Mentőövet kaptak a devizahitelesek

Mno.hu, TV2, Csepel.info

Elfogadta a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényt az Országgyűlés hétfőn. A jogszabályt 248 igen szavazattal, 60 ellenében, 40 tartózkodással fogadták el a képviselők. A Ház szintén döntött a Mol-részvények megvásárlásáról, valamint az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötték az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát.

Az MSZP, ami éveken keresztül meg sem próbált megoldást keresni a bajba jutott devizahitelesek problémáira, és a moratórium bevezetését is elutasította, most élesen bírálja a megállapodást – derül ki a TV2 riportjából.

Elfogadták a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényt. A jogszabály a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kívánja kiszámíthatóbbá tenni azzal, hogy átmeneti időre rögzíti a devizakölcsönök törlesztési árfolyamát. Emellett bevezeti a kényszerértékesítési kvótát annak érdekében, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben a piacra, így mérsékelhető legyen a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó piaci áresés, és csökkenjen a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher. Hatályon kívül helyezi továbbá azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálog alapú devizahitelezést.

A törvény rendelkezik arról, hogy a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik hitelezőjüknél a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 forint, euró esetén 250 forint, japán jen esetén pedig 200 forint.

A programban mindenki részt vehet

Az árfolyamrögzítést a pénzügyi vállalkozásoknál is igényelni lehet. A programban mindenki részt vehet, akinek jelzáloghitele van, és megfelel a feltételeknek (például nincs 90 napi késedelemben), függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel. Az árfolyamrögzítési lehetőség az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsönökből eredő tartozásokra is kiterjed. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó bank speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt (gyűjtőszámlahitel) nyújt, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében.

A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné. A gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, a három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata a rögzített árfolyam alkalmazása alatt nem haladhatja meg a 3 havi Bubort, utána pedig a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitel piaci kamatát. A hitelbírálat során, valamint szerződésszerű teljesítés esetén a hitelező az ügyleti kamaton kívül egyéb járulékot és díjat nem érvényesíthet. A magyar állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt, majd kezesként e tartozások 25 százalékáért a rögzített árfolyamú időszak lezárulta után, amiért a banknak kezességvállalási díjat kell fizetnie, amit semmilyen módon nem háríthat át a hiteladósokra.

Sürgös kihirdetést kértek

Október 1-jével úgynevezett kényszerértékesítési kvóta lép életbe: a bankok összes fedezeti ingatlanuk 2011-ben 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül. Eredetileg az árverési és kilakoltatási moratórium hatálya alól 2011. július 1-jétől kikerültek volna a nagy értékű ingatlanok, vagyis azok, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot.

A gazdasági bizottság zárószavazás előtti módosító indítványa azonban lehetővé tette, hogy 2011. október 1-jéig ezeknek a lakóingatlanoknak is legfeljebb a 2 százalékát lehessen értékesíteni. A törvényjavaslat rendelkezései különböző időpontokban lépnek hatályba. Az árverési és kilakoltatási moratórium korlátozott körű meghosszabbításáról rendelkező szabályok, valamint a devizahitelezés lehetővé tételére vonatkozó – hatályon kívül helyező – rendelkezések június 30-án és július 1-jén, a törlesztőrészletek rögzítésére és a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó rendelkezések a javaslat kihirdetését követő 45. napon, a kényszerértékesítési kvótára vonatkozó szabályok pedig 2011. október 1-jén. Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.

Január 1-jéig leállították a kinevezéseket

Az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötte az Országgyűlés az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát. Egyúttal 2012. január 1-jéig leállították a bírósági vezetők kinevezését. Az egyes jogállási törvényeknek az alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló javaslatot a parlament a kormánypárti képviselők szavazatával fogadta el.

A fideszes Lázár János és Varga István jegyezte előterjesztés alapján a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság – 2012-től új nevén Kúria – elnökének kivételével az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonya 2012. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. (A hatályos törvények értelmében az ügyészeket és a bírákat illetően a felső korhatár a 70. életév.) A nyugdíjkorhatárt 2013. január 1-je előtt betöltött érintetteknek egy egyéves átmeneti periódust biztosítanak.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács korábban jelezte, hogy 2012. január 1-jéig 228 bíró, 2012. december 31-ig pedig további 46 tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt – emlékeztetett a javaslat indoklásában Lázár és Varga. A hatályos ügyészségi szolgálati törvény a jogviszony megszüntethetősége körében védettséget biztosít az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez közel álló ügyészek számára azzal, hogy kimondja: az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel az ügyész öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzését megelőző öt évben.

70 év fölött megszűnik a jogviszony

A törvénymódosítás ezt a védettséget megőrzi, de annak idejét a felső korhatárhoz köti. Az ügyészségi titkárokkal, fogalmazókkal és nyomozókkal kapcsolatban kimondják, hogy ügyészségi szolgálati viszonyuk a 70. életévük betöltésével is megszűnik, ugyanakkor a legfőbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyt esetükben felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha nyugdíjasnak minősülnek. Szolgálati viszonyuk szintén csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a nyugdíjra való jogosultságuk megszerzését megelőző öt éven belül. Ugyanígy a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya is megszüntethető felmentéssel, ha nyugdíjasnak minősül.

