, a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai is csodálkoznak ezen a kormányhatározaton, és kifejezetten félnek ennek a végrehajtásától, mert úgy érzik, hogy egy ilyen törvénytelen eljárásnak ők lesznek a kárvallottjai – mutatott rá a fideszes képviselő.

Az SZDSZ is megszavazta az említett jogszabályt, s egy erre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Kósa Lajos kijelentette: az eset világosan megmutatja, hogy az SZDSZ-nek – mely párt elvileg az emberi szabadságjogokat kívánja védelmezni – az általa hangoztatott elvekhez semmi köze sincs, és ha hatalmi érdekei úgy kívánják, gond nélkül a kormány mellé áll egy ilyen súlyosan törvény- és jogsértő döntés meghozatalában.

Forrás: Fidesz.hu

Rákos menti megfigyelés

Riz Levente XVII. kerületi fideszes polgármester rákosligeti családi házát februárban több napon keresztül megfigyelték úgynevezett “központi rendőri erők” – értesült a Magyar Hírlap. Egyelőre nem tudni, hogy a polgármester titkosszolgálati módszerekkel történő megfigyelése összefüggésben van-e azzal a 3011/2008-as számú titkos kormányhatározattal, amelyet ez év március 20-i keltezéssel bocsátottak ki, és amelynek létezéséről állítólag sem a ma még koalíciós pártnak számító SZDSZ, sem pedig az önkormányzati szaktárca államtitkára, Ujhelyi István, de még a parlament nemzetbiztonsági bizottsága sem tudott. A titkos kormányhatározat – a törvényhozó parlamentet megkerülve – “nemzetbiztonsági védelem” alá helyezte egyebek mellett az önkormányzatokat is.

Vagyis lényegében kiterjesztette a képviselőkre, köztisztviselőkre, így a jegyzőkre és a polgármesterekre, illetve alpolgármesterekre a titkosszolgálati módszerek alkalmazásának lehetőségét. Azt a bizonyos titkos kormányhatározatot március 20-ra datálták, de azon nincs pecsét, és kézjegyével nem látta el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sem.

Egy hónappal korábban, február 22-én a XVII. kerületi polgármester jogi képviselője útján tett bejelentést Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának és Petőfi Attilának, a Nemzeti Nyomozóiroda igazgatójának a családi házánál észlelt megfigyeléséről. (Mint ismert, Magyarországon ennek a két szervnek van törvényi felhatalmazása titkosszolgálati megfigyelésre.) Riz Levente polgármester egy rövid, körülbelül 150 méter hosszú, földes utcában lakik, ahol csak néhány családi ház áll, s mindenki ismer mindenkit. Ezért tűnt fel február 14-én, csütörtökön este a polgármesternek egy, a lakása közelében álló gyanús autó. A járműben ketten ültek, kamera is volt náluk. A megfigyelés a következő napokban is folytatódott. Február 19-én, kedden este például egy Skoda Octavia I. állt meg a közelben, rendszáma: KST-630, benne három férfi ült. A polgármester aznap 21.30-kor felhívta telefonon a XVII. kerületi rendőrkapitányt, és megkérte, hogy küldjön oda egy járőrt, igazoltassák az ismeretlen figyelőket. A rendőrkapitány 22 órakor visszahívta a polgármestert, és tájékoztatta arról, hogy “nyugodjon meg, központi rendőri erőkről van szó”. Riz Levente kérte a rendőrkapitányt, hogy másnap járjon utána és tájékoztassa, milyen célból tartózkodnak ott a (központi) rendőrök. A rendőrkapitány másnap, február 20-án délelőtt hívta a polgármestert azzal, hogy délután kimegy “egy központi rendőri vezető, aki elmondja, mi történik az utcában”. A megbeszélés helyszíneként először a polgármesteri hivatali irodát jelölték meg, később a rendőrkapitány a kerületi kapitányság épületét javasolta a találkozás színhelyéül. Végül február 20-án, szerdán 14 órakor a XVII. kerületi rendőrkapitányságon volt a találkozó.

Célkeresztben

A megbeszélésen Orosz István, a Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály főosztályvezető-helyettese jelent meg egyik kollégájával, aki Szigeti János rendőrkapitány jelenlétében arról tájékoztatta Riz Leventét, hogy “szervezett bűnözői csoport célkeresztjébe került, ezért rendőri védelemre van szüksége”. Állítása szerint “nem polgármesteri tevékenysége, hanem korábbi, tanári pályáján végzett munkája kapcsán haragszik rá egy volt diákja, aki szélsőséges csoportokhoz csapódott”. A rendőr megnevezte a “volt diákot” is, csakhogy Riz Leventének ilyen nevű diákja soha nem volt. (A polgármester a kerületi tizenkét évfolyamos Pál Apostol katolikus egyházi iskolában a gimnazistáknak tanít történelmet.) Orosz István ezen a megbeszélésen mondta el azt is, hogy néhány nap múlva elfogják ezt a csoportot, és akkor megszűnhet a rendőri jelenlét. Megemlítve: más polgármesterekkel szemben – négy-öt személyt említett – is fennáll ez a fenyegetettség, például azért, mert rosszul nyilatkoztak valamelyik újságban. Riz Levente polgármester utcájában egyébként – a rendőrségi tájékoztatását követően – este, majd másnap, csütörtökön este, sőt egész éjszaka folyamatos volt a rendőri jelenlét. Mind közül a február 21-én észlelhető felvonulás volt a legnagyobb. Három autóban két-két ember, golyóálló mellényben, felfegyverkezve, úgymond, védték a polgármestert. Az autókról is minden adatot tartalmaz a bejelentés: ezüstmetál Fiat Grande Punto KYF-599, sötétkék Octavia KBL-078, fehér Ford Focus KKE-432.

Fokozott jelenlét

Az utcában lakók is megelégelték a idegenek jelenlétét, s polgármesterüknek elmondták, hogy ők is bejelentést tettek a kerületi rendőrségen. Riz Levente úgy gondolta, úgy is, mint a kerületi Védelmi Bizottság elnökének, és úgy is, mint megfigyelt magánszemélynek, joga van a tények lehető legteljesebb körű megismeréséhez, ezért jogi képviselője útján a Nemzeti Nyomozó Irodához és a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz fordult kérdéseivel. Arra volt kíváncsi, miért csak utólag tájékoztatták arról, hogy védelemre van szüksége? Miért csak azután kapott tájékoztatást, miután észlelte a megfigyelését? És hogy mi történt valójában, ami miatt ilyen “fokozott rendőri jelenlétet” foganatosítottak körülötte? Számára ugyanis hihetetlen és hiteltelen, hogy egy, az egyházi iskolában számára ismeretlen diák fenyegesse a biztonságát.

Riz Levente polgármestert február 25-én tanúmeghallgatásra hívták a Központi Nyomozó Főügyészségre, és itt szerzett tudomást arról, hogy állítólag a Magyarok Nyilai nevű szélsőséges csoport akarja őt megtámadni.

“Más típusú intézkedés”

Az ekkor készült jegyzőkönyv tanúsága szerint megkérdezte az eljáró ügyészt: alkalmaztak-e tehát megfigyelést, készítettek-e környezettanulmányt, lehallgatták-e telefonbeszélgetéseit. Az ügyész válasza minderre nemleges volt. Ugyanakkor az ügyész egy tanúvallomás-részletet mutatott Riz Leventének, ahol egy mondatban – másokkal együtt – az ő neve is szerepelt, mint olyasvalakié, akit “meg kéne támadni”. Olyan volt, Pál apostolos diákra hivatkozott a vallomást tévő, aki a polgármester szerint kizárt, hogy őt bármilyen módon inzultálni akarná, hiszen soha nem is tanította őt. Az eljáró ügyész Riz kérdésére azt is kijelentette: “az ügyben politikai befolyástól mentesen jártak és járnak el”. Az érintett természetesen “az előre be nem jelentett személyi védelemre” is rákérdezett, amire úgy tájékoztatták, hogy az nem a 15/2004-es kormányhatározat alapján történt, abban az esetben ugyanis kötelesek lettek volna előre jelezni.

Vagyis ez egy “más típusú intézkedés” volt, amelyre állítólag a rendőrségi törvény nyújt felhatalmazást, e szerint eljárva nem kell közölni az ügyféllel, ha megfigyelik.

Forrás: Magyar Hírlap

This entry was posted on 2008. április 22. kedd at 16:47 and is filed under Krimi, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.