Csepel.info
csepel.info
This entry was posted on 2011. április 1. péntek at 16:24 and is filed under Csepel, Kultúra. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül.
Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
PAYER ÖCSI ANDRÁS HALÁLÁRA, MEGEMLÉKEZÉS
Nyugodjék békében.
Igazán csak köszönettel tartozunk neki, hiszen szerzői és előadói dalaival sok-sok örömet szerzett sokunknak.
Emlékszem (a régi Grunding szalagos magnón, nekem is megvan), talán az első szerzeménye, amelyet Ő maga adott elő. Ezzel a dalával búcsúzunk tőle, emlékét szívünkben megőrizzük.
http://www.youtube.com/watch?v=NW5u4kpOp6g
“Falu végén kis kunyhóban láttam meg a világot,
erdőt látni mezőn járni azóta is imádok.
Mikor ezt már alig várom, eszem, iszom dínom dánom,
de most már csak nagyon ritkán nyitogatom a bicskám.
Falu végén kis kunyhóban láttam meg a világot,
bár csak tudnám mit csinálnak arra most a leányok.
Írni kéne jó anyámnak, leutaznék egy vasárnap,
várjunk csak még sok a dolgom, talán később megírom.
Itt élek a kőkockákon szürke falak mindenütt,
bisztró mélyén iszom néha titkon egy kis kéknyelűt.
Falu végén kis kunyhóban gondolatban ott vagyok,
elhagytam a régi tájat, régi énem elhagyott.
Két világ közt tétovázva, élek s nincs ki rám vigyázna,
sokszor ezért rossz a kedvem, nem találom a helyem.
Itt élek a kőkockákon szürke falak mindenütt,
bisztró mélyén iszom néha titkon egy kis kéknyelűt.
Falu végén kis kunyhóban gondolatban ott vagyok,
elhagytam a régi tájat, régi énem elhagyott.
Két világ közt tétovázva, élek s nincs ki rám vigyázna,
sokszor ezért rossz a kedvem, nem találom a helyem.”
– a hozzászóló saját kérésére törölve –