A fideszes törvényjavaslat – mint indoklása kifejti – átmeneti rendelkezéseket rögzít annak érdekében, hogy a hatályba lépés időpontjáig a felső korhatárt már betöltött, illetve azt 2012-ben betöltő ügyészek felmentése „zökkenőmentesen, lépcsőzetesen, a jelenleg alkalmazott, hat hónapos felmentési idő biztosításával” történhessen meg. Ennek alapján ha az ügyész a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati viszonyát felmentéssel – végkielégítés, felmentési tilalom és korlát nélkül – kell megszüntetni.

Július elseje a kormánytisztviselők napja

A felmentési idejének kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja pedig 2012. június 30., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. június 30-ával szűnik meg. Ha az ügyész a felső korhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban tölti be, szolgálati viszonyát felmentéssel – végkielégítés, felmentési tilalom és korlát nélkül – kell megszüntetni. A felmentési idő kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. december 31-ével szűnik meg. Ezekben az esetekben az ügyésznek háromhavi átlagilletményének megfelelő összeg jár. A bírák esetében ha a felmentés a felső korhatár elérése miatt történik, az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő a felső korhatár betöltését megelőzően járjon le.

A bíráknál ugyancsak – az ügyészek esetében már ismertetett – átmeneti rendelkezéseket rögzítik azokra, akik a törvényjavaslat hatályba lépésének időpontjáig a felső korhatárt már betöltötték, illetve azt 2012-ben töltik be. A törvényjavaslatban – egy elfogadott, zárószavazás előtti módosító indítvánnyal – azt is rögzítették: a köztisztviselőkéhez hasonlóan július 1-jét a kormánytisztviselők napjává is nyilvánítják.

Ez a nap a kormánytisztviselőknek, az ügykezelőknek és a fizikai alkalmazottaknak munkaszüneti nap. „Az ügyfélszolgálati feladatok ellátása folytonosságának fenntartása azonban ezen a napon is kiemelt fontosságú, ezért e munkakört betöltők a kormánytisztviselők napján is a szokásos munkarendben végzik munkájukat” – közölte indoklásában a módosító javaslat beterjesztője, az alkotmányügyi bizottság.

Zöld út a Mol-részvényvásárlásnak

Jóváhagyta az Országgyűlés a kormány által lebonyolított állami Mol-részvényvásárlást. A képviselők 282 igen, 53 nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a kormánypártok és a Jobbik képviselői támogattak. Az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonában álló, 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészt jelentő részvénycsomag megvásárlásáról május 24-én kötött szerződést a kabinet. A mintegy 500 milliárd forint értékű tranzakcióhoz szükség volt a parlament támogatására is.

A Ház ezzel egyidejűleg – 286 igen szavazattal, 51 nem ellenében – elfogadta a költségvetési törvény módosítását is. A részesedésvásárlás ugyanis – az államháztartási törvény szabályai szerint – növeli a költségvetési hiányt, ezért kellett módosítani a kiadási főösszeg és a hiány mértékét. A központi költségvetés ez évi kiadási előirányzata 489,5 milliárd forinttal 14 337,2 milliárd forintra, a hiány pedig 1184,3 milliárd forintra nő. A részesedésvásárlás tehát növeli a költségvetési hiányt, az Európai Unió statisztikai módszertana alapján azonban nem rontja a maastrichti hiánymutatót.

Orbán Viktor miniszterelnök május 24-én jelentette be, hogy „Magyarország visszaszerezte a 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészét Oroszországtól”. Az állam a korábban a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelből finanszírozza a pakett megvásárlását, a tranzakciót augusztus 31-ig kell lebonyolítani.

Változások a fenntartói jog átadása kapcsán

Nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá ezentúl a közoktatási intézmények fenntartói jogának átadása annak a törvénymódosításnak az eredményeként, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A kereszténydemokrata Michl József és Nagy Kálmán, valamint a fideszes Zsiga Marcell és Gajda Róbert javaslatát 250 igen szavazattal, 99 ellenében hagyta jóvá a Ház. A változtatáshoz fűződő indoklásukban a kormánypárti politikusok emlékeztettek: a közoktatási törvény tavalyi módosítása révén az önkormányzatok érdekeltebbé váltak abban, hogy közoktatási intézményeiket megállapodás keretében átadják más intézményfenntartó jogosultsággal rendelkező jogi személyeknek, így egyháznak.

Az intézményfenntartói jog átadása mindeddig a két fél egyoldalú akaratnyilvánítását tartalmazó megállapodás alapján történt, felvetődött azonban, hogy harmadik személy megtámadhatja a megállapodást és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat – írták, megjegyezve: álláspontjuk szerint az önkormányzatok intézményfenntartói jogának átadása nem tartozik a közbeszerzési törvény alkalmazási körébe, mivel az ilyen megállapodás nem tekinthető szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatási koncessziónak.

