Csepel.info

MTI, Mno.hu, TV2

Elhibázott, az előző rendszerből itt maradt nézetnek nevezte az ellenzéknek szóló viszonválaszában Orbán Viktor miniszterelnök az ellenzék azon felfogását, miszerint az alkotmány kapcsán csak a hatalmi kérdésekről ejtenek szót és a közjóról nem beszélnek. Azoknak is kell, hogy joguk legyen Magyarországon, akik ebben az országban tisztességesen adót fizetnek és eltartanak mindenkit, aki egyébként nem tud munkát végezni – hangsúlyozta Lázár János. A KDNP a termőföld és a vízkészlet védelmét emelte ki.

A nemzeti konzultáció nem volt kaotikus, az erről szóló vita jó volt, mert az emberek véleményének a kikérése szerepelt benne – hangsúlyozta Orbán Viktor viszonválaszában. A határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban kijelentette, hogy arról majd az új választójogi törvénynek kell rendelkeznie.

A miniszterelnök szerint a magyar történelemben hagyománya van, hogy húsvétkor nagy jelentőségű lépések történtek. Ez az alaptörvény elismeri a történeti alkotmány érvényességét – tette hozzá.

Az esetleges népszavazás kapcsán kijelentette, hogy abban az esetben egy 60 oldalas dokumentumról mondanak véleményt, míg a nemzeti konzultáció esetében részletesen kifejthették a véleményüket – mondta a miniszterelnök. Értékesnek tartom a nemzeti konzultációban való részvételt, és nem szabad ezt lesajnálni – hangsúlyozta Orbán.

Rossz hagyományt követnek

A hatalom kérdését a pártok a parlamentben le fogják rendezni, de a közjó sohasem kerül elő az alkotmányról szóló vitákban – mutatott rá a miniszterelnök viszonválaszában. Egy rossz politikai hagyományt követve adnak ennek ilyen nagy jelentőséget – tette hozzá.

A kormányfő az ellenzéki frakcióvezetők mondataira reagálva emlékeztetett: a következő magyar parlamentben nem foglalhat helyet kétszáznál több képviselő. Mint mondta, ezzel a lépéssel a politikai osztály is példát mutat abból az áldozatvállalásból, amelyre szüksége van Magyarországnak a jelenleg megörökölt nehéz gazdasági helyzetben.

A miniszterelnök Mesterházy Attilának válaszul azt mondta: közvetlenül az országgyűlési választások után fogadott egy szocialista delegációt, amely azt kérte, hogy Horn Gyula ellátásáról továbbra is az állam gondoskodjon. Orbán Viktor kiemelte: ez a döntés ezt követően meg is született – mint fogalmazott, kizárólag az emberségesség okán –, és ezzel lezártnak is tekinti az erről szóló vitát.

A választási szabadság elvételéről beszélt az LMP

A választók tavaly, a szavazáskor sem a Fidesz alkotmányozási terveiről, sem a gazdaságpolitikájáról nem tudtak semmit – reagált korábban a parlamentben a miniszterelnök napirend előtti felszólalására az LMP frakcióvezetője. A beszéd alatt Kövér László házelnöknek fegyelemre kellett intenie a kormánypárti képviselőket. Schiffer András szavai szerint egy éve nem volt szó egykulcsos adórendszerről, „szegényellenes társadalompolitikáról”, és „főként nem volt szó arról, hogy ezt a társadalom- és gazdaságpolitikát önök be akarják betonozni. Amire itt önök készülnek, az pontosan az emberek választási szabadságának elvétele” – mondta az ellenzéki politikus.

A képviselő szerint ugyanis egy demokratikus választáson nem az az igazi kérdés, hogy melyik párt lesz hatalmon, vagy hogy hogy hívják majd a miniszterelnököt, hanem az, hogy például 2014-ben lesz-e lehetőségük a választóknak, hogy azt mondják, hogy „ebből a társadalom- és gazdaságpolitikából nem kérnek”. Schiffer szerint ezekre a kérdésekre kell válaszolni, mert az elmúlt hetekben lefolytatott nemzeti konzultáció „önmagában egy színjáték”.

Egy-két dologgal egyetért Schiffer

A frakcióvezető a kormánypárti képviselők keltette hangzavar közepette azt mondta, hogy szerinte a kormány azért nem kér népszavazást az alaptörvényről, mert „a magyar emberek nem fognak megerősíteni egy olyan alkotmányt, ahonnan törlik a szociális biztonsághoz való jogot, ahonnan törlik az egészséges környezethez való jogot, ahol a következő kormányzatnak nem lesz szabadsága abban, hogy egy igazságos társadalompolitikát, a társadalmi egyenlőséget érvényesítő társadalompolitikát vigyen véghez”.

Kövér László házelnök ekkor közbeavatkozott, és azt mondta a teremben ülőknek, hogy „nyugodtan, higgadtan hallgassák végig” a frakcióvezető felszólalását. A kormánypárti képviselőkhöz fordulva hozzátette: „utána lesz módja a miniszterelnök úrnak válaszolni, önöknek pedig a legközelebbi frakcióülésen lesz módjuk felkészíteni a miniszterelnöküket, hogy ha esetleg úgy gondolják, hogy nem tud maga válaszolni az elhangzottakra”.

A beszédét ezt követően folytató Schiffer azt mondta, örül annak, hogy a kormányfő alkotmányos garanciát akar adni a jövő nemzedékeknek. Meglátása szerint viszont nem „valamilyen garancia kell”, hanem ezeket a jogokat alkotmányos szintre kell emelni, és nem szabad megszüntetni a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának intézményét. Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a miniszterelnök alkotmányos garanciát kért az „offshore-lovagokkal” szemben. Azt mondta, akkor ez ügyben újra beterjesztik azt a javaslatukat, amit a kormánypártok a szocialistákkal együtt egyszer már leszavaztak. Egyetértett azzal is, hogy a nemzeti vagyonnak alkotmányos védelmet kell adni, de egyúttal megkérdezte, hogy milyen védelmet kapnak a közszolgáltatások.

Balczó további kérdéseket is föltett volna

A Jobbik további kérdéseket is feltett volna a nemzeti konzultáció során – mondta a párt frakcióvezető-helyettese a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva hétfőn a parlamentben. Balczó Zoltán felszólalása során köszöntötte azokat, akik figyelemmel kísérik a munkájukat, köztük „a tőlünk jobbra és balra ülő hölgyeket és urakat, akik rendkívüli, önkényes szabadságuk alatt is belátogattak a parlamentbe” – fogalmazott, arra utalva, hogy a Jobbik frakciója az alkotmányozás vitájától távolmaradó LMP és az MSZP képviselői között ül. A politikus azt mondta, a nemzeti konzultációnak az is célja lett volna, hogy a döntéshozókat is informálják annak eredményéről, hogy annak alapján adhassák be módosító javaslataikat. Balczó ezután felsorolt néhány olyan kérdést, amelyeket véleményük szerint szintén fel kellett volna tenni.

Közölte, vannak, akik szerint az alkotmányozásnál égetőbb kérdésekkel kellett volna foglalkozni, például munkahelyteremtéssel, a kisvállalkozókkal vagy a devizahitelesekkel. Véleménye szerint az alaptörvényt a ciklus végéig kellett volna megalkotni. A képviselő kitért arra, hogy egyesek szerint az uniós jog felette áll az alkotmánynak, ezért feltette azt a kérdést is, hogy egyetértenek-e az állampolgárok azzal, hogy Magyarországon csak olyan jogszabály érvényesüljön, amelyik nincs ellentétben az alaptörvénnyel. Azt viszont jónak nevezte, hogy a határon túli magyarok szavazati jogára nem kérdeztek rá, mert a Jobbik véleménye szerint a „magyar közgondolkodás még mindig nem jutott el odáig, hogy biztonsággal erre igent mondott volna”.

Arra volt kíváncsi, elegendő-e, ha azt mondják ki, hogy a nemzeti termőföld és az ivóvíz a nemzeti örökség részét képezi, vagy a választók egyetértenek-e a miniszterelnökkel, aki tavaly arról beszélt, hogy „a külföldiek itt soha termőföldet nem fognak vásárolni, akárhogy is döntsenek Brüsszelben”. A politikus azt is megkérdezte volna, hogy a választók szerint szükséges-e, hogy az alaptörvényt népszavazás erősítse meg. Elmondta, hogy az általa említett kérdéseket módosító indítványokként be fogják nyújtani.

Gyakorlatilag kimaradhat a jövő

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint a későbbi időszak feladata lesz a családok és a szavazati jog kérdésének megoldása; Harrach Péter hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt az alaptörvénybe bekerülő új pontok közül a termőföld és a vízkészlet védelmét emelte ki. A kormánypárti frakcióvezető a miniszterelnök felszólalására reagálva hangsúlyozta: civil szervezetek, független szakemberek, intézmények vezetői mellett közel egymillió magyar ember mondott véleményt. Mint mondta, csak két párt maradt ki: az egyiknek nem volt mondanivalója az alkotmányról, a másik viszont néhány tévedést tartalmazó megjegyzést tett, és „megmaradt az ő szűk körén belül”.

Úgy fogalmazott: új korszak kezdődik, amelynek startköve az új alkotmány. Az alkotmányozásba mindenkit hívtak, aki nem vesz részt benne, magát zárja ki ebből az új korszakból – hangzott el. A családi szavazati joggal összefüggésben kevesen gondolták, amikor felvetődött, hogy valóban benne marad a végső változatban – mutatott rá. Az emberek véleménye szerint, úgy tűnik, kikerül a javaslatból, de ezzel a családok és a szavazati jog kérdése nincsen megoldva, ez a későbbi időszak feladata lesz – jegyezte meg. A vita értelméről szólva azt mondta, mivel a társadalom elöregedik, s a kampányban minden parlamenti párt az idősek, nyugdíjasok szavazatára számít, gyakorlatilag kimarad a jövő, a családok szempontja a diskurzusból. Valamilyen módon ezt majd kezelni kell – hangsúlyozta.

„Két olyan kincsünkről van szó, amit nem veszíthetünk el”

Kitért arra, hogy bekerül a javaslatba a termőföld és a vízkészlet megerősített védelme, ez a magyar emberek többségének igényével találkozik. „Két olyan kincsünkről van szó, amit nem veszíthetünk el” – hangsúlyozta a KDNP-frakció első embere. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztésről azt mondta: ez egy kegyetlen büntetés, ezt mindenki látja, viszont sokkal kegyetlenebb az, amit az elítéltek elkövetnek. Harrach szerint ennek az intézménynek a megerősítése az emberek elsöprő többségének a véleménye.

A kisebbik kormánypárt frakcióvezetője annak a reményének adott hangot felszólalása végén, hogy az új alaptörvény a teljes nemzet, minden magyar ember alkotmánya lesz, még akkor is, ha két párt ebből kimaradt. Azt kívánom, hogy a képviselők többségének szavazatával szülessen meg az új alkotmány, amely utat mutat a magyar jövőnek – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Lázár: A válaszolók egyértelmű irányt szabtak

A Fidesz frakcióvezetője szerint az alkotmányról szétküldött kérdőívekre válaszolók egyértelmű irányt szabtak, világos értékeket fogalmaztak meg, amelyek szerepeltetése kötelességük, ezért a szükséges módosító indítványokat benyújtják. Lázár hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt, a miniszterelnök felszólalására reagálva, azt mondta: a családi szavazati jog ma könnyen lehet, hogy kimarad az alkotmányból, de ennek kapcsán a következő öt-tíz év legfontosabb társadalmi vitája előtt állnak. A kormánypárti politikus hozzátette: azoknak is kell, hogy joguk legyen Magyarországon, akik ebben az országban tisztességesen adót fizetnek és eltartanak mindenkit, aki egyébként nem tud munkát végezni. Az aktív korú keresők érdekében át kell gondolni, hogyan tudják az ő érdekeiket védeni, hogy a választási kampányok ne silányuljanak a 13. havi nyugdíj kérdésévé, hanem szóljanak azokról és azoknak is, akik ezt az országot eltartják – hangsúlyozta.

Világos az állásfoglalás

Az életfogytiglani szabadságvesztés kapcsán világosnak nevezte az állásfoglalást, s felidézte, hogy a véleményt megfogalmazók közül több mint 825 ezren mondták azt, hogy a tényleges életfogytiglani intézményét be kell emelni az alkotmányba. Mi nemcsak ezt fogjuk megtenni – folytatta –, hanem szeretnénk, ha az önvédelemhez való jog és a tulajdon megvédésének joga is bekerülne az alaptörvénybe. Ez a büntetőpolitikának a három csapással együtt egy új irányt ad, amely első helyen a jogkövetőket tartja tiszteletben és azok érdekeit védi, s leszámol azzal a fogalommal, amely néhány éve megélhetési bűnözésként került be a közgondolkodásba. Lázár János leszögezte: megélhetési bűnözés nem létezhet ebben az országban.

A frakcióvezető arról, hogy a házelnök helyreutasította a bekiabáló kormánypárti képviselőket, azt mondta, tiszteletben tartják, amit mondott, csak hazugságok elhangzása közepette nehéz türelmet tanúsítani, az pedig felháborító, hogy egymillió választópolgár fontosnak tartotta az alkotmányozásban való részvételt, az LMP pedig nem tartja fontosnak, hogy parlamenti munkáját elvégezze, és parlamenti esküjének eleget tegyen. Szembenállnak azzal az egymillió emberrel, aki elmondta véleményét – mondta az ellenzéki párt képviselőihez fordulva.

Érdemes lenne a véleményüket tiszteletben tartani

Hozzátette: ez az egymillió sokkal több, mint ahányan az LMP-re szavaztak, érdemes lenne a véleményüket tiszteletben tartani. Felszólította az ellenzéki párt politikusait, jöjjenek vissza az alkotmányozásba, vegyenek részt a további vitákban, adják be módosító indítványaikat. Nem olyan lakossági fórumokat kell tartani, ahol három ember vesz részt, a törvényhozói munkára nem csak lehetőségük van, az kötelességük is – jegyezte meg.

Wittner Mária fideszes képviselő előző heti megjegyzésére reagálva azt mondta: az alkotmány a legnagyobb értékek között tartja nyilván a véleménynyilvánítás szabadságát, amit nem kívánnak semmilyen formában sem korlátozni. A véleménynyilvánítás szabadságába a mi meggyőződésünk szerint Wittner Mária véleménye is beletartozik – hangsúlyozta a kormánypárti politikus annak kapcsán reagálva, hogy Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető azt tudakolta a kormányfőtől, egyetért-e a fideszes képviselő Horn Gyulát és Toller Lászlót érintő szavaival.

Forrás: Mno.hu

This entry was posted on 2011. március 29. kedd at 06:52 and is filed under Kormány, Nemzetpolitika, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.