Csepel.info

Keszthelyi Mihály 407 első osztályú meccsen ült a csepeli kispadon

Nemzeti Sport, Csepel.info

Keszthelyi Mihály (középen) játékosként

Pintér Attila szeptemberben három évvel meghosszabbította a szerződését Győrben, ekkor sokan gondolhatták azt, hogy a szakember vezetésével egy hosszú korszak veszi kezdetét az ETO-nál.

Ehhez képest az MTK elleni pénteki bajnokin már Csertői Aurél ült a kispadon. Pintér Attila így még két teljes szezonon át sem irányíthatta a győrieket, persze ezt a mai viszonyok között nem nevezhetjük ritkaságnak – az NB I-ben jelenleg csak két olyan szakember dolgozik, aki már legalább két teljes évadot lehúzott az élvonalban jelenlegi csapatánál…

Külföldön nem ritkaság, ha egy szakember egy vagy akár két évtizednél is hosszabb ideig dolgozik ugyanannál a klubnál, elég ha csak a jelen két nagy szaktekintélyére, Sir Alex Fergusonra (1986 óta irányítja a Manchester Unitedet) vagy ma délutáni ellenfelére, Arsene Wengerre gondolunk (a francia 1996 óta dolgozik az Arsenal menedzsereként).

Magyarországon azonban a labdarúgó élvonalban biztosan nem találunk hasonlóan hosszú regnálást. Más sportágakban azért igen: Rátgéber László 1993 és 2008 között irányította a pécsi női kosarasokat; Földi Lászlót a Vasas, Gerendás Györgyöt az Eger vízilabdacsapatának élére nevezték ki 2004-ben, és most is ők irányítanak.

A labdarúgó NB I-ben jelenleg Garami József ül legrégebben megszakítás nélkül ugyanazon csapat kispadján. A 72. életévében járó szakember 2004 júniusa óta irányítja az MTK-t, és többek között az egy bajnoki cím és a 198 mérkőzésen elért 103 győzelem jelzi, nem véletlen a klubvezetőség bizalma.

A második helyen Csank János áll, aki 2008 őszén, szezon közben vette át a ZTE irányítását Supka Attilától. Azóta a tavalyi kupadöntő volt a legjobb eredmény, míg a bajnokságban egy 4. és egy 5. hely után ebben az idényben jó esélye van a gárdának arra, hogy a dobogón végezzen.

Mezey Györgynek a mostani a második idénye a Videoton élén, de így is a harmadik helyre tudott kerülni az edzői regnálások sorrendjében az NB I-ben. A listavezetőt irányító szakember azonban az egyetlen a jelenlegi mezőnyben, aki (az élvonalban) 70 százalék fölötti mérleget produkált csapatával.

Garami és Csank mellett csak Véber György mondhatja el magáról, hogy minimum a harmadik szezonban ugyanannál a csapatnál dolgozik szakvezetőként. A korábbi újpesti futballista 2009-ben, még a másodosztályban vette át a Lombard Pápa irányítását, és azóta nemcsak feljuttatta, hanem stabil élvonalbeli csapattá is faragta a Veszprém megyei gárdát. Őt azért is tekinthetjük üde színfoltnak, mert az elmúlt években nagyon kevés újonc edző mutatkozhatott be az NB I-ben, rajta kívül csak ifj. Mihalecz István mondhatja el, hogy a jelenlegin kívül más NB I-es klubnál nem dolgozott, de utóbbi esete annyiban más, hogy csak a nyáron nevezték ki vezetőedzőnek Siófokon, ahol a szakmai munka első számú felelőse nem ő, hanem Horváth Károly szakmai igazgató.

A közelmúltban a fent említetteken kívül Herczeg András (2008. február–2010. december, DVSC, 90 bajnoki), Mészöly Géza (2006. június–2009. december, Vasas, 104 bajnoki) és Prukner László (2003. június–2010. május, Kaposvár, 179 NB I-es bajnoki) dolgozott hosszabb ideig ugyanannál a csapatnál, de Herczeg tavaly év végén lemondott, Mészöly az olasz befektetők érkezése után távozott a Vasastól, majd Újpestre került, Prukner pedig már a Ferencvárost irányítja.

Akiket hagytak dolgozni

Az írásunk elején már említett Garami József tehát immár sorozatban 198 NB I-es bajnoki mérkőzésen irányította az MTK-t, és hamarosan ez a szám 200 fölé emelkedhet. Az utóbbi fél évszázadban (ezt az időszakot vizsgáltuk) kevesen mondhatták el magukról, hogy valamelyik élvonalbeli csapatnál egyhuzamban ennyi időt tölthettek el vezetőedzőként.