A későbbi jogviták elkerülése érdekében azonban a fideszes és KDNP-s politikusok szükségesnek látták felvenni az intézményfenntartói jog és a közoktatási feladat átadását a közbeszerzési törvény hatálya alól kivett eljárások közé. Hangsúlyozták: a közbeszerzési törvény alkalmazása rendkívüli terhet róna az önkormányzatokra, mind adminisztrációs, mind pénzügyi szempontból.

A kereszténydemokrata Nagy Kálmán az MTI-nek egyebek között azzal indokolta a módosítást, hogy a jövőben minél több olyan iskolát működtethessenek legalább részben az egyházak, amelyek problémás, nehezen nevelhető gyermekek képzésével foglalkoznak. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.

Szigorították a büntető-pontrendszert

Az Országgyűlés a közlekedésbiztonság javítására hivatkozva szigorította a közúti büntető-pontrendszert, emellett arról is döntött, hogy az ellenőrzött sofőrök együttműködésük nélkül is alkoholfogyasztási mintavételre kötelezhetők. A parlament egyhangúlag, 345 támogató szavazattal fogadta el a rendőrségről, a szabálysértésekről és a közúti pontrendszerről szóló törvények kormány által kezdeményezett változtatását.

A módosítások értelmében a korábbi hat helyett kilenc büntetőpont jár a közúti baleset okozása miatt, míg a segítségnyújtás elmulasztása, a közúti veszélyeztetés, a járművezetés ittas, vagy bódult állapotban, valamint a járművezetés tiltott átengedése, továbbá a cserbenhagyás 11 büntetőpontot válthat ki 9 helyett. A most elfogadott javaslat indoklásában Pintér Sándor belügyminiszter emlékeztetett: az ittas vezetés július 1-jétől közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértéssé alakul, ezért a törvényváltoztatás előállítási okként határozza meg a közigazgatási eljárásban történő mintavételt.

A Ház emellett kimondta, hogy a hatóság együttműködés hiányában is a mintavétel tűrésére kötelezheti az ellenőrzött sofőröket. A belügyminiszter kitér arra is, hogy az új szabályozás szerint sem ittas vezetés, sem gyorshajtás esetén nem lesz lehetőség a járművezetéstől történő eltiltásra, így a bírságok mellett a pontrendszer szigorítása lehet az, ami a megelőzéshez, illetve a járművezetési jogosultság szüneteltetéséhez vezethet.

Forrás: Mno.hu

41 hozzászólás “Mentőövet kaptak a devizahitelesek” bejegyzésre

  1. zsidó Tarjányi László szerint:

    Fasiszta, rasszista ?!, Gordon és Manitu! Mostantól zsidó Tarjányi László néven fogok fórumozni, amíg el nem takarodtok vagy nicknevet nem váltotok, esetleg amíg hajlandók vagytok saját valódi neveteket kommentelni! Összehangolt támadásotokat felsőbb utasításnak gondolom, A Valódi Németh Szilárd büszke lehet a csapatára!

  2. zsidó Tarjányi László szerint:

    neveteken

  3. "?!" szerint:

    Kedves Tarjányi!

    Remélem, hogy a választott előnevedet hivatalosan is bejegyezteted, és azt is remélem, hogy ez a döntésed pozitív kihatással lesz a hozzászólásaid tartalmára is!

    Üdvözlettel: ?!.

  4. Manitu szerint:

    Szerintem a “zsidó” előnév egy olyantól, aki láthatóan gyűlöli a zsidókat, elég ostoba dolog. Az “MSZP-s Tarjányi” találóbb lenne, hiszen csakúgy, mint Narancsvírusnál, Tarjányi elvtársnál is igen nagy változásokat láttunk: már nem szereti a Szent Koronát, már visszavágyik a sztálinista alkotmányhoz. Úgy tűnik, hogy a Jobbik kezd átcsorogni az MSZP-be. Szép kis csapat lesz, mondhatom!

  5. zsidó Tarjányi László szerint:

    http://csepel.info/?p=14508#comment-94128 “Kövér László az EchoTV Heti mérleg című műsorában”
    Tarjányi László szerint:
    2011. június 14., kedd – 20:00
    ADMIN!
    Ime a Fidesz-fanok törvénysértései, a származás és a vallás érzékeny adatok, valaki magáról kijelentheti ezeket, de másoknak ez tilos, ugyanis törvény szerint mindenki maga határozza meg az identitását! Vajon a lenti urak törvény felett állnak?

    http://csepel.info/?p=14508#comment-94102 “Kövér László az EchoTV Heti mérleg című műsorában”
    “?!” szerint:
    2011. június 14., kedd – 15:43
    Tarjányi!

