Index
Egyre türelmetlenebbek a piacok az amerikai adósságplafon megemelésével kapcsolatos huzavona miatt. Ha Barack Obama elnök nem jut dűlőre a republikánusokkal a kiigazítások szerkezetét illetően, megtörténik az elképzelhetetlen: az USA fizetésképtelen lesz.
A piaci pánikot csak mérsékelheti, hogy a tervek szerint nem az ország hitelezőin, hanem az amerikai közszolgákon csattana az ostor. Ez azt jelenti, hogy nem a kötvénytulajdonosok, hanem az állami járadékokból élők húznák a rövidebbet, mert az ő juttatásaikat nem folyósítanák. Ezzel a megoldással ugyan fennmaradna az USA külső fizetőképessége, de elemzők szerint ez is alaposan megmozgathatja a piacokat. A világvége azért várhatóan elmarad.
Az amerikai államkincstárnak több a kiadása, mint a bevétele, a különbözetet hitelből finanszírozzák. Az adóssághalmozás egyetlen korlátját az adósságplafon jelenti, ez az a szint, ami fölé nem mehet a hitelállomány. Ezt a 14 500 milliárd dolláron rögzített (egyébként már sokszor följebb tolt) plafont legközelebb augusztus 2-án éri el az összadósság. Ha a korlátot nem tolják följebb, tilos lesz a további eladósodás, tehát a számlák egy részét egyszerűen nem lesz miből kifizetni. Bár versenyt futnak az idővel és a piacok is egyre idegesebbek, az amerikai politikusok képtelenek egyezségre jutni arról, hogy milyen költségvetési intézkedések ellensúlyozhatják a plafon emelését. Kicsit úgy tűnik, mintha most akarnák eldönteni a jövő évi elnökválasztást.
A wikipedia szócikke „government shutdown”-ként, tehát kormányzati üzemszünetként emlegeti az ilyen kvázi (nem elkerülhetetlen) csődhelyzeteket. A legemlékezetesebb eset a Clinton-érához kötődik (lásd lejjebb), a legutóbb, júliusban, Minnesotában volt ilyen. Ott három hétre fagyott le az állami intézmények működése egy pénzügyi vita miatt, ami a kormányzó és a képviselőtestület között tört ki. Más példák is vannak, 2007-ben Pennsylvania, 2006-ban New Jersey csődölt be. Egy alabamai megyéről pedig éppen most derült, hogy három évnyi kínlódás után bedobja a törölközőt és csődöt jelent, mert képtelen kezelni egy rosszul kibocsátott kötvényadósságát. De olyanra is volt példa, hogy a csőd Washingtont érte el, amire a városi önkormányzat például a szemétszedés leállításával reagált. Persze más a súlya és a következménye, ha egy tagállam, és más, ha maga az USA jelent “üzemszünetet”.
Clintonék csődje
A legemlékezetesebb – és a mostani helyzettel leginkább párhuzamba állítható – 1995-96-os eset szintén a demokraták és a republikánusok közötti nézeteltérés miatt bénította meg a szövetségi költekezést. A republikánus kézben lévő kongresszus egészségügyi-, oktatási- és környezetvédelmi kiadáscsökkentésre vonatozó költségvetési javaslatát Clinton elnök megvétózta. A republikánusok akkor is a szövetségi kiadások csökkenését szerették volna elérni, Clinton tanácsadói azonban a nagyobb gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisaik miatt azt mondták, hogy lesz fedezet a magasabb kiadásokra (nagyobb növekedés esetén több a költségvetés bevétele, amiből több kiadás finanszírozható).
Válaszul a republikánusok ugyanazt a fegyvert vetették be, mint most: azt mondták Clintonnak, hogy elutasítják az adósságplafon emelését (akkor is közel voltak hozzá). A republikánusok pontosan tudták – amit most is –, hogyha a fenyegetést beváltják, a pénzügyminisztérium képtelen lesz bizonyos számlák kifizetésére, ami a kiadáscsökkentéseknél is nehezebb helyzetbe hozhatja az elnököt. A felek tárgyalásai eredménytelenek voltak, ezért 1995 november 14-én a szövetségi kormány felfüggesztette a nem létfontosságú kiadások folyósítását.
A katonák bére tabu
Mit jelentett ez a konkrét esetben? Korlátozták a veteránok egészségügyi és szociális juttatásait (ez most is felmerült), egészségügyi- és klinikai kutatási tevékenységeket állítottak le és bizonyos szolgáltatásokat korlátoztak, bezártak 368 nemzeti parkot, ami miatt egy 2010-ben publikált kongresszusi kutatás szerint hétmillió látogatás maradt el. A hivatalok is leálltak, nem lehetett útlevelet és vízumot kapni, ami az amerikai turizmusnak és légiiparnak több millió dollárnyi kárt okozott – állítja a jelentés. A leállás összeségében a szövetségi állam fennhatósága alá tartozó költségvetési területek ötödénél éreztette a hatását, persze arányaiban ennél jóval kevesebb pénz visszatartásáról volt szó.
Az érinthetetlenek közé tartoznak viszont a katonák, a határőrök, a szövetségi kórházakban dolgozó orvosok és ápolók, illetve a légiirányítók is – az ő fizetésük és létszámuk a tagállami és szövetségi csődhelyzeteknél is tabu volt eddig. (A kongresszusi képviselők is ebbe a csoportba tartoznak, az ő bérük ugyanis csak egy külön jogszabállyal vonható el vagy szüneteltethető.)
Mi a helyzet most?
Hiába a több hete tartó egyeztetéssorozat a republikánusok és a demokraták között, a felek továbbra sem találnak olyan kompromisszumos megoldást, ami utat nyitna az adósságplafon emelése előtt. Ebben az értelemben tehát hasonló a helyzet, de mégis sokkal rosszabb: a fő különbség, hogy most egy világgazdasági válság, ezen belül egy euróövezeti adósságválság kellős közepén vagyunk.
Az amerikai gazdaság problémáit és az adósságplafonnal kapcsolatos hercehurcát korábban már kiveséztük, vita most arról van, hogy miként akadályozzák meg az adósságok további emelkedését. Amíg a kiigazítás szerkezetét illetően nincs egyetértés, addig plafonemelés sincs – nagyjából itt tartunk most. A nézeteltérés lényege: a demokraták nagyobb mértékben támaszkodnának az adók emelésére, illetve korábbi adócsökkentések visszavonására. Utóbbiak életben tartásához viszont ragaszkodnak a republikánusok, akik az állami kiadások radikális megkurtítását követelik.
Bár korábban voltak arra utaló jelek, hogy valamennyit mindenki enged az elképzeléséből, így tető alá hozható az adósságplafon-emelés feltételéül szabott egyezség, a múlt hét mégis a tárgyalások megszakadásával fejeződött be, és nem hozott áttörést a hétvége sem. A republikánusok szombaton azonnali ezermilliárd dolláros kiadáscsökkentést követeltek, ezt Obamáék nem fogadták el.
Nem lesz nagy összeomlás
A Concorde elemzője, Móró Tamás szerint több megoldás közül választhat a kormány: nem utal a veteránoknak, nem fizeti a közszolgákat, vagy éppen az egészségpénztárakba nem utalja át a befizetéseket.
Az elemző szerint a dolognak főként politikai hatásai lehetnek, amíg ugyanis a kötvényesek (tehát a hitelezők) megkapják a pénzüket, addig nem lesz várható jelentős pénzpiaci hatása a nemfizetésnek. Az viszont nagyon negatív üzenet, hogy az amerikai politikai rendszer képes olyan helyzetet előidézni, hogy bár az ország tudna fizetni, csak nem akar. Ez általában fordítva szokott történni.
A dolognak pontosan emiatt erősödik fel a politikai vetülete: Obama egy nagyobb ívű, hosszabb távra szánt megoldással szeretne előállni, hogy a választási kampányban ne kelljen a témát újból elővenni, a republikánusok pedig ennek az ellenkezőjében érdekeltek. Az elemző szerint a vészforgatókönyveknél nagyobb esély van a megegyezésre, ha ez mégsem történne meg, akkor sem feltétlenül augusztus 2-án szakadna el a cérna mondjuk egy azonnali leminősítés formájában. Ha viszont sokáig húzzák a dolgot, akár egy szelektív, részleges, bizonyos papírokat érintő leminősítés is bekövetkezhet. Móró szerint ez veszélyes játék, például mert sok amerikai állampapír van letétként, fedezetben. Ha ezeket leminősítenék, több száz milliárd dollárnyi ilyen papír értéktelenedne el, ami sok adóst fedezetbevonásra kényszerítene és nyilván sokakat csődbe vinne. Az elemző szerint lesz megegyezés: „valaki el fogja rántani a kormányt, különben mindenki meghal”.
Bár a piac elméletileg már nagyrészt árazza a legrosszabb forgatókönyvet, tehát, hogy nem lesz megegyezés adósságfronton augusztus 2-ig, a kiélezett piaci helyzet miatt ennek beláthatatlan következményei is lehetnek, amennyiben a Lehman-csődhöz hasonlóan elszabadulnak az állati ösztönök – mondja Sarkadi-Szabó Kornél független pénzpiaci elemző. Valószínűbb azonban, hogy – mivel eleve túl sok a pesszimista – megúsznánk a dolgot erősebb tőzsdei kilengésekkel és bizonyos lejáratú értékpapírok drasztikus, az egész amerikai államadósság valamilyen enyhébb fokú leminősítésével, de a teljes összeomlásra nincs túl nagy esély egyelőre. Ennél talán valószínűbb a megegyezés, mondja Sarkadi, mert mindkét félnek alapvető érdeke, hogy kompromisszumot kössön. Ugyanakkor láttunk már számos példát a történelemben, hogy a politikai taktikázás felülírta a józan ész érveit.
Irányított fizetésképtelenség
Menedzselt csődök Amerikában nemcsak fizetésképtelenség esetén, hanem akkor is megtörténhetnek, ha valamelyik állami szerv a folyamatban lévő költségvetési évre vonatkozóan nem tud megegyezni a működését biztosító szövetségi finanszírozásról.
Ha nincs pénz, az alapvető szolgáltatásokat leszámítva bármilyen állami pénzből finanszírozott szolgáltatás szüneteltethető: például az állami, de civil dolgozókat szabadságra küldhetik vagy késhet a rendfenntartó erők fizetésének a folyósítása (őket nem lehet kényszerpihenőre zavarni)
Megállapodást sürget az IMF
Az Egyesült Államok adósságának fenntartható pályára állítása kritikus fontosságú az ország és a világgazdaság stabilitásának megőrzéséhez – áll az IMF hétfőn kiadott országjelentésében. A Valutaalap kiemelte az adósságplafon emelésének sürgősségét, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a pártoknak mihamarabb meg kell állapodniuk egy középtávú, jól kidolgozott és hihető deficitcsökkentő tervben.
A nemzetközi pénzügyi szervezet igazgatósága szerint a megszorításokat 2012-ben kell elkezdeni (tehát nem azonnal, ahogy a republikánusok szeretnék), és az intézkedéseknek tartalmazniuk kell többek között a jogosultsági rendszerek reformját, különös tekintettel az egészségbiztosítási rendszerre és állami bevételnövelést, többek között az adókedvezmények megnyirbálásával.
Az adósság körüli problémáktól eltekintve az amerikai gazdaság továbbra is kifelé mászik a válságból, a következő évekre mérsékelt, de stabil növekedést vár az IMF, az idén 2,5 százalékkal, jövőre pedig 2,7 százalékkal nőhet a GDP. Az élénkülést a kormányzati költések is segítették az elmúlt két évben, idén azonban ezek már nem hajtják a keresletet. A pénzügyi rendszer is tovább erősödik, bár egyes szegmensekben még mindig nehéz hitelhez jutni. Csökken a háztartások eladósodottsága is, miközben az ingatlanárak tovább csökkennek, a munkanélküliség pedig továbbra is magas marad, az idei 8,9 százalék után jövőre 8,4 százalékra lehet számítani.
Forrás: Index
Há igen! Ez a Fehérház most is olyan szép kivül belül, mint amikor magam is voltam kivül belül. Azóta megváltozott a politika is, a világ is, kivül belül, sajnos nem előnyére.
“Hét napra a csődtől Amerika”
Itt a soha vissza nem térő alkalom, kérjünk tőlük kölcsön és vásároljuk meg őket!
Ők lennének a Kárpát medence határontúli területe, szavazati jog, anatómia, miegymás!
A Szabadság szobrot egy arra alkalmasabbra lecserélni!
A Fifevnyut átkeresztelni Zámbó Csimmire!
Korlátlan lehetőségek állnának előttünk!
Merjünk nagyot álmodni! 🙂
Aki valaha is járt e Kontinensen (USA-ban), az láthatta nem éppen a szegény országok közé sorolható. Aki meg még nem járhatott annak, Európai szemmel, értelemmel alig, alig képzelhető el az az óriási gazdasági, (gazdagodási) folyamat ami ezt a hatalmas országot jellemzi. Véleményem szerint nem kell pánikolni, mert ami most ott történik, annak is meg van a miértje. Boldog lehetne kis hazánk, ha hasonló kínok gyötörnének bennünket. Sokunknak a feje sem fájna. Ott működik a gazdaság, s nem akármilyen szinten, még akkor is, ha mások valami mást szeretnének bemutatni, elérni mindezzel. Nem véletlenül dőlnek be a bankok, a fedezet nélküli $ nyomtatása, a virtuális pénzeknek a megtámogatása révén stb.
A pénz kizárólagos hatalmához, az uralkodásra törekvés modern szemlélete az államot vásárolja fel, a pénz ügyét szolgáló politikai képviselet megteremtése érdekében. Megvásárol politikusokat, pártokat, használja őket vagy egymásnak uszítja, esetenként média útján ellehetetleníti a közösségi önvédelem kiemelkedő képviselőit. Ha az állam gyenge vagy nincs elégséges számú szövetségese, akkor a pénzhatalom bevásárolja magát a politikai hatalomba. A pénzbirodalom épít a gyengeségre, és arra az új gondolkodásmódra, hogy az emberek sorsuk javítására egyre kevésbé ismernek közös menekülési utakat, hanem ki-ki egyéni és csak a saját sorsát megváltó megoldásokban gondolkodik. Ennek folyományaként elszaporodnak a közvagyont fosztogató hivatali emberek, akik már kizárólag csak a saját túlélésük érdekében „dolgoznak”, s rombolják le a közösségi felemelkedésbe vetett hit erőfeszítéseit.
A pénzbirodalom leghatékonyabb közege a szegénység és a nyomorúság. Ilyen közegben néhány forintért is lehet szolgálót, hivatalos gyűlölködőt vagy közreműködőt találni, s az egymásra uszított emberek még egymás féken tartását is szívesen elvállalják. Élni muszáj. A jelenségre kétféle módon lehet választ adni: vagy közösségépítéssel és kulturális megújulással, vagy az egymás elleni kíméletlen küzdelemmel.
GONDOLKODÓ!
Egy alapvető különbség van, de az lényeges!
Amíg nálunk a politika csinálná a gazdaságot, addig náluk a gazdaság csinálja a politikát!
Ott az elnök addig elnök amíg a pénzvilág is úgy akarja! 🙂
Nálunk meg amíg a csórókat alamizsna és a szebb jövő igéretével meg lehet vezetni, és egymásra uszítani, határon innen és túl! 🙂
T. Grün úr!
“Egy alapvető különbség van, de az lényeges!
Amíg nálunk a politika csinálná a gazdaságot, addig náluk a gazdaság csinálja a politikát!”
Ezzel tökéletesen egyetértek, tehát még polémiára sincsen e tekintetben szükség!
Hiszen már többször írtam “hovatartozás nélkül,” Őn T. Grűn úr tud valamit, s az nem is kevés.
Ui.: Azt azért másoknak is illene már észrevenniök, hogyan illik kulturált szinten társalogni, -személyeskedés és sértegetés, megaláztatás nélkül- tárgyszerűen, netán nézeteket, gondolatokat cseréni. Ehhez viszont elengedhetetlen egy kultúrszintnek a birtoklásának minimuma!!! Ami viszont még nem lehet elég a felemelkedéshez, ahhoz azért jóval több szükségeltetik, de az utóbbi gondolatok már nem a Grűn úrnak szólnak, hiszen vannak arra illetékesek, sajnos elég sokan!
GONDOLKODÓ!
A természet egyetlen adománya amivel mindenki meg van elégedve: a saját esze! 🙂
Hű, ha! Itt aztán van nyelv csattogás rendesen!
Kétmillió hitel már bedőlt.
