Csepel.hu
2011. március 6-án a Csepeli Temetőben az 1958-ban e napon kivégzett Kőrösi Sándor nemzetőr parancsnokra és három hű katonatársára emlékezik Csepel. A koszorúzáson részt vesz Kovács Sándor vezérőrnagy és Németh Szilárd polgármester.
Aki le kívánja róni kegyeletét, az megteheti a Kopjafánál 11 órakor.
Minden magyarnak ott a helye a 11 órakor!
Kőrösi Sándor főhadnagy (Szekszárd, 1932.) az 1956-os forradalom egyik vezetője volt az szovjet csapatok elleni csepeli fegyveres ellenállásnak, ezért a forradalom leverése után halálra ítélték és kivégezték.
Élete
Gimnáziumi tanulmányait megszakítva önkéntesen vonult be katonának.
1950-ben végezte el a Légvédelmi Tüzértiszti Iskolát.
Előbb szakaszparancsnok, majd hadműveleti tiszt lett.
1956-ban főhadnaggyá léptették elő.
1956 október 30-án a csepeli Királyerdőben harcoló üteghez vonult be.
November elején a szovjet csapatok bekerítették a szabadságharcosok ütegeit, ezért Kőrösi Sándor és tiszttársai Buri István nemzetőr parancsnok segítségével új ellenállást szervezett, és stratégiai helyeket elfoglalva lőtték a támadó oroszokat.
A Kőrösiék ellen indított támadásokban a szovjet csapatok egy páncélautót és egy harckocsit, valamint sok katonát vesztettek, ezért vadászrepülőgépeket is bevetettek.
November 5-én a szabadságharcosoknak sikerült zsákmányolniuk egy sorozatvetőt, mellyel tudták lőni a tököli szovjet katonai repülőteret is, és ennek köszönhetően két Il–28-as gépet is sikerült kilőni.
November 9-én újabb általános szovjet roham indult Kőrösiék ellen, amely során a szovjetek újabb négy harckocsit vesztettek.
Végül a túlerő miatt a csepeliek ellenállása összeroppant, és a védők november 11-én feladták az állásaikat.
Kőrösi és társai ki akartak szökni az országból, de a hivatalos verzió szerint Kőszegen elfogták őket és december 4-ig fogságban tartották.
Kiszabadulása után, december 8-án saját kérésére leszerelt.
1957. április 6-án letartóztatták, majd Andi József főhadnaggyal és még két csepeli ellenállóval együtt, szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélték, és
1958. március 6-án mindegyiküket kivégezték.
Az október 30-i rádióbeszédében még a forradalmat éltető, majd ez után illegálisan Moszkvába távozó, és onnan szovjet tankokon visszatérő kommunista briganti Kádár János által vezetett hazaáruló Forradalmi Munkásparaszt Kormány így jutalmazta Kőrösi Sándornak és társainak a megszálló szovjet csapatok elleni példás katonai helytállását!
Hát olyan túl sok magyar azért nem volt ott.
Az elvtársaidtól senki sem várta hogy ott legyenek, mert mit lehet várni azoktól akik az MSZMP utódpártjában vannak… Ha csak egy kicsit is gerincesek lennétek, akkor az 56-os emlékművekre nem helyeznétek koszorút, mert a ti elődeitek nagyobb mészárlást végeztek az országban 1956 után, mint Haynau 1849 után.
’56-ban még kemények voltak a csepeli forradalmárok. Köszi “?!” a leírtakat.
Kedves “csaba-bavária-gyalog péter”!
Úgy tudom, hogy Te sem növelted a megjelentek számát a megjelenéseddel.
A magyarok számát meg akkor sem tudtad volna növelni, ha ott lettél volna.
Tarjányi László meg 2006-ban jól pofára ejtette az MSZP-t és az SZDSZ-t. 2005 januárjában alakult meg az 1956-os Emlékbizottság Csepelen, amelyben a pártok, az egyházak, a társadalmi szervezetek delegáltak egy-egy tagot. A bizottság célja az 1956-os forradalom és szabadságharc 50-edik évfordulójának méltó megünneplése volt. Az első feladat minden résztvevőnek egy esszé megírása volt, mit gondol 56-ról, és hogyan kellene arról megemlékezni. Nekem a februári ülésre már sikerült a közfigyelmet megszereznem, a bizottságnak tagja volt a két csepeli országgyülési képviselő, Avarkeszi Dezső és Podolák György is. Én jól emlékeztem az azt megelőző években Tóth Mihály és Avarkeszi Dezső emlékező(?)/arcpirító(!) beszédeire, mint vezérszónokok, a barikád kétoldaláról meg a hasonló összemosásokról. Na én leírtam és persze fel is olvastam az esszémet, miszerint a barikádnak nem volt két oldala, csak magyarok voltak és oroszok. Azok akik a saját meggyőződésükből az orosz oldalra álltak, azok símán hazaárulók voltak! Na erre Avarkeszi rögtön ráismert a saját régi beszédére, s próbálta a bizottságot meggyőzni, de nem talált meghallgatásra. Tóth Mihály a bevállt recept szerint hallgatott, na aztán amikor elmondtam az álláspontomat Mező Imrével kapcsolatban, aki ugye az előző évek beszédeiben az áldozat szerepét kapta, én egy balga farkashoz hasonlítottam, amely a megvadult bivalycsorda elé állt, s azok a farkasok jogaira tekintet nélkül kíméletlenül eltaposták! Még hozzátettem, én egy nagy fekete obeliszket szerettem volna 56-os emlékműnek, rajta az 1956-os számmal, s felette elég hellyel, hogy majd az eljövendő forradalmat időpontjait is fel lehessen vésni, ugyanis a Szent Imre tér, mint hatalmi központ, az eljövendő forradalmak kezdőpontja is lesz! Az elvtárs-urak se köpni, se nyelni nem tudtak!