    Tudsz-e arról, hogy a legújabban előkerült hiteles bizonyítékok azt igazolják, hogy egy a csepel.infon fórumozó Tarjányi Lászlónak az ősei, a Kyros király által engedélyezett zsidó visszatelepedéskor azért szakadtak ki a zsidók közül, mert elaludtak az induláskor a balfácánok, amikor pedig felébredtek és a zsidók után indultak akkor eltévedtek a szerencsétlenek és tévedésből a magyarok közzé keveredtek.

    A fentieket igazolja az is, hogy a zsidókhoz hasonlóan, a fent említett csepel.infon fórumozó Tarjányi László is mindenkinél különbnek tartja magát, és mivel frusztrálja a zsidó származása, kompenzálásként állandóan a zsidókat szidja és ócsárolja.

    Remélem Tarjányi, hogy Te csak névrokona vagy a fent említett nagyképű zsidó származású Tarjányi Lászlónak!

    http://csepel.info/?p=14368#comment-93673 “Magabiztos fideszes sikerek a vasárnapi időközi választásokon”
    Manitu szerint:
    2011. június 07., kedd – 06:34
    Gondolom Tarjányi nem keresztény. Nehéz lenne az Isten zsidó gyermeke előtt meghajolni, amikor csuklóból utál mindent, ami a zsidókhoz kapcsolódik.

    http://csepel.info/?p=14368#comment-93720 “Magabiztos fideszes sikerek a vasárnapi időközi választásokon”
    Gordon szerint:
    2011. június 07., kedd – 15:25
    Szerintem Tarjányi valami kikeresztelkedett családból származhat azért ennyire frusztrált.

    Sokszor előfordul ugyanis hogy valaki azt a csoportot gyűlöli a legjobban ahonnan származik.

    Lásd pl. Vona Gábor csak szlovákul beszélő anyai felmenője.

    Elképzelhető hogy Tarjányi (vagy felemnői) is csak idegen nyelvként tanulhatták meg a magyart.

  6. zsidó Tarjányi László szerint:

    Na aztán hogy van ma a mi szeretett vezérünk, A Valódi Németh Szilárd?
    Hőn szeretett nagyvezérünk először 17 új tag beléptetésével leváltatta Tóth Jánost, majd kicsinálta Horváth Józsefet, Hajdú Bélát és Pálfay Ritát. Azóta a csepeli Fideszben mindenki kussol. Megérte az közös mutyi Tóth Mihállyal a Wallis-Észak-Csepel ingatlan óriásbizniszben?

  7. Öreg halász szerint:

    Kedves László, elképesztően el vagy tájolva. Ráadásul kezdesz összefüggéstelenné válni.

  8. grün szerint:

    “Mentőövet kaptak a devizahitelesek”
    Akkor most már fújhatják?!

  9. Királyerdei szerint:

    “Egy kicsit vissza kell nyúlnunk az alapokhoz, ha meg akarjuk érteni, mi is megy végbe. Magyarország totális kifosztása ezen spekulánsok által a végéhez közeledik. Az iparunkat, a mezőgazdaságunkat szétrombolták, a magyarok az ő idegen áruikat vásárolják meg a plázákban, hipermarketekben, képtelenek vagyunk már az önellátásra is. De nem érik be ennyivel, mert a pénztőke korlátlan és feltétlen hatalomra vágyik, engedelmes rabszolgák birkanyájára. Ezt a folyamatot segítik a nemzetközi szervezetek, intézmények mint az EU, IMF, Világbank és társaik. Akik ugye mindig a szabad kereskedelmet, az áruk, a tőke szabad áramlását, a korlátlan liberalizmust hirdetik és valósítják meg a gyakorlatban kölcsönök vagy diktátumok által. A nemzetközi társaság – akikről Henry Ford is olyan szemléletesen írt – úgy döntött, lehúzzák az utolsó bőrt is a magyarokról – úgyis bűnös, fasiszta népről van szó, a németek utolsó csatlósáról – és az sem baj, ha közben a házukat, lakásukat megszerzik.

    Kitalálták ezért nekünk a devizahitelt! Ami elsőre valóban kedvezőnek tűnt, ugyanis a szintén nem magyar érdekeket képviselő Magyar Nemzeti Bank által az egész magyar gazdaság számára rendkívül kártékony módon magas szinten tartott jegybanki alapkamat mértékétől jelentősen elmaradt. Persze így is sokkal többet kértek, mint amennyiért Nyugat-Európából hozzá lehetett jutni a forrásokhoz (Svájcban például évekig 0,5% volt az alapkamat, most 0,25%, de 1% körül van a többi nyugati országban is), de a forinthitelhez képest vonzó volt a konstrukció. Beszéltek röviden valami lehetséges árfolyamváltozásról is, de az ügyintéző rögtön meg is nyugtatta a hitelfelvevőt, hogy évek óta stabil a forint-euró-svájci frank árfolyam, ugyan mitől módosulna most jelentősen?! Hiszen nagy és stabil a jólét (copyright by Gyurcsány), az unió majd megvéd minket stb.