Égig érő adósságcsapdában vergődnek az emberek – a bankok sem járnak jól
Elfogytak a lakossági tartalékok, és erősen kétséges, gyors állami beavatkozás nélkül megmenthetők-e a magyar családok
Elfogytak a lakossági tartalékok, és erősen kétséges, gyors állami beavatkozás nélkül megmenthetők-e a magyar családok
Egyre drámaibb képet mutatnak a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) számai. A júliusban frissített adatok szerint egymillió-hatszázhúszezer „késedelembe esett” lakossági hitelszerződésből mindössze 147 ezret zártak le, és egymillió-négyszázhetvenháromezer az „aktív bedőlt” hitelek száma. Az adatok azt mutatják, hogy egyre többen nem tudják fizetni a hiteleiket, leginkább a devizaalapú kölcsönök drasztikusan megemelkedett törlesztőrészletei miatt. A KHR–adatok tükrözte tények nyilvánvalóan a bankok, pénzintézetek számára sem kedvezők, hiszen alaptevékenységük a hitelkihelyezés, ami mára jelentős mértékben visszaesett.
Amerikában sorra dőlnek be a bankok. Ezzel szemben nálunk óriási profitra tesznek szert, miközben várjuk a magyar bankok létrejöttét, életképességét.
Perspektíva idéz a KHR-től:”júliusban frissített adatok szerint egymillió-hatszázhúszezer „késedelembe esett” lakossági..” Megint egy nacccerű kifejezés. Miért nem teherbe esett? Vajh mikóó gyün a gyerek?
Úgy nem kulturális nyelven, – de nálunk a rendszerváltás óta jól el van baszva minden.
Hálát adok az Istennek, hogy nem ebben a felemelő kapitalizmusban kellett életem nagy részét leélni, ahol a múltunkat megszégyenítik, gyerekeink jövője bizonytalan.
Virágzó zakatoló gazdaságból egy bizonytalan világba csöppentünk, ahol csak a koldusok, munkanélküliek, csórók száma növekszik.
Itt ebben a multik világában a bankok vesszőcsapásra idézik elő a válságot kényük-kedvük szerint.
A munkás embereket csak eszközöknek tekintik alantos céljaikhoz.
Háborúkat gerjesztnek, különböző fajú embereket ugrasztnak egymásnak kényük-kedvük szerint a pénz hatalmukkal.
)))))) 😀 (((((
T. Jeniszej!
“Itt ebben a multik világában a bankok vesszőcsapásra idézik elő a válságot kényük-kedvük szerint.” Miközben ők maguk is “csupán” az eszköz szerepében tetszelegnek.
Ennek ellenére lehet, hogy Ön tud valamit?
17.09-kor írtam!
Talán mégis van kiút?!
“A pénzbirodalom leghatékonyabb közege a szegénység és a nyomorúság. Ilyen közegben néhány forintért is lehet szolgálót, hivatalos gyűlölködőt vagy közreműködőt találni, s az egymásra uszított emberek még egymás féken tartását is szívesen elvállalják. Élni muszáj. A jelenségre kétféle módon lehet választ adni: vagy közösségépítéssel és kulturális megújulással, vagy az egymás elleni kíméletlen küzdelemmel.”
Gondolkodjunk el!
A 2010-es választás eredménye nem a közösségépítéssel sikerült már 1996-tól?
Miközben a kulturális megújulás még igen csak várat magára!
T.Gondolkodó! Grün (tanár úr) ! Pár szösszenet Küllői: az élet kikényszeríti a lépéseket
A nemzetközileg elismert egykori befektetési bankár ír arról, miért baj, ha egy cég csak értelmen keresztül akar motiválni, és milyen összefüggést lát az üzleti a politikai és a civil szféra között. Több tanulsága van a pénzügyi válságnak. -Az egyik azon a területen, amelyik az én életemet is végigkísérte. Hittem a tőzsdében, annak egyértelmű rendező erejében, mert az világos értékmérő volt. Persze visszaélések itt is voltak, de messze nem ez volt a jellemző. Az elmúlt tíz évben fordult a kocka. Most a rövid távon gondolkozó befektetők dominálnak. Megnőtt a forgalom, egy sor új termék akadt (derivativák), ezek újra a rövid távú gondolkodást erősítették, lufik is keletkeztek, a befektetési bankok vezetését pedig átvették a kereskedők. Vagyis a tulajdonosok körében is előnyt élvez a rövid táv és az őket kiszolgáló befektetési bankoknál is. Az az igazság, hogy a rövid táv rendkívül fontos, de ha csak ez uralja a működést, akkor az előbb-utóbb csődbe visz. Vitt is. Ezért nem hiszek már a tőzsde rendező erejében.
meghát!
“T.Gondolkodó! Grün (tanár úr) ! Pár szösszenet Küllői”
Kicsit bővebben, ha esetleg megtudhatnám mitől lettem én küllő?!
Csak nem azért mert a ráf és az agy között helyezkedek el mint fontos teherviselő elem?! 🙂
folyt.Én soha nem hittem a tőzsdében.Ha egy cég Részvénytársasággá alakul,mert az anyagi lehetőségei ,nem biztosítják a vállalat további fejlődését rendben van. De tőzsdére ( Egy manipulatív szemétdombra) ” kivinni” a befektetők pénzét felelőtlenség, és szerintem jogszerűtlen.- Az egyéni befektető RT. -i tag nem befolyásolhatja,ellenőrizheti a befektetendő pénzének sorsát .- Azt sem értem ,hogy a bankok is lehetnek Rt. tagok?Egy cég mely a részvényesei pénzét (aportját stb…)használja ,elegendő anyagi forrásokra tett szert, az elképzelései megvalósítására! Tulajdonképp Ő a bank, a részvényesek,(hitelezők )szemszögéből nézve! Küllői kifejezését idézve a ” hosszú távú” befektetők a Részvénytársasági tagok. Nem fog a cég vezetése oly presszúrát kapni, az értelmes befektetőitől a magasabb osztalékok igényélésében. Hiszen a jövőt nézik. A tőzsdén csak is a nyereség a motiváció!
T.Grün ! A véleményetekre lennék kíváncsi. ( Amúgy jó poén volt a válaszod) Tulajdonképp válaszoltál. Bankár létére Küllői ,elég soká jött rá a tőzsdei gyakorlat fonákságaira.
meghát….!
Továbbra is fenntartom az előző véleményemet!
Addig itt nem lesz semmi amíg a politika csinálja a gazdaságot, majd ha a pénz csinálja a politikát megváltozik a helyzet!
Teresa mama már megmondta ” Etetni kell a birkát, ha nyírni akarjuk!”
Tehát “Beetetni és befüröszteni, ha át akarjuk struktúrálni őket!”
A zOrbán módszerrel?! 🙂
Ugye, hogy pár száz év alatt mennyit finomodott nyelvünk!
Mind a kettő ugyan azt jelenti! 🙂
Igaz nem konkrétan a témába vág és egy kicsit terjedelmes is, de szerintem érdemes egy kis időt száni rá…
T. lolka ! 4 éve szeretném megismertetni az emberekkel ezt a fimet ! Még sosem kaptam a film tartalmát illetően hozzászólást…..Vagy lusták az emberek ,vagy úgy ledöbbennek,hogy nem jutnak szóhoz!De az is lehet,hogy félnek véleményt mondani ….
meghát…. szerint:
2011. július 27., szerda – 19:49
-Szerintem ledöbbennek és aztán rádöbbennek azok akik végig nézik, hogy ez úgy ki van találva, hogy ez ellen tenni nem lehet szinte semmit, esetleg egyénileg nem veszek fel hitelt. De itt az egyéni dolog semmit nem ér. Aztán a végén elgondolkodtam, hogy miért is van azon annyira a kormány, hogy ki legyen fizetve az “államadósság”…
16szor emelték az adósságplafont, majd most emelik 17.szer is.
színjáték az egész.
” Befékezi a gazdaságot a bankrendszer . Hiába élénkül a gazdaság, a bankok továbbra is – immáron csaknem három éve – egyre kevesebb hitelt nyújtanak a vállalkozásoknak. Hiába törleszti devizahiteleit erejét megfeszítve a lakosság, a hitelállomány forintértéke egyre nő – ez a két szomorú, a gazdaság beindulását – vagy legalább a lecsúszás lassulását – komolyan veszélyeztető trend olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataiból. T. Gordonka művész úr ! Ezt nem én írom ,hanem az MNB!!! Megrázóak a devizahitel-állomány alakulását jelző számok. Június elején az összhitelállomány értéke forintosítva 5386,9 milliárd volt, a hónapban 38,8 milliárd forintnyi devizahitelt törlesztett a lakosság, de leginkább a svájci frank erősödése miatt az állomány forintértéke 50,7 milliárddal nőtt. Összességében ezért – a törlesztések ellenére – június végén a devizahitelek állománya 5398,8 milliárd forintra emelkedett. ” Mi van???? Törlesztek 40 ft.-ot és nő az adósságom 50 ft-al????? Hát ezért kéne elolvasni a Pénz ,mint adósság című írást Paul Grignontól! Művész úr !