Népszabadság, HVG
Az idén 10-12 milliárd forinttal segít a kormány a fővárosnak a BKV támogatásában – ez derült ki a főpolgármester és a kormányzat képviselői között folytatott szombati egyeztetés után. A pénzügyi mentőöv egyfajta előfinanszírozásnak tekinthető, banki közreműködéssel kapná meg a főváros addig, amíg értékesít olyan ingatlanokat, amelyekből tőkepótló támogatást nyújthat cégének. Az ügyletre még a Fővárosi Közgyűlésnek is rá kell bólintania. A “siker” más városokat is felbátorít, Pécs polgármestere a napokban már azt közölte, hogy a vidéki nagyvárosok tömegközlekedése a BKV-nál is rosszabb anyagi helyzetben van, a kormányzati támogatásra ők is igényt tartanának.
– A kormány azért segít a fővárosnak, hogy a BKV ne kerüljön adósságspirálba – nyilatkozta az MTI-nek Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár és Demszky Gábor főpolgármester szombaton a Pénzügyminisztériumban tartott megbeszélés után. A főváros azonban már korábban levélben – és a megbeszélésen is – azt javasolta a kormánynak, hogy az infláció mértékével visszamenőlegesen emelje meg az állami normatív támogatást – az idén ez 32,198 milliárd forint lesz -, s akkor Budapest is emelni tudna a 9,71 milliárd forintos tőkepótló juttatáson. Keller azonban közölte, hogy a konvergenciaprogramba nem fér bele a BKV-nak nyújtott normatív támogatás növelése. A főváros és a kormány képviselői a szombati tárgyaláson megállapították, hogy sem a költségvetésben, sem a fővárosi büdzsében nincs elegendő forrás a BKV kisegítésére, ezért a társaságot a fővárosi vagyontárgyak értékesítéséből kell rövid távon konszolidálni.
A BKV azonban mostanra úgy 80 milliárd forintos hitelt halmozott fel, ennek “eltüntetésére” a szombati tárgyaláson sem született megoldás. Az azonban biztos, hogy a főváros egyedül nem tudja konszolidálni a cég adósságát, márpedig az előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz – hangoztatta Demszky Gábor az elmúlt hetekben többször is. Városvezetők szerint a legnagyobb probléma az, hogy a kormány a budapestiek személyi jövedelemadójának csaknem 99 százalékát elvonja, így nincs olyan forrás, amelyből a város biztonsággal, s rendszeresen támogathatná a BKV-t.
A Népszabadság szerint a lehetséges megoldások között az utóbbi napokban az is felmerült, hogy a BKV finanszírozásába vonják be az agglomerációs településeket. Erre azonban korábban is voltak próbálkozások – a BKV több alkalommal is kezdeményezte ezt -, ám az érintett települések minden eddigi kísérletet visszavertek.
– A szándék örvendetes, de ha az eredmény csak “ennyi”, akkor ez nem sok mindenre elég, a szakszervezetek nem ezt kérték – nyilatkozta lapunknak Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnökhelyettese. Csak erre az évre legalább 18 milliárd forint kellene. Az érdekképviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a BKV-dolgozók nemcsak a finanszírozás biztosításáért, hanem a járatritkítások visszavonásáért is harcolnak, ezért is sztrájkoltak. Erről azonban most szót sem ejtenek a döntéshozók, pedig a szakszervezet ezt a célt sem vette le napirendjéről – jegyezte meg Gulyás.
Az eseményekhez tartozik, hogy a napokban már Pécs polgármestere is bejelentette az állami támogatásra vonatkozó igényét. – A jelenleginél több állami támogatás járna a vidéki nagyvárosok tömegközlekedési cégeinek – közölte Tasnádi Péter, aki megérti, ha a főváros több állami támogatást kér a BKV-nak, ám Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged és Pécs önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési cégei még a BKV-nál is nehezebb helyzetben vannak. Jelenleg a Pécsi Közlekedési Zrt. működési költségeinek 27 százalékát fedezi az állam, a BKV költségeiből 44 százalékot vállal magára a büdzsé. Ezt a különbségtételt – miként azt Ungár Tamás, pécsi tudósítónk jelentette – Pécs polgármestere igazságtalannak ítéli.
Forrás: Népszabadság
Többnapos BKV sztrájk? Kedden kiderül
Gulyás Attilának, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) elnökhelyettesének józan érvelése valóságos ellensúlyt képez azzal a kapkodással, koncepciótlan magyarázkodással szemben, ami a Városházáról, illetve a kormány házatájáról érkezik. Ha a főváros nem talál megnyugtató megoldást a BKV anyagi gondjaira, a szakszervezetek többnapos sztrájk meghirdetését sem zárják ki. Így akarják elejét venni a további elbocsátásoknak, telephelybezárásoknak, a munkakörülmények rosszabbodásának. A BKV vezetésével kedden tárgyalnak, csak ezután döntenek a sztrájk esetleges folytatásáról.
Az április 18.-i sztrájk nyomán felgyorsultak az események. Egy nappal később, szombaton Demszky Gábor és két helyettese találkozott három minisztérium államtitkárával: Keller Lászlóval (PÜM), Dióssy Gáborral, (GKM) és Újhelyi Istvánnal, (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisz-térium), továbbá a BKV vezetőivel. Döntés született, 10-12 milliárd forint rendkívüli segélyt adnak a BKV-nak, hogy kijöjjön az adósságspirálból. A pénz előfinanszírozás, levonják majd a BKV-nak járó állami támogatás végösszegéből. Korábban a miniszterelnök még azt mondta, hogy Budapestnek egyedül kell megoldania problémáit. Az MDF fővárosi frakciója nem ért egyet azzal, hogy a főváros előrehozza a BKV támogatását – szerintük ugyanis nincs vezetője, menedzsmentje, de még középtávú koncepciója sem a cégnek.
A BKV Zrt-ről tudjuk, hogy óriási deficitet termel, adóssága meghaladja a nyolcvan milliárd forintot, finanszírozása megoldatlan, veszteségeit a megszorításokra kényszerített állami költségvetés egyre kevésbé hajlandó fedezni. Költségvetése mintegy 116 milliárd forintot tesz ki, ebből 32 milliárd forint az állam normatív támogatása, melyhez még 18,5 milliárd forint járul a büdzséből, mégpedig 15 milliárd a veszteség pótlására és 3,5 milliárd beruházásokra. A fővárosi önkormányzat alig 10 milliárddal járul hozzá a műszaki fejlesztéshez, a fennmaradó összeget, körülbelül 45 milliárdot, a vállalat a jegyek és a bérletek eladásából fedezi. De a finanszírozás ebben a formában elégtelen, a veszteség állandóan újratermelődik. A BKV ezt úgy próbálja ellensúlyozni, hogy ritkítja a járatokat, a teljesítményt csökkenti, folytatja a leépítéseket és elbocsátásokat, rontva szolgáltatásainak színvonalát, már-már a cég működőképességét sodorja veszélybe. Ugyanakkor a vállalatvezetés két kézzel szórta a tíz- és százmilliókat különböző tanácsadó cégeknek, hatalmas összegű prémiumokat és végkielégítéseket fizetett a távozó menedzsereknek.
Éppen a fővárosi tömegközlekedés országos politikai jelentősége miatt alakult úgy a BKV finanszírozása az elmúlt másfél évtizedben, hogy az állam magára vállalta a fenntartás költségeit, és főváros, csekély mértékben, csak a fejlesztésekhez járul hozzá. Demszky Gábor joggal hivatkozik az eddigi gyakorlatra, illetve a különböző kormányokkal kötött megállapodásaira: az állam kötelezettséget vállalt a BKV veszteségeinek folyamatos fedezésére, annak fejében, hogy a büdzsé igényt tart a legfejlettebb magyarországi régió, a főváros lakóinak személyi jövedelemadójának zömére.
A főváros azt javasolta a kormány képviselőinek – számolt be erről Demszky, – hogy az infláció mértékével visszamenőlegesen emelje meg a 32 milliárdos normatív támogatást. A BKV-nak ugyanis további 5-6 milliárd forintra volna szüksége a műszaki színvonal fenntartásához és 5-6 milliárd a fejlesztésekre (Az utóbbi illetően Demszky jelezte, autóbuszokat kellene vásárolni, „társfinanszírozásban” a kormányzattal). Cserébe a Fővárosi Közgyűlés vállalná, hogy saját 10 milliárdos támogatása is inflációkövető lesz, azaz emelkedne, az infláció mértékének megfelelően. A különbözetet fővárosi vagyontárgyak eladásából fedeznék – mondta a főpolgármester, de nem részletezte, milyen vagyontárgyakra gondolt. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: ha az állam nem vonná el a fővárosi polgárok személyi jövedelemadójának oroszlánrészét, akkor több maradna az önkormányzatnál a BKV támogatására.
Keller László és Újhelyi István Demszky felvetéseit helyből elutasították. Keller szerint ezekre nincs lehetőség, de ha lenne, a kormánynak akkor sem állna szándékában a támogatás visszamenőleges emelése. Az államtitkár szólt arról is, hogy a konvergenciaprogramba nem fér bele a BKV-nak nyújtott normatív támogatás növelése. Újhelyi István szerint a költségvetésben csak átcsoportosításra van lehetőség, többletforrást nem tudnak biztosítani. A politikus az egyeztetés után hangsúlyozta: nem támogatja hogy kivételt tegyenek a budapesti tömegközlekedéssel, azaz ezt a problémát átfogóan, országos szinten kell megoldani.
A szombati tárgyalásokról kiadott közleménybe érdekes mondat került bele: „a továbbiakban tisztázni kell, … milyen viszonyban van a költségvetésben rögzített árkiegészítés az ingyenes és kedvezményes szolgáltatás igénybevételével.” Ez arra utal, hogy felülvizsgálhatják az idős emberek kedvezményes illetve ingyenes utazása fenntartásának lehetőségét. Pedig a lakótelepeken, a városközponttól viszonylag távol, Káposztásmegyeren, Újpalotán, Kispesten, Kőbányán, Békásmegyeren stb. élő budapesti nyugdíjasok alkotják az MSZP egyik legfontosabb szavazóbázisát. A tömeges ingyenes utazás megszüntetése azzal a veszéllyel jár, hogy lemorzsolódik a szocialistákhoz húzó nyugdíjas tömeg egy része, 2010-ben nem fog az MSZP-re szavazni. Ugyanakkor a kormánynak azt is figyelembe kell venni, hogy az állami költségvetés nem képes fedezni a BKV részben emiatt is újratermelődő, évi több tízmilliárdos veszteségét.
Megoldatlan a finanszírozás
Más európai nagyvárosokban általában az a gyakorlat, hogy önkormányzatok állják saját forrásaikból a költségek egyharmadát, másik harmad származik az állami támogatásból, harmadik pedig a mentjegyek és bérletek eladásából. Ahhoz azonban, hogy a BKV gazdálkodása „EU-konform” legyen, rendet kellene teremteni például a parkolási díjakból származó bevételek elosztása körül. Ismeretes, hogy a különböző parkolási társaságok bevételei részben rosszul hasznosulnak, részben pedig a kerületeknél maradnak. (Londonban, Stockholmban, és más európai nagyvárosokban ezeket a tekintélyes összegeket, – a belvárosba behajtó autósoktól szedett dugódíjjal, és a kamionokra kivetett illetékkel együtt, – a tömegközlekedés céljaira fordítják.) Sokan tartják úgy, hogy a sorozatos korrupciós botrányaikról és áttekinthetetlen gazdálkodásukról elhíresült parkolási társaságok bevételeiből jut a titkos pártkasszákba is.
Ahhoz persze aligha fér kétség, hogy ha Demszky ugyanolyan elszántan ragaszkodott volna a BKV rendbetételéhez, mint a számtalan tekintetben problematikus négyes metró építésének megkezdéséhez, ma már szilárd anyagi alapokon nyugodna a fővárosi tömegközlekedés. De éppen ő fosztotta meg hatáskörétől, és váltotta le Atkári János polgármester-helyettest, aki hivatali ideje alatt többször javasolta – hiába, – hogy dolgozzanak ki programot a BKV pénzügyi helyzetének rendezésére és hosszú távú megoldására.
Egyik lyukat próbál betömni a másikkal mind az állami költségvetés, mind pedig a főváros. Egyelőre bizonytalan a BKV jövője, megoldatlan hosszabb távú finanszírozása, Ennek tudatában, a szakszervezetek továbbra is fenntartják a sztrájkfenyegetést. Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője, miután megismerte Keller László és Demszky Gábor közös nyilatkozatát, az MTI-nek szombaton elmondta: ha a tulajdonos, azaz az Önkormányzat nem rendezi a BKV Zrt. finanszírozási problémáit, akkor készek a többnapos munkabeszüntetésre is.
Ahogy az MSZP-SZDSZ koalíció évekig tagadásban volt, elhallgatta a költségvetés katasztrofális helyzetét, a kormány ugyanígy nem vett tudomást – Demszkyvel együtt – arról, micsoda csőd fenyegeti Budapest közlekedését. A munkabeszüntetés megismétlődése egyelőre valószínűnek tűnik. De talán végre megértik „odafenn”, hogy megbosszulja magát, ha fejüket a homokba dugva, nem hajlandók szembenézni a főváros tömegközlekedésének akut problémáival.
Forrás: HVG