    Lett is nagy pofára esés! Közvetlenül a válság 2008-as kirobbanása előtt spekulációs céllal olyan alacsonyra vitték a forintárfolyamot (140-re ment le a svájci frank, lassan egy százassal lesz több), hogy az is hitelt vett fel, akinek nagy szüksége nem volt rá. A szabad felhasználású hitelek ekkor futottak fel hihetetlen mértékben. Kellett ez a kis játék az árfolyamokkal, mert így megvolt az alapja a behajtó hadművelet elkezdésének. De ténylegesen megvolt? A Magyarországon kihelyezett devizahitelek 95%-a ún. devizaalapú hitel volt, ahol csak a kamatlábat kötötték az adott devizához, a hitelt forintban folyósították és forintban is kellett törleszteni, sőt a devizában való törlesztést kifejezetten kizárták a szerződések. Miért is tettek így? Mert nem devizát hiteleztek, hanem forintot, amit értesüléseink szerint az MNB biztosított számukra a magyar fizetőeszköz védelmét ellátni hivatott tartalékokból. Ha viszont forintot hiteleztek, akkor mire fel emelték a törlesztőrészleteket, hiszen nem történt árfolyamváltozás?!

    Pont ez az átverés lényege: ezért spekuláltak az árfolyamon, hogy legyen aztán hivatkozási alap a szinte korlátlan emelésekre. Ennél a pontnál is érdemes kicsit megállni, mert sokan a saját bőrükön tapasztalták, hogy mondjuk a svájci frank a felvételkori árfolyamhoz képest 15-20%-ot erősödött, miközben az ő törlesztőrészlete akár 80-100%-kal emelkedett. Hogy is van ez? Úgy, hogy a bankok nem csupán az árfolyamváltozás miatt emeltek, hanem elkezdték egyoldalúan és az ügyfél hátrányára a kamatokat, a kezelési költséget és a különböző díjakat is emelni. Még több profitra vágytak a kiszolgáltatott adósok pénzéből. Nem árt emlékeztetni mindenkit arra, hogy azért tehették ezt meg, mert 2001-ben az első Orbán-kormány módosította a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi XCII. törvény (Hpt.) 210. §-át, lehetővé téve a bankok számára az egyoldalú szerződésmódosítást! Ami azóta is érvényben van, hiába játsszák el másodszor is Rogánék, hogy most aztán megvédik a devizahiteleseket! Amit tettek, az csupán némi súlytalan maszatolás a gazdák, azaz a nemzetközi pénzvilág által is jóváhagyva.

    Nézzük csak, mit tartogat a nevében a devizahiteleseket, de valójában a bankokat mentő csomag! Az árfolyam három évre történő rögzítése pillanatnyi könnyebbséget jelenthet, de ne feledjük, a rögzített és a valós árfolyam közötti különbség közben a hitelgyűjtő számlán kamatozik, és 2015. január elsejétől egyszerre kell tudni törleszteni a még futó hitellel! A jelen kilátások között pedig botorság lenne arra számítani, hogy hirtelen szárnyalni kezdene a forint, azaz a gyűjtőszámlán szépen halmozódni fog a tartozás. Egyébként azért sincs semmi értelme ennek a megoldásnak, mert ez technikailag csupán a fizetési kötelezettség eltolását jelenti. A futamidő meghosszabbítására pedig most is van törvényes lehetőség szerződésmódosítással. Ráadásul akik már 90 napot meghaladó fizetési késedelembe estek, azok nem is kérvényezhetik ezt a lehetőséget. Tehát pont a leginkább bajban lévő nagyjából 120 ezer adós és hozzátartozóik nem számíthatnak semmiféle deklarált segítségre az állam részéről! Ők akár azonnal mehetnek az utcára, mivel feloldják a kilakoltatási moratóriumot. A lebegtetett bérlakás-építési program sem jelent megoldást számukra, hiszen a lakbért miből fizessék, ha a hitelt nem tudják?! Az árverezési kvótával történő trükközés csak időhúzás, pár éven belül mindenki, aki nem tudja fizetni az irreális terheket, utcára kerülhet. És ez a legdrámaibb az egész kérdésben, amit a kormány képtelen felfogni!

    Ezek az adósok, ha elveszítik a lakásukat, házukat, amiben sokszor egy élet munkája fekszik, tömegesen válhatnak hajléktalanná, mert hosszú ideig senki nem tud még rokon családokat sem befogadni. Nem véletlen, hogy már most többen az öngyilkosságot és/vagy a lakásuk felgyújtását választották, minthogy a banké legyen az ingatlan. Teljesen meg lehet őket érteni. Persze a bankokat ez nem érdekli, ők be akarják vasalni a nem létező árfolyamkülönbség miatt elmaradt hasznukat is az adósokon. A kormány pedig ehhez nyújt közvetlen támogatást: mindenkinek fizetnie kell a hitelét – bégetik, ahelyett hogy utasították volna rögtön a kormányváltáskor az állami intézményeket, az ügyészséget, a PSZÁF-et a hitelszerződések feltételeinek felülvizsgálatára és megtámadására. Mert erre van jogi lehetőség, de a kormány Bulvár Antallal jóban-rosszban a bankok oldalán áll. A gazdasági szabadságharcot ennyire gondolják komolyan, ha kell magyar családok százezrei is az utcára kerülhetnek, de a bankárkaszt érdekei nem sérülhetnek.”

  10. Királyerdei szerint:

    Forrás:

  11. Manitu szerint:

    Elképesztően primitívek ezek a jobbikosok. Csak az MSZP tud túltenni rajtuk. Ez a kis pattogó nulla gyerek, aki nem ért semmihez, soha életében nem dolgozott, odaáll fikázni mindent, miközben valódi gyökerekről beszél. Pedig ő a gyökér, de nagyon. Annyira nem érti, hogy miről beszél, hogy az már elképesztő. Hogyan választotta ki a Jobbik ezt a sok idiótát, gyökérségi versenyt rendeztek?

  12. Királyerdei szerint:

    Egyszerű.
    Cáfold meg,hogy nincs igaza.

  13. grün szerint:

    Egy Manitu nem szokott cáfolni!
    Nekije nincsenek érvei!!! 🙂

  14. Manitu szerint:

    Pl. a deviza alapú hitelezés eszerint az agyatlan barom szerint nem deviza alapú volt. Akkor mi volt?

    Idióta állat. Mintha életében nem járt volna Magyarországon, és nem ismerné a hitelezés formáit. Agyhalott barom. Mit cáfoljak, van értelmes állítás? A legostobább hülyék állításait azért nehéz cáfolni, mert pl. ha azt mondja Dúró Dóra, hogy nincs is gravitáció, mert csak a zsidók miatt esik lefelé minden, akkor mit mondjon az ember? Idióták.

  15. Manitu szerint:

    Grün, gratulálok.? Vírus már megmondhatatlan pártállású, Tarjányi lassan már a Munkáspárt és az MSZP között lebeg, úgy átpattant a Jobbik mellől, te meg mész bele a Jobbikba?

  16. paul szerint:

    A segítséget ők adják, nem a Fidesz.

    http://www.mszfszk.hu

  17. Királyerdei szerint:

    Néhány észrevétel az újabb csodás rögzített árfolyamos segítség tervezethez, mellyel további soha fel nem vett adósságot fizettetnének kamatostól meg a „deviza hitelesekkel” – nem virtuálisan!

    Hogyan néz ki a „deviza alapú hitel”? Deviza spekuláció a magyar lakosság kontójára:

    1., Hitelfelvétel és folyósítás forintban történt. A hitelfelvétel napján érvényes deviza vételi árfolyamon a forintban felvett összeget átváltották „devizára”. Ezen összegek szerepelnek forintban és „devizában” a szerződésekben.

    Törlesztés napján a „devizában „nyilvántartott tartozást átváltják az aktuális deviza eladási árfolyamon forintra, majd ezen, forintban kifejezett „tartozás” után vonják le a kamatot, %-os kezelési költséget, konverziós díjat, tőkét, monitoring díjat, takarító bérét és egyéb ismeretlen felszámolt költségeket (stb), persze szintén az aktuális „deviza” eladási árfolyamra átváltva.

    Példa:

    Forintban felvett és folyósított tőke: 10.000.000,- Ft

    150,- Ft CHF árfolyamon: 10.000.000:150=66.666,67 CHF

    210,- Ft CHF árfolyamon: 66.666,67 x 210= 14.000.000,- Ft tőketartozás, ezen összeg után kerül levonásra %-osan a kezelési költség, a kamat, a konverziós díj és a tőkére fordított összeg.

    Először osztunk, aztán szorzunk… Ha a kedves ügyfél nem tudja kinyögni, mert prudensen a Hpt.45-46§-ában foglaltak szerint bírálták el a hitelkérelmét – potom pénzért árverezünk, lefoglalunk, a követelést x %-ért befektetőknek, bűnöző követeléskezelő, behajtó cégeknek eladjuk.

    Vonatkozik ez minden fajta „deviza alapú” hitelszerződésre.

    2., Prudens – felelős banki hitelezés – kalkulált árfolyam kockázat bemutatása a lakosság részére a „deviza alapú hitel” felvétele előtt általánosságban 10-25 éves futamidőre:

    – A szerződés kötéskori THM nem tartalmazza a kamat és árfolyam kockázatot sem a vis maior helyzetet, sem a gazdasági válságot. Ezt mind, azóta számolták fel a bankok egyoldalúan az adósok terhére.

  18. Manitu szerint:

    Meg gondolom a péniszlengetés. A demagógia és az idiotizmus mellett (lásd nem is devizaalapú a devizaalapú, hanem forintalapú) még ahhoz értetek.

  19. Manitu szerint:

    Királyerdei, te sem érted a devizaalapú hitelezés alapjait? Csak mert általános iskolai műveltség kell hozzá.

