Népszabadság, Csepel.info
Deme Gábor (balra) és Borka-Szász Tamás egy korábbi fotón
Előre kitervelten, aljas célból, több emberen elkövetett emberölés vádjával áll bíróság elé holnap Kun Tamás és Deme Gábor. A Csepel-sziget alapítványi iskola igazgatójának és egyik helyettesének halálával végződött vérengzés indítékát Deme védője szerint nem sikerült feltárni, még azt sem sikerült tisztázni, hogy pontosan mi és hogyan történt. A vádhatóság szerint a vád törvényes, megalapozott, a bizonyítékok egyértelműek.
Több mint két évvel a nyomozás kezdete után sem sikerült a rendőrségnek és az ügyészségnek egyetlen olyan bizonyítékot sem felmutatnia, ami cáfolhatatlanul igazolná védencem, Deme Gábor felelősségét a kettősgyilkossággal összefüggésben – állítja Ruttner György ügyvéd. – Még a bűnpártolás sem áll meg vele szemben, hiszen amit tett, vagyis fontos bizonyítékokat semmisített meg (elvitte, szétszerelte és ismeretlen helyen szétszórta az iskola biztonsági kameráinak felvételeit zároló szervert), fenyegetés hatása alatt csinálta. Kun Tamás kevéssel az után utasította rá, hogy lelőtt két embert. Ki mert volna ilyen előzmények után nem azt tenni, amit mond?
„Elszámolás” – pisztollyal
Két éve, 2009. január 7-én egy felmondást követő szokványos átadás-átvételi megbeszélésnek indult egyeztetés során Kun Tamás, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola biztonsági őrként is foglalkoztatott pedellusa engedély nélkül tartott pisztolyával lelőtte Takács József iskolaigazgatót, majd néhány perccel később helyettesét, Papp Lászlót is.
Már a nyomozás idején tényként állították a hatóságok, hogy a gyilkosság hátterében az iskola pénzügyeiben feltárt szabálytalanságok állnak, amelyekért Takács gazdasági ügyekért felelős helyettesét, a csepeli MSZP egykori nem képviselő bizottsági tagját, Deme Gábort tette felelőssé. Azonban az csak később derült ki, hogy a gyilkosság napján Takács felkereste Csepel akkori rendőrkapitányát, Császár Mihályt. Takács József magával vitte a nagyszámú dokumentummal alátámasztott, előre megírt feljelentését, de végül mégsem tett feljelentést.
Császár Mihály később úgy emlékezett arra a napra, hogy Taki bácsi, ahogy Csepel-szerte szólították az igazgatót, azzal távozott tőle, hogy még beszéljen valakivel, talán a városrész oktatásért felelős polgármester-helyettesével. A kerületi kapitányságon mindenesetre csak Takács látogatásának tényét rögzítették, annak nyoma sem volt, hogy miről tárgyalt közel egy órán keresztül a kapitánnyal.
Császár Mihály emlékezete szerint Takács másnapra ígérte a feljelentést, ő kijelölte az illetékest, aki foglalkozott volna az ügyével, Takács Józsefet azonban még aznap este lelőtte Kun Tamás, és a bőrtáskája a feljelentésekkel és bizonylatokkal együtt eltűnt.
Komolytalan indíték?
Ruttner György szerint még a feltételezés is komolytalan. Csepelen mindenki tudott az igazgató és gazdasági helyettesének vitájáról, arról, hogy „valami nincs rendben az alapítványi iskola gazdálkodásában” – egy gyilkosság semmit nem oldott volna meg. Sőt, elsőként épp Demére terelte volna a gyanút.
A rendőrség külön szálon nyomozott az iskolában vélelmezett visszaélések ügyében. A nyomozás számos szabálytalanságot és néhány millió forint kárt okozó bűncselekményt tárt fel, ám ezek egyike sem volt olyan súlyú, ami okot adhatna a kettősgyilkosságra. Nem mellesleg, az iskola zavaros pénzügyeiről már tényleg Csepel-szerte beszéltek, az a csoda, hogy a helyi rendőrség hivatalból nem kezdett el foglalkozni vele.
Deme szempontjából az sem elhanyagolható körülmény, hogy nem ő lőtt, hanem Kun Tamás. Igaz, Kun Deme bizalmasa volt, azt azonban a vádhatóságnak sem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy mikor, hol és milyen körülmények között állapodott meg Takács meggyilkolásáról.
A vádiratban erről ez áll: „Azt követően, hogy Deme Gábor szembesült azzal, hogy az iskolába igazgatóként már nem térhet vissza, továbbá anyagi helyzete következtében az elsikkasztott pénzt visszafizetni nem képes, és emiatt a büntetőjogi felelősségre vonást sem kerülheti el, utólag pontosan már meg nem állapítható időben Kun Tamással együtt elhatározták, hogy Takács Józsefet megölik, és az aktatáskáját a benne lévő bizonyítékokkal együtt megszerzik.”