2006. januárjában írásban köszöntem meg, azt hogy a képviselő testület 1956 49-dik évfordulóján Csepel Díszpolgára címmel tüntette ki az 1956-os forradalom még két élő csepeli vezetőjét, Kovács Sándor urat, a Királyerdőben harcolók parancsnokát, és Bácsi József urat a Csepel Művek munkástanácsának helyettes vezetőjét. Az újabb esszémben kifejtettem, hogy e nagylelkű gesztus lehetőséget ad nekünk, hogy a forradalom 50-edik évfordulóján a csepeli kivégzettek közül többet is Csepel Posztumusz Díszpolgára Címben részeltessünk, ezzel is a családjuknak legalább kései erkölcsi elégtételt adjunk. Én egy katonára, egy munkástanácstagra, egy nemzetőrre, és Csepel akkori polgármesterére gondoltam, továbbá javasoltam, hogy Kőrösi Sándorról nevezzenek el utcát Csepelen. Miután a bizottság tagjai véleményt nyilvánítottak, úgy láttam, hogy csak a katonákról való megemlékezést hajlandók elfogadni, módosítottam javaslatomat, a kivégzett három katonát, és a szintén kivégzett nemzetőrparancsnokot részeltessük Csepel Posztumusz Díszpolgára címben, hozzátéve a katona a hazájáért harcol, s rendfokozatbeli különbségtől függetlenül valamennyien megérdemlik a tiszteletet. A bizottság egyhangúan támogatta a javaslatomat, nem is számítottam másra, aki egy katonától a végtisztességet megtagadja, az nem is alkalmas magyarnak!
A képviselő testület sem tudott mást tenni, lehetetlen volt erkölcsileg nem elfogadni a javaslatot, az mszp-s többség kínjában a négy kivégzett katonához hozzátette ötödiknek Tamási Lajos költőt, aki ágyban, párnák között halt meg a kilencvenes években, a hatvanas években lefeküdt a Kádár-rendszernek, de mégis megírta a “Piros a vér a pesti utcán” című verset 56-ban.
Na, így tette zsebre a ballib csepeli önkormányzatot egy miépes!
Örök dicsőség azoknak, akik 56-ban Csepelen november 11-ig harcoltak a szovjet ellen!
“Az október 30-i rádióbeszédében még a forradalmat éltető, majd ez után illegálisan Moszkvába távozó, és onnan szovjet tankokon visszatérő kommunista briganti Kádár János által vezetett hazaáruló Forradalmi Munkásparaszt Kormány(…)”
Igen, ez így tényszerű, magam se írhattam volna le körültekintőbben a Kádár bandát.
Remélem ott voltál”!?”
Ahogy összeszámoltam a hadastyánokon kívül a polgármestert is beleszámítva,
17 magyar van Csepelen
Csaba Péter!
Több tiszteletet azoknak, akik a világ legerősebb hadseregével szálltak szembe a magyar szabadságért!
Miért nem kotródsz el az országból és viszed magaddal az elvtársaidat is? De előtte adjátok vissza az országnak mindazt, amit elloptatok!
T jobb csepelért “!?” Ellentétben veletek én Csepeli vagyok.
Már akkor itt voltam amikor azt sem tudtátok hol van Csepel,és akkor is itt leszek amikor már azt is elfelejtitek hogy holvan Csepel
Ismét peched van Csaba Bavaria!
Szüleim Csepelen születtek, itt nőttek fel, így én is itt születtem és itt végeztem el mind az általános, mind pedig a középiskolai tanulmányaimat. Sőt, anyai ágon a nagyszüleim, de még a dédszüleim is ízig vérig csepeliek (azon belül királyerdeiek) voltak.
Nem az a gond, hogy iszol, hanem az, hogy ittasan ülsz a gép elé! 😀
Kizárt. Hogy egy ilyen fasz csepeli legyen.
Mondja ezt az aki hónapokon át azt hazudta, hogy csak a saját nevén fórumozik.
Csaba Péter alias Bavaria!
Tegyél magadba egy kis Unicomot, hogy jobban nézzél ki, aztán sodródj az árral faszkalap.
Inkább az az elkeserítő, ahogy a haverjaid 16 éven át szétlopták a kerületet.
Kedves “csaba-bavária-gyalog péter”!
Ma 14:07-kor valószínűleg részegen azt írtad, hogy:
“Már akkor itt voltam amikor azt sem tudtátok hol van Csepel,és akkor is itt leszek amikor már azt is elfelejtitek hogy holvan Csepel” (A helyesírási hibáid eredetiek!!!)
A fenti állításoddal szemben azt mondják, hogy Te vidéki suttyó gyerek vagy, ezért meséld már el, hogy honnan a fenéből és mikor keveredtél ide Csepelre, és utána eldönthetjük, hogy előbb voltál-e itt mint akik Csepelen születtünk!