    A bankok sajnos Magyarországon nagyon aljadék szintre süllyedtek, és ehhez hozzájárult, hogy az akkori országvezetés elhitette az emberekkel, hogy minden rendben van, no meg úgy nyomták a hitelezést a reklámokban, mintha ingyenpénzt adnának.

    A szerződésekben már akkor minden benne volt. Aki pedig 10-20 millió forintos hiteleket vett fel, annak tudnia kellett, hogy nem viszi el a cica a hitelezés dokumentumait, és kamatostul vissza kell fizetnie a hitelt. Tetszik vagy sem, sok hiteles magának okozta a bajt, mert csak át kellett volna gondolnia, hogy mit csinál, tudja-e fizetni, amit felvesz.

  20. kilgore trout szerint:

    Ott rohadjon meg az összes devizahiteles, amelyik volt olyan hülye, hogy hitt a bankoknak. Igenis vegyék el a házát mindnek. Minek az nekik?

  21. Gordon szerint:

    A magyar emberek sajnos nem értik mi az a jelzálog. Azt hiszik hogy a banktól kölcsönvett pénz is csak egyfajta szociális ellátás, amit nem kell visszafizetni.

    Legfeljebb a Dallas-ban hallottak jelzálogról. Ott vicces volt mikor JR – csak úgy mellékesen – bejelentette otthon hogy jelzálogott fel Southforkra. Az életben ez már nem annyira vicces.

    Ennyi a gond.

  22. kilgore trout szerint:

    Gordon! Ezt én nagyon jól tudom. A gondom az, hogy ne kovácsoljon senki politikai tőkét a semmiből. Sokkal tisztességesebb lenne azt mondani: Nézzék emberek, maguk nem tudnak egy szöveget értelmezni, ezért így jártak.

  23. kilgore trout szerint:

    Bár nem ide tartozik, de azért megkérdem: nem tudja valaki miért növelik a Készenléti Rendőrség létszámát és miért hoznak létre további bázisokat? (kérdésem persze költői)

  24. Bugi szerint:

    A Fidesz választási ígérete volt a rendõrség létszámának növelése.

  25. kilgore trout szerint:

    Bugi! Tudja maga mi a KR feladata?

  26. paul szerint:

    Gordon!!

    Akkor azt mond meg,hogy a multikat és a bankokat,miért kell támogatni több MILLIÁRDDAL?????

  27. CsepeliNo1 szerint:

    Manitu, írtó nagy baromságokat beszélsz!
    Írod: Aki pedig 10-20 millió forintos hiteleket vett fel, annak tudnia kellett, hogy nem viszi el a cica a hitelezés dokumentumait, és kamatostul vissza kell fizetnie a hitelt.
    Nem azzal van a bajuk a hiteleseknek, hogy a kamatot kell fizetniük!
    Azzal van a baj, hogy felvették a hitelt 150-160, vagy 180 Ft-os svájci frank árfolyamon, most meg 220 forintos árfolyamon kell visszatörleszteniük, úgy hogy a bankok nem követik a frank erősödését, csak a gyengülését, de azt nagyon.
    A 180, és a 220 között majdnem 20% van! ÉRTED? EZ A BAJ. Ez nem volt tervezhető, sem a Bank, sem a hitelfelvevő részéről!

    kilgore trout szerint:
    2011. június 21., kedd – 13:33
    Ne legyél már ilyen szocizálatlan!
    Vannak olyanok, képzeld el, akiket nem tudnak a szülők pénzzel nyomni, de Ő úgy gondolja, hogy belevág egy lakás törlesztésbe, kibírja azt a 40-50ezer forintot havonta. Most, ez a törlesztés közel 100e Ft! Nincsen olyan ember – család, aki ilyen törlesztést vállalt be! Hiszen a brókerok is azt mondták, legrosszabb esetben is 200 forint lesz a svájci frank. Ő nekik nem lett igazuk, mások meg ebbe beledöglenek!
    A KORMÁNY MEG NEMHOGY SEGÍTENE EZEKNEK AZ EMBEREKNEK, INKÁBB MÉG EGY BŐRT LEHÚZ RÓLUK!

  28. "?!" szerint:

    Miről beszélsz , kedves “saul”?

    A multikra kiszabott válság-adó és a bankokra kiszabott bank-adó, szerinted elvonás vagy támogatás?????

  29. Gordon szerint:

    “Azzal van a baj, hogy felvették a hitelt 150-160, vagy 180 Ft-os svájci frank árfolyamon, most meg 220 forintos árfolyamon kell visszatörleszteniük” – írja a “nagy igazságot” CsepeliNo1.

    Az egy dolog hogy a magyar ember nem érti mi az a jelzálog. De legalább ekkora baj hogy nem érti: egy másik állam fizetőeszközében adósodik el évekre vagy akár évtizedekre és bizony az árfolyamok változhatnak.

