Csepel.info

Origo

Obama bizakodik – de képes lesz-e összehozni a megállapodást?

Lefagyna a gazdaság, egekbe szökne a frank árfolyama – így érezné meg Magyarország, ha az Egyesült Államok valóban elérné az adósságplafonját. Igaz, ez még akkor sem valószínű forgatókönyv, ha egyelőre nem látszik, hogyan fognak megállapodni a demokraták és a republikánusok. Ha létrejön a kompromisszum, még akkor is négy-öt nap, amíg a törvényhozáson átfut egy javaslat. A kormány korábban augusztus 2-át határozta meg végső határidőként, de a legfrissebb elemzések szerint még azért van nyolc-tíz napja az amerikai politikának, hogy döntsön.

Újabb rekordra, 239 forint feletti szintre emelkedett a svájci frank árfolyama péntek délután. A frank ismételt erősödésének közvetlen kiváltó oka az volt, hogy kiderült, az amerikai gazdaság második a negyedévben a vártnál lassabban növekedett. A rekord azonban azt is pontosan jelzi, hogy a nemzetközi piacok egyre inkább úgy látják: bármennyire irreálisnak látszik is, hogy az Amerikai Egyesült Államok átmenetileg ne tudja saját közalkalmazottait fizetni, a kormány által korábban bejelentett augusztus 2-ai, jövő hét keddi határidő túlságosan közelinek tűnik. A világ legnagyobb gazdasága ekkor érné el a törvényben rögzített 14,3 ezer milliárdos adósságplafont, és nem vehetne fel újabb hiteleket, ami rövid időn belül ahhoz vezetne, hogy egyes kötelezettségeit nem tudná kifizetni.

Elszabadulna a frank árfolyama

A frank erősödése azt is jól mutatja, miért fájhat Magyarországnak egy részleges amerikai fizetésképtelenség. “Ha az Egyesült Államok fizetésképtelenné válna, az első lépésben feltehetően a devizaárfolyamokon keresztül hatna Magyarországra. A befektetők még inkább a biztonságosabb eszközöket kezdenék vásárolni, ami tovább erősíthetné, például, a svájci frankot” – mondta az [origo]-nak Orosz Dániel, az Axa makroelemzője. Hozzátette, ez nemcsak egy-két hónapos erősebb időszakokat jelenthetne, hanem azt, hogy a frankárfolyam mozgási sávja tartósan egyre magasabbra csúszna.

Az elemző szerint a reálgazdaság sem kerülhetné el a negatív hatásokat. A márciusi japán természeti katasztrófa után két hónappal jelentkeztek a világ legfontosabb gazdaságainak lassulását előrevetítő első jelek, ebben a helyzetben nagyon rosszul jönne egy újabb nagy megrázkódtatás. “Ilyenkor kétszer is meggondolják a vállalatok, hogy beruházzanak vagy bővítsenek, amolyan defenzív üzemmódba váltanak, még jobban megtörve ezzel a fellendülést” – magyarázta Orosz Dániel.

Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett menekülődevizák, amelyeket a befektetők válságos időben is biztonságosnak tartanak, tovább drágulhatnának, a magyar gazdaságot is meghatározó nemzetközi  – és rajtuk keresztül a hazai – cégek pedig újra a túlélésre rendezkedhetnének be, azaz nem vennének fel új munkaerőt, esetleg embereket küldenének el.

2008 nem ismétlődne meg

A piac ugyanakkor jelenleg csak kétszázalékos valószínűséggel árazza az amerikai fizetésképtelenség bekövetkeztét, ami még mindig nagyon alacsony, pánikra tehát Orosz szerint nincs ok. “Kétségtelen viszont, hogy akár még néhány héttel ezelőtt is sokkal kisebb volt ez az érték. Most úgy tűnik, hogy a republikánusok megpróbálnak a végsőkig elmenni ebben a vitában, és ez nyugtalanítja a befektetőket” – mondta.

“A költségvetési kiadások befagyasztása a pénzügyi piacokat nem rengetné meg, mert mindenki tudja, hogy az USA alapvetően nem fizetésképtelen. De a kifizetések visszatartása alighanem visszavetné az amerikai gazdaság növekedését, egy-egy negyedévre akár mínuszba is fordulhatna. Mindez Magyarországon forintgyengüléshez, hozamemelkedéshez és a gazdaság lassulásához vezethetne” – erősítette meg kérdésünkre Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője.

Kondrát szerint ugyanakkor “nem tud mindenki Svájcba menni”, vagyis ez a hatás korlátozottan jelentkezne. A Lehman Brothers bukását követő eseményekhez mérhető bizalomvesztés pedig csak a formális csőd esetén reális, tehát akkor, ha az amerikai kormányzat nem fizetne az állampapírok tulajdonosainak. A 2008-as válsághoz hasonló hatást tehát nem vár még akkor sem Kondrát, ha egyes számláit nem tudná kiegyenlíteni az Egyesült Államok.

Obama bizakodik Rövid televíziós beszédet tartott magyar idő szerint péntek délután Barack Obama amerikai elnök az adósságvitáról. Arra biztatta a képviselőket, hogy találják meg mielőbb, de legkésőbb keddig a megoldást, mondván, az álláspontok már egyáltalán nincsenek olyan messze egymástól. Arra figyelmeztetett, hogy kudarc esetén az USA elveszíti a legmagasabb, AAA jelű adósságbesorolását, ezzel megnőnek a költségek, adót kell emelni, ami “megbocsáthatatlan” lenne. Arra kérte az állampolgárokat, hogy gyakoroljanak nyomást a képviselőikre, telefonáljanak, írjanak, így kényszerítve ki a megegyezést. “Bízom benne, hogy megoldjuk a problémát” – jelentette ki.

Négy-öt napra szüksége lenne a törvényhozásnak

Legalább négy, kedvezőtlen esetben akár öt napba telik, hogy az amerikai kongresszusban szokásos törvényhozási eljáráson átfusson az adósságplafon megemeléséről szóló törvénytervezet – mondta az [origo]-nak Magyarics Tamás, a Külügyi Intézet igazgatója. Vagyis a hónapok óta húzódó vitában legalább négy nappal az előtt kell megállapodniuk a pártoknak, hogy a kasszából elfogyna a pénz. Ha ez nem sikerül, akkor eljön az idő, amikor a pénzügyminisztériumnak döntenie kell, hogy fizetési kötelezettségei közül melyeket nem teljesíti.

A törvényben rögzített, 14,3 ezer milliárd dolláros amerikai adósságplafon megemeléséről azért nem született még egyezség, mert a kongresszus alsóházában többségben lévő republikánusok és a felsőházat uraló demokraták merőben más szerkezetű és nagyságú kiadáscsökkentő csomagot kapcsolnának hozzá.

A határt a kormányzat becslése szerint augusztus 2-án, kedden eléri az államadósság mértéke, plafonemelés nélkül ezután az USA nem vehet fel újabb hitelt, csak a lejárókat újíthatja meg. Márpedig az amerikai költségvetés manapság havonta 125-130 milliárd dolláros hiányt produkál, újabb hitelek nélkül rövid időn belül bekövetkezhet a fizetésképtelenség. Ezért sorsdöntő jelentőségű, hogy a pártok idejében meg tudnak-e állapodni egymással.

Már volt ilyen Clinton idejében

Magyarics Tamás megjegyezte, amellett, hogy a törvénytervezetet a kongresszus mindkét házában kötelező vitára bocsátani, illetve a költségvetési bizottságokban megtárgyalni, az is lassíthatja a törvényhozási folyamatot, ha a két házban elfogadott szöveg akár csak egyetlen vesszőben különbözik. Ekkor egy újabb, közös bizottságnak kell összeülnie.

Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a politikusok kifutnak az időből. “Ez esetben a kormányzat vélhetően olyan pénzek kifizetését halasztaná el, mint egyes veteránjuttatások, nemzeti parkok működtetésének költsége, illetve kényszerszabadságolna szövetségi alkalmazottakat” – mondta Magyarics Tamás. “Nagyjából ez történt a kilencvenes évek közepén, amikor az országnak hetekig nem volt költségvetése, és a szövetségi kormány kongresszusi felhatalmazás híján kénytelen volt bizonyos költéseket leállítani” – tette hozzá.

Az államadósságot biztos fizetik

Ha a fenti tételek befagyasztása nem lenne elegendő, máshoz is hozzá kell nyúlni. Az Equilor pénzügyi tanácsadó pénteki elemzése szerint augusztusban a szociális és az egészségügyi alapok kifizetései összesen százmilliárd dollárt visznek el, katonai kiadásokra 34 milliárd kell, a munkanélküli alapnál 12,8 milliárd, az államigazgatásban pedig 14,2 milliárd dolláros számlát kell kiegyenlíteni.

Nehéz lenne felállítani a prioritási sorrendet, hiszen jövőre választási év lesz, Barack Obama elnöknek nagyon rosszkor jönne a választói csoportok egy részének elidegenítése. Az biztosra vehető, hogy az államadósságát mindenképp rendben törleszteni fogja az USA, hiszen ha nem tenné, az formális államcsődöt jelentene, ami beláthatatlan káoszt okozhatna a nemzetközi piacon.

Igazából van még idő

A sokat emlegetett augusztus 2-ai határidő azonban csak az újabb államkötvények kibocsátásának tilalmára vonatkozik, ezután nem következne be automatikusan a fizetésképtelenség. Annál is inkább, mivel a Washington Times kedden azt írta, hogy az elmúlt hetekben a korábban vártnál nagyobbak voltak a központi bevételek, így a pénzügyminisztériumnak 14 milliárd dollárnyi mozgástere keletkezett.

A konzervatív lapnak több nagy brókercég és befektetési bank – köztük a Wells Fargo Securities és a Barclays Capital – szakértői is azt mondták, a piacon erős az a vélemény, hogy augusztus közepéig kihúzhatja a kormányzat rendkívüli intézkedések nélkül. A cikkben idézett legborúlátóbb vélemény is 10-ét jelölte meg a végső határidőnek, mások szerint akár 18-áig is kitolható. Ebben a szakemberek szerint – közelebbről meg nem határozott menőverekkel – a kormány segítségére lehet a központi bank szerepét betöltő Fed is. Timothy Geithner pénzügyminiszter múlt pénteken találkozott a Fed elnökével, Ben Bernankéval.

Extrém megoldások

A BBC brit közszolgálati média felvázolta az adósságvita lehetséges kimeneteleit. A hosszú távra szóló megegyezés és a republikánusok által szorgalmazott ideiglenes megoldás mellett a BBC “katasztrófapolitika” címszó alatt foglalta össze az Obama előtt álló legmerészebb lehetőségeket. Ezek között nemcsak a kiadások fontossági sorrendbe rendezése és a csőd vállalása szerepel, hanem a további hitelfelvétel, azaz a nyílt törvénysértés is. Az összeállítás szerint ez utóbbi alkotmányos válsághoz és esetleg az elnök elleni vádemelési eljáráshoz (impeachment) vezethetne.

Magyarics Tamás érdeklődésünkre azt mondta, ez a lehetőség valóban felvetődött az elmúlt hetekben, azzal az érveléssel, hogy az elnöknek szükséghelyzetben joga van biztosítani a forrásokat az ország működéséhez. A jogászok többsége szerint azonban ez a forgatókönyv alkotmányellenes lenne, mert nincsen valódi (például háborús) szükséghelyzet.

Hasonló jogi csűrés-csavarásnak tűnik a republikánus Mitch McConnell ötlete, mely szerint ha a kongresszus megszavazza, hogy az adósságplafon nem emelhető, majd az elnök egyszerűen megvétózza ezt a törvénytervezetet, akkor lehetővé válna a plafon emelése. Magyarics Tamás szerint érthető, hogy a republikánusok álltak elő ezzel az elképzeléssel, mert így a demokrata Obamára tolhatnák rá az államadósság növekedéséért viselt felelősséget.

Forrás: Origo

This entry was posted on 2011. július 30. szombat at 09:01 and is filed under Gazdaság, Külföld. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.