Megtisztították a fegyvert?
A gyilkosságról hangfelvétel készült. Amikor Kun Tamás lőtt sérüléssel a kezén kirohant az iskolából, és a közeli zöldségestől értesítette a rendőrséget a történtekről, azt mondta, az iskola egy volt diákja lövöldözött, és őt is megsebesítette. Aztán a helyszínelők egy felvételre állított, bekapcsolt kismagnót találtak Papp László zsebében, amely – mint utóbb kiderült – végig rögzítette a gyilkosság előtti megbeszélést, majd a gyilkosságot is. Ekkor derült ki, hogy a gyilkosságot bejelentő Kun valójában az elkövető.
Ruttner szerint a lövések pillanatában védence nem volt a helyiségben; bár ha bent van, akkor sem akadályozhatta volna meg a gyilkosságot. Az ügyvéd szerint ezt bizonyítja, hogy Deme testén és ruháján n em találtak se lőpornyomot, se vérszennyeződést.
Ruttner gyanúsnak tartja a gyilkos fegyvert is. A rendőrség előbb azt mondta, egy PA-63-as pisztollyal történt a gyilkosság, majd azt, hogy egy Browning short AP9-essel. Bár a két fegyver nagyban hasonlít (állítólag a Browningról koppintották anno a PA-63-ast), az ügyvéd nem érti, hogy tévedhetett ekkorát a rendőrség. De várhatóan nemcsak emiatt kap majd központi szerepet a gyilkos fegyver. A szakértői jelentésből kiderült, hogy a pisztoly csövét korábban (nem tudni mikor) kicserélték. Mikor? Ki? És főleg: miért?
Az ügyvéd szerint gyanús, hogy a fegyveren nem sikerült DNS-t rögzíteni. Pedig egy, néhány nappal a gyilkosság után készült jelentés szerint a fegyver véres volt. Aztán valakik alaposan megtisztították, és eltüntettek róla minden nyomot. Ruttner a bíróság előtt szeretné tisztázni, hogy ki, mikor és miért tisztította meg a típusa szerint a rendőrségnél rendszeresítettekkel azonos fegyvert, amelyről máig nem derült ki, hogy honnan került Kun birtokába.
Hozhat-e meglepetést? Aligha…
A kettős gyilkosság összefüggései nyilvánvalóak – önkormányzat, csepeli mszp – és emiatt remélhetően a háttérben lévők hamarosan az első sorban lévő padokon fognak ülni azért, amit normális érzésű ember lelkiismerete nem visel el.
De őket más fából faragták, két forintért még az anyjukat is….
“Ruttner szerint a lövések pillanatában védence nem volt a helyiségben; bár ha bent van, akkor sem akadályozhatta volna meg a gyilkosságot. Az ügyvéd szerint ezt bizonyítja, hogy Deme testén és ruháján n em találtak se lőpornyomot, se vérszennyeződést.”
Naná, hogy nem volt nyom deme ruháján, mert biztos átöltözött sokkos állapotában.
Lehet, hogy nem bírta volna megakadályozni a gyilkosságot, de amikor kiszabadult sokkos állapotban miért nem hívott segítséget. Miért a szervert tüntette el sokkos állapotban.
Általában az ember sokkos állapotban eltünteti a szervert? – vagy segítségért kiállt?
Nem tudta volna megakadályozni, deme a gyilkosságot?
– dehogy nem!
– Egyszerűen! Nem viszi magával a fegyveres testőrét, csőre töltött gyilkos eszközzel.
– Nem szervezkedik a felbérelt gyilkossal a táskában található kompromittáló iratok megszerzésére.
Miért vezetik félre a rendőröket sokkos állapotban?
Miért kellett az áldozatnak “megbeszélni, engedélyt kérni” a szoc. városvezetéstől?
Miért tagadják ezek a vezetők, hogy az áldozat beszélt az ügyről nekik.
Miért mondják, hogy csak „családi meg borozgató zsugapartiról” volt szó, mikor az áldozat felkereste őket.
Mi a bizonyíték arra, hogy a vádlottak, gyilkosok nem tervelték előre ki a gyilkosságot,
– mert ugye minden cselekedetük ez ellen szól? –
– Igen kitervelték előre az olvasottak alapján.
Miután a magnó tartalma ismerté vált, tudhattuk meg, hogy a gyilkos minden felindulás nélkül egy nyugodt beszélgetés közben mészárlásba kezdett.
Röhej talán azt gondolni, hogy ezt a szegény báránylelkű demét kiküldte a helységből – a mészárlás idejére, hogy nehogy rosszul legyen a spriccelő vér látványától.
Azt mondja, a Fater nagyon naiv embernek kell lennie, aki azt, gondolja az ügyről, hogy a deme páros jót cselekedett a mészárlással. 🙂