Origo
Ebben lehet melegíteni (Fotó: Origo)
Túrázáskor ne töltsünk forró italt műanyag kulacsba, ne mikrózzunk polikarbonátból, azaz “kemény műanyagból” készült tárolóedényt, és ne melegítsünk ételt konzervdobozokban, mert egy egészségre ártalmas anyag, a biszfenol-A oldódhat ki belőlük. Jó hír viszont, hogy az ásványvizes PET-palackok nem tartalmazzák a káros vegyületet.
Nyáron megnő a folyadékfogyasztás, és ezáltal megnövekedhet a szervezetünkben egy káros vegyület, az úgynevezett biszfenol-A (BPA) mennyisége is. Az eddigi, embereken végzett vizsgálatok szerint a műanyagokból kioldódó biszfenol-A már alacsony koncentrációban is összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, szaporodási rendellenességekkel, cukorbetegségekkel, de az állatkísérletek szerint növeli a daganatos betegségek, a hormonális és idegrendszeri zavarok, az elhízás és a meddőség kockázatát is, valamint összefüggést találtak a BPA és a korai nemi érés között is.
A szervezet többletterhelésének oka részben az lehet, hogy a biszfenol-A könnyen kioldódhat a polikarbonátból készült flakonokból és üvegekből. Ilyen keményebb műanyagból készülnek a visszaváltható üdítőitalos és ásványvizes flakonok, valamint a sport- és túraboltokban kapható italtárolók, kulacsok.
“Ezeket hosszabb távú használatra tervezik, ezért keményebbek, ütésállók. Az anyaguk polikarbonát, melynek előállításhoz használják a BPA-t. A kioldódás, amennyiben megfelelően tisztítják, és nem tárolnak benne forró italt, az egészségügyi határérték alatt van” – tájékoztatta az [origo]-t az Országos Kémiai Biztonsági Intézet. Tájékoztatásuk szerint a műanyagban szabadon lévő BPA vagy valamilyen megemelkedett hőhatás, vagy extrém kémhatás (erősen savas vagy lúgos közeg) miatt oldódik ki. Azaz ne öntsünk forró, valamint erősen savanyú vagy lúgos pH-jú italt polikarbonát műanyagflakonba, és kerülendő a palackban való hosszú ideig tartó tárolás is.
A PET-palackban nincs biszfenol-A
A jó hír azonban az, hogy a leggyakrabban használt ásványvizes és üdítős flakonok használata biztonságos. “A boltok által forgalmazott üdítős és ásványvizes palackok alapanyaga a polietilén-tereftalát (PET), ami nem tartalmaz BPA-t” – válaszolta kérdésünkre az Országos Kémiai Biztonsági Hivatal.
Ugyancsak örvendetes, hogy ma már kaphatók olyan műanyag kulacsok is, amelyek mentesek az adalékanyagtól. Ezeket “BPA-free” címkével hirdetik, de választhatunk műanyag helyett fémből készült kulacsot is.
A dobozos italokból is oldódhat ki biszfenol-A
A polikarbonátok mellett az epoxigyanta-alapú étel- és italtárolók is tartalmaznak biszfenol-A-t. Epoxigyantával többek között az élelmiszerkonzervek belső felét borítják, hogy a nehézfémek ne kerüljenek bele az ételbe, de befőttesüvegek fedelének bevonására is használják, hogy azok ne rozsdásodjanak meg. Ez az anyag borítja továbbá a fémdobozos üdítők, vagy a fémből készült bortartályok belsejét is.
E biszfenol-A-forrásokkal kapcsolatban is elmondható, hogy ne tegyük ki őket extrém hőhatásnak, ne melegítsünk például ételt konzervdobozban.
A leggyakoribb hiba a műanyag tárolóedények mikrózása
Évszaktól függetlenül a biszfenol-A szervezetbe juttatásának leggyakoribb formája egyes műanyag ételtároló edények mikrózása. Érdemes kerülni a PC (polikarbonát) jelzésű műanyag dobozokat. A PP (polipropilén) dobozok azonban nem tartalmaznak biszfenol-A-t, ezért ilyen szempontból nem kockázatosak (a fenti képen is egy PP-doboz látható).
Magyarországon a biszfenol-A besorolásával kapcsolatban az európai uniós jogszabályok érvényesek. “Eszerint a BPA ártalmasnak minősülő, 3. kategóriájú reprodukciós toxicitású anyag” – tudtuk meg az Országos Kémiai Biztonsági Intézettől. (Az, hogy egy anyag reprodukciós toxicitású, azt jelenti, hogy mind a férfiak, mind a nők szexuális működésére és termékenységére káros hatást gyakorolhat, és az utódokban is fejlődési rendellenességet okozhat.)
Ennek ellenére azonban az unió országaiban a BPA nem esik sem tiltás, sem korlátozás alá. Kivételt képez a cumisüvegekben való használata. A BPA-t tartalmazó cumisüvegek betiltását az EU azzal indokolta, hogy a vegyület a csecsemők szervezetéből lassabban ürül ki, mint a felnőttek szervezetéből, ezért ők különösen érzékenyek a BPA potenciális hatásaira.
Kissé ellentmondásosnak tűnhet, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (European Food Safety Authority; EFSA) 2010 szeptemberében azért ismét megerősítette, hogy a BPA használata biztonságosnak tekinthető az étel- és italtároló termékekben. De Kanada például – a világon elsőként – hivatalosan mérgezővé nyilvánította a vegyületet, a dán parlament pedig elrendelte a biszfenol-A-t tartalmazó azon termékek használatának teljes tilalmát, amelyekkel 0 és 3 év közötti gyerekek kapcsolatba kerülhetnek.
Évente világszerte 2,2 millió tonna BPA-t állítanak elő, Európa éves BPA felhasználása 1, 15 millió tonna körül van.