    Anno sokaknak nem kellett az euro, mert a svájci frank “ócsó”, “jó járunk vele magdikám”, talán még kacsintott is egyet az “élelmes” átlagmagyar. Mert ő aztán tudta mi az a svájci frank…

    folyt.köv

  30. Gordon szerint:

    Dehogyis… Szegények nem tudják hogy mi az a svájci frank. Többségük azt sem tudja hogy hol van az a “Svejc”. Talán érdemes lett volna a hitelfelvétel előtt utánanézni a svájci frankhoz kapcsolódó sajátosságoknak (pl.: hogy egy pénzügyi válság esetén ún. menekülővaluta, mely igencsak felértékelheti a piacon).

    Újszülöttnek minden vicc új, magyar devizahitelesnek meg minden piaci törvényszerűség.

    Most meg az államra mutogatnak.

    Ez a pofátlanság csimborasszója.

  31. balla bianka szerint:

    A nagy kérdés az, hogy miért nem engedik az előtörlesztést?!
    A fidesz most is csak a bankok érdekeit nézi!
    A másik probléma. hogy egy 30%-os deviza felértékelődés nem ugyanennyi törlesztőrészlet növekedést, hanem közel a dupláját eredményezett.
    Miért nyílt szét így az olló?
    A bankok pénzéhsége miatt!

  32. Gordon szerint:

    balla már tegnapelőtt sem mondott igazat.
    Fontos hogy mindig fenntartásokkal kezeljük amit leír.

    A fő probléma nem az előtörlesztés körül van, mert aki fizetésképtelen az előtörleszteni sem tud.

  33. paul szerint:

    A segítséget ők adják, nem a Fidesz.

    Jelentkezz a pertársaságba,és harcoljunk az igazságért!

    http://www.mszfszk.hu

  34. paul szerint:

    gordon mindig a saját fajtájáért, ÉS ÉRDEKEIÉRT áll ki, CSAK!!!!

  35. Gordon szerint:

    Ez marhaság.

  36. Gordon szerint:

    “paul”!

    Majd olvasd már vissza a hsz-eimet több évre visszamenőleg. 🙂

  37. "?!" szerint:

    “paul” (saul)!

    Úgy látom, hogy nehéz volt részedre a 20:30-kor feladott lecke, ezért megismétlem a 19:32-es hozzászólásoddal kapcsolatban feltett kérdésemet:

    “A multikra kiszabott válság-adó és a bankokra kiszabott bank-adó, szerinted elvonás vagy támogatás?????”

  38. Gordon szerint:

    “Veszprém megyében folytatódott a nyilvántartott álláskeresők számának csökkenése májusban; arányuk a gazdaságilag aktív népességen belül 10,3 százalék, amely 1,4 százalékos csökkenést jelent az előző hónaphoz és az előző évhez képest – közölte a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja.”

    mti

  39. paul szerint:

    “?!”nek küldöm a lecke megoldását:

    A lakáshitelesek 1,5 milliárdot kapnak, az Audi 25 milliárdot!

    Az ország egyik legégetőbb problémája a devizahitelesek helyzete, hamarosan százezrek kerülhetnek utcára. A kormány előállt egy „mentőcsomaggal”, ami körülbelül 1,5 milliárd forintnyi kiadást fog jelenteni. Egyesek sokallják ezt összeget, ám érdemes átnézni, mire mennyit költ a kormány, számukra mi a fontossági sorrend.
    Ugyanekkora összeget, azaz 1,5 milliárd forintot kap Orbán hollywoodi barátja Andrew Vajna, a filmipar rendbetételére.
    Ha ez sem lenne elég, a kormány egy milliárd forintot költött egy amúgy is jól menő ágazatra, a fogturizmusra, közel annyit, mint a legégetőbb problémára, devizahitelesekre.
    Ám ez még csak a jégjegy csúcsa, egyes számítások szerint az állam 25,7 milliárdot hagy az Audi kasszájában. A győri cég 160 milliárd forintot keresett hazánkban tavaly, mivel a cég adókedvezményt élvez, nem fizetett utána egy fillér társasági adót sem.
    A kormány külföldi cégekkel nagyon készséges, de ezen kívül is talált magának égetőbb problémát, mint a devizahitelesek utcára kerülése. A debreceni futballstadion felújítására nem kevesebb összeget szán, mint 12 milliárd forintot. A kormány eredetileg két évre leosztva 10, azaz 5-5 milliárdot szánt volna a fejlesztésre, ám Debrecen polgármestere, Kósa Lajos a költségvetési vitában feltornázta ezt az összeget 6,25 milliárd forintra.
    Ha mindettől nem telt volna be a pohár, itt a következő: egyeduralkodóvá vált a vasútépítésben a Közgép: a Simicska Lajoshoz köthető, a Fidesz-érában megbízásokkal gazdagon ellátott mélyépítő cég 100 milliárd forintos megrendeléssel erősített a Szajol–Püspökladány-vasútvonalon – ez nagyjából 2,5 milliárd forintot jelent kilométerenként, amely összeg kb. tízszerese annak, amennyiből Horvátországban hasonló felújításokat végeznek.

    Szerinted támogatás vagy elvonás???? A lecke fel van adva

Itt lehet hozzászólni !