Keszthelyi Mihály neve kívánkozik az élre, a Csepellel játékosként háromszor bajnoki címet nyerő sportember vezetőedzőként 1965 és 1974 között tíz(!) bajnoki szezonban irányította a Csepel SC labdarúgócsapat, ebben az időszakban 275 NB I-es mérkőzésen ült a kispadon. Később a VM Egyetértésnél és az MTK-VM-nél is volt edző, majd visszatért Csepelre, és még 132 első osztályú találkozón irányította a vasgyáriakat.

Várhidi Pál, az Újpest korábbi válogatott labdarúgója 1974 tavaszán vette át Szűcs Gyulától az Újpesti Dózsa irányítását. Hat teljes és két fél idényben volt a lila-fehérek vezetőedzője, négy bajnoki címet, két ezüstérmet és egy bronzérmet, valamint egy MNK-győzelmet ünnepelhetett a csapattal, és ő volt a vezetőedző, amikor (1974 tavaszán) a Dózsa BEK-elődöntőt játszott a korszak legjobb európai csapata, a Bayern München ellen. A szakember 226 bajnokin irányította az újpestieket, mígnem 1980 őszén a gyengébb szereplés hatására menesztették.

Garami József jelenleg saját egyéni rekordját „veszélyezteti”, az MTK-nál 20 bajnoki kell még neki ahhoz, hogy megdöntse pécsi mérkőzésszámát. Az edzőként a hétszázadik élvonalbeli meccséhez közeledő szakember 1985 és 1992 között hét teljes szezonban (és előtte hét találkozón) irányította a Pécsi MSC-t, összesen 217 NB I-es mérkőzésen. Vezetésével a pécsi együttes egy ezüstérmet és egy bronzérmet szerzett az élvonalban, valamint kétszer játszott MNK-döntőt, ebből egyszer (1990-ben) győzött is a fináléban. A pécsi futball legeredményesebb esztendőiben Garami József volt a vezetőedző.

Szabó Géza a hetvenes évek diósgyőri „aranycsapatának” vezetőedzője 1973 nyarán került a DVTK akkor NB I B-s csapatához, és a feljutás után 1974 augusztusától 1980 decemberéig sorozatban 215 NB I-es meccsen ült a kispadon. Az élvonalban hat és fél szezonon keresztül irányította a piros-fehéreket, akik kezdetben még a biztos bentmaradásért küzdöttek, majd a következetes és kemény munka eredményeként kétszer megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát, és az 1978–1979-es kiírásban bronzérmesek lettek a bajnokságban. Ez idő tájt a DVTK remek nemzetközi kupamérkőzéseket, a vasgyári együttesre épülő olimpiai válogatott pedig felejthetetlen meccseket játszott a diósgyőri stadionban.

Az utóbbi fél évszázadban a fenti szakembereken kívül még páran meg tudták közelíteni a kétszázas „álomhatárt”.

– Tichy Lajos 1976 és 1982 között hat szezonban 195 bajnoki mérkőzésen irányította a Budapesti Honvédot, és az 1979–1980-as kiírásban bajnoki címet nyert a csapattal.
– Szőcs János előbb – fennállása során először – az élvonalba vezette a ZTE-t, aztán 1972 és 1978 között 187 NB I-es találkozón dirigálta az egerszegi csapatot.
– Csank János 1989 és 1995 között hat idényben 180 mérkőzésen ült a Vác kispadján, a piros-kékek vele nyertek bajnokságot és két ezüstérmet.
– Prukner László – miután az élvonalba feljuttatta – 179 NB I-es mérkőzésen irányította a Kaposvári Rákóczit (csak azért nem 180-on, mert a 2008 tavaszán megszűnt FC Sopron ellen le nem játszott mérkőzést nem számítjuk bele az edzők statisztikájába).
– Verebes József 1986 és 1992 között – ugyancsak hat idényen keresztül – 178 bajnoki mérkőzésen volt az MTK-VM vezetőedzője, egy arany-, egy ezüst- és egy bronzéremmel egészítette ki a korábban a Rába ETO-val megszerzett éremkollekcióját.

Pór Károly, T. SZ. G.

nso.hu

A teljes cikket a fenti linken olvashatják.

This entry was posted on 2011. március 13. vasárnap at 21:22 and is filed under Csepel, Sport, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.