Stop.hu, Csepel.info
Fotók: STOP/Szokolay László
Atkári jó választás volt, a Városháza tér beépítetlen marad, új nevet kap a Lágymányosi híd, átgyalogolhatunk a Dunán, a ciklus végére lesz dugódíj, nem tiltják be a Sziget Fesztivált, felépülhet a múzeumi negyed. Néhány kiragadott gondolat Tarlós István főpolgármestertől, aki a STOP-nak adott interjújában a kormánypártokhoz való viszonyáról is beszélt.
A beszélgetést az alábbiakban olvashatják.
STOP: A napokban bocsátott el 150 dolgozót, és ugyanennyi munkatárstól válik meg a közeljövőben. Ki marad ebben az irgalmatlanul nagy épületben?
Tarlós István: Úgy látszik, előrelátóbban kellett volna terveznem, bár néhány évtizede már ebben a házban működik a főváros vezetése. Annak ellenére, hogy az utóbbi húsz évben a főváros kevesebb feladatot vett át az államtól, mint a kerületek, a rendszerváltozás óta a fővárosi apparátus létszáma közel 70 százalékkal nőtt, amire egyszerűen nincs magyarázat. Már a választási kampány során is elmondtam, hogy elkerülhetetlen a létszámcsökkentés. Hozzáteszem: itt nem folyik nómenklatúra építés, azok helyére, akiktől megválunk, nem veszünk fel újakat. Az eltávozók névsorát a főosztályvezetők jelölhették ki, én csak a főosztályvezetőkig bezárólag foglalkoztam személyzeti politikával. Lényegesen arányosabb létszám lesz a korábbinál.
– A kérdés változatlanul érvényes: nem tartja gazdaságtalannak, hogy alacsonyabb létszámmal továbbra is egy ekkora épületben működik a hivatal?
– A Főpolgármesteri Hivatal elköltöztetése drága lenne és körülményes. Fölmerült, hogy az épület egyik szárnyát bérbe adjuk. A felszabaduló teret olyan módon is hasznosítani próbáljuk, hogy a Budapesti Városüzemeltetési Központot és a Budapesti Közlekedési Központot beköltöztettük a Városházára, utóbbi azt is jelenti, hogy bizonyos létszám a BKV-tól is hozzánk költözik.
– Ha már a térkihasználásnál tartunk, meg tudja mondani, mi lesz a Városháza térrel?
– Nem szeretném azt a területet beépíttetni, egy óriási virágos-fás közparkot képzelek oda.
– Felteszem, bizonyos fejlesztéseket, új épületeket, nagyberuházásokat azért tervez a fővárosba. Ha erős túlzással azt mondjuk, hogy elődjének, Demszky Gábornak a neve a 4-es metró projekttel fonódott össze, mi lehet az az objektum a ciklus végére, amelyről 20 év múlva is azt fogják mondani az emberek: ezt Tarlósnak köszönhetik a budapestiek?
– Legegyszerűbb válasz, ha azt mondom: talán a 4-es metró egyes szakaszának befejezése, ami a projekt legnehezebb szakasza. Komolyra fordítva a szót: örülnék, ha a tevékenységemmel hoznák összefüggésbe a budapesti felszíni közlekedés rendezését, egy dunai gyalogos híd épülne az egyetemi campus-Haller utca tengelyében, felépülne egy új kongresszusi központ, egy komoly befogadóképességű sportcsarnok, vagy épp létrejönne a sokat emlegetett múzeumi negyed.
– Hol lehet a múzeumi negyed? A hírek több helyszínt is megjelöltek.
– Szóba jött a Nyugati pályaudvar mögötti terület, amelyet korábban kormányzati negyednek álmodtak meg, valamint a Műcsarnok mögötti terület, a régi Felvonulási tér, amelyet az illetékes tárca legutóbb megnevezett.
– Ezen a részen található a Medgyessy Péter által 2004-ben felavatott, régóta nem működő Időkerék, valamint az esztétikailag sokak által vitatott 56-os emlékmű.
– Ezek valóban megosztják a közvéleményt, de most nem ezek sorsáról beszélünk. Egyébként a műalkotások vagy az azoknak nevezett alkotások minősítése erősen szubjektív kategória. Én az imént a terület alkalmasságáról beszéltem, ennél tovább most nem is kívánok menni.
– Visszatérve a személyzeti politikájához: gondolom a jobboldal egy része által vitatott kinevezései – például Atkári János, Ráday Mihály, Pető György – egyértelműen az ön nevéhez köthetők.
– A főváros jelenlegi történéseiért a politikai felelősség egyedül engem terhel. Fenntartom magamnak azt a jogot, hogy a vezetőket alapvetően én jelöljem ki. Egyébként úgy tapasztalom, hogy elsősorban nem az ön által említett személyekkel van probléma, hanem egyes fontos budapesti cégek irányítóival. Ellenük vagy fél tucat büntető feljelentés van folyamatban, az ő további sorsuk kérdéses. Hogy a kinevezésekkor miért esett a választásom olyan személyekre, akik korábban is irányítottak közszolgáltató cégeket? Olyan emberekkel nehéz lett volna pótolni őket, akik még a hivatal folyosóin sem képesek eligazodni. Teljesen tapasztalatlan vezetők kinevezése esetén felborult volna a cégek működése. Egyébként Atkári csak 2004-ig felügyelte a főváros pénzügyeit, a komoly problémák zöme ezután keletkezett.
– Körvonalazódik a főváros költségvetése. Milyenek a kondíciók, mik lesznek a prioritások?
– A városnak nagyon nagy az adósságállománya, a költségvetési hiánya, ezzel párhuzamosan roppantul leromlottak a működési feltételei. Számos forrást elvontak a várostól. Egy rendkívül szigorú költségvetést kell összeállítanunk, amelynél 2017-ig figyelembe vesszük az adósságállományt és annak törlesztési következményeit, a költségvetési hiányt. Elsődleges cél a pénzügyi helyzet stabilizálása és a működőképesség biztosítása. A fennmaradó rész fordítható fejlesztésekre és beruházásokra. Fontosnak tartom a budai fonódó villamosok ügyét, mert a jelen körülmények között ez az egyetlen olyan komoly közlekedési beruházás, amelyik a ciklusban befejezhető. Gondolunk az 1-es villamos Lágymányosi hídon történő átvezetésén, mellesleg a híd átnevezésén is. A közösségi közlekedésben a kötött pályás megoldást, elsősorban a villamost preferáljuk. Megkezdjük a P+R parkolók kiépítését, ami bármifajta dugódíj bevezetésének az előfeltétele. Természetesen mindent megteszünk egy egységes parkolási rendszer kialakításáért. Célunk egy korszerű kerékpáros infrastruktúra kialakítása. Számításaink szerint a dugódíj bevezetése 2014 elejétől lehet aktuális.
– A hajléktalan-ellátó szervezetek munkatársai közül többen vélik úgy, hogy a fedél nélküliek kiszorítása a Belvárosból nem oldja meg ezt a társadalmi problémát, csak eltünteti azt a kirakatból.
– Vajon a hajléktalanokat segítő szervezetek mit csináltak húsz éven keresztül, ha annak az lett az eredménye, hogy a támogatottjaik életvitelszerűen megszállták a központi aluljárókat? Összesen 120 emberről van szó, akiknek a 80 százaléka elfogadta a kulturált körülmények közötti elhelyezést, amelyet felkínáltunk számukra, sőt, közszolgáltató cégeinknél még munkalehetőséget is ajánlottunk nekik. Egyszerűen nem igaz, hogy ezek az emberek ezres nagyságrendben jelentek meg a külterületeken. Az e téren egyik legfelkészültebb szervezettel, a Máltai Szeretetszolgálattal egyeztettük minden eddigi lépésünket, és a jövőben is így teszünk.
– Abban egyetért elődeivel, hogy Budapest egyik fő értéke a kulturális sokszínűségében rejlik?
– A város gazdag kultúráját értéknek tartom, semmiképp nem szeretném szűkíteni, még akkor sem, ha nem minden művészeti megnyilvánulással értek egyet. Nem tervezem a Sziget Fesztivál meglátogatását, de nem is zárom ki. Nem áll szándékomban betiltani a rendezvényt.
– Marad Szabó Ervin a fővárosi könyvtár névadója?
– Természetesen. Engem közel 330 ezer ember közvetlenül választott főpolgármesterré, lényegesen több szavazatot kaptam, mint az engem támogató politikai közösség, amellyel egyébként továbbra is közösséget vállalok. De hogy nekem millió helyről írják a kottát, olyasmibe beleszóljanak, hogy a Fővárosi Önkormányzat könyvtárát hogyan nevezzék, azt visszautasítom.
– Milyen a kapcsolata a Fidesszel és Orbán Viktor miniszterelnökkel?
– A fővárosi Fidesz-frakció majd mindegyik tagjával jó a viszonyom. Ugyanakkor léteznek olyan körök is a pártban, amelyekkel nem azonos az álláspontunk. Ők nincsenek abban a helyzetben, hogy engem instruáljanak. Fajsúlyos kérdésekben kikérem a nekem bizalmat szavazó miniszterelnök véleményét. Nálam nehezebb dolga talán csak neki van ebben az országban.
Az én dolgom két területen nehezíthető: az állami költségvetés oldaláról és jogszabály-változtatással. Ez a fenyegetettség potenciálisan létezik, azonban nem ok arra, hogy megfutamítsanak, vagy valamiféle szolgaszerepre kényszerítsenek. Nem keresem a konfliktust, de nem is futamodok meg előle, ha minden áron bele akarnának kényszeríteni. Teljesíteni szeretném, amit a választóknak ígértem.
“itt nem folyik nómenklatúra építés” : dicséretes dolog, máshol bőven van belőle.
“Olyan emberekkel nehéz lett volna pótolni őket, akik még a hivatal folyosóin sem képesek eligazodni.” : Úgy látszik mindenhol másutt lehet.
“Fajsúlyos kérdésekben kikérem a nekem bizalmat szavazó miniszterelnök véleményét. Nálam nehezebb dolga talán csak neki van ebben az országban.” : Nehezebb dolga szerintem azon csóringereknek van, kiknek régóta nincs munkájuk, kik már nemigen tudnak hol lakni, kiknek lassan már nem jut pénz ételre, ruhára, gyógyszerre, fűtésre, vezetékes vízre,stb.,stb.
„Gondolunk az 1-es villamos Lágymányosi hídon történő átvezetésén, mellesleg a híd átnevezésén is.”
A híd Pest-Buda között ível. Neve jó, Lágymányosi híd, hasonlatos a Váci utca, Bécsi kapu, stb elnevezésre (hová vezet, mit köt össze). Mire változtatnánk nevét? Szt. Lászlóra? Miért Szt. László a hídverésről ismert? A protestánsok nem ismerik el a szenteket, nekik legyen I. László? Miért kell minden objektumot valakiről elnevezni?
Minden ált. iskola valamilyen nevet visel, így ki tudja melyik iskola hol van? Néhány érdekesség:
Simon Bolivár sétány – Nagy Imre Általános Művelődési Központ
Csete Balázs u. – Lajtha László Általános Iskola
Gombos tér – Herman Ottó Általános Iskola
Táncsics Mihály u. – Burattino Általános- és Szakképző Iskola
stb.
„dunai gyalogos híd épülne az egyetemi campus-Haller utca tengelyében,”
Mit jelent a gyalogos híd? Egy keskeny fahidat, vagy egy éttermekkel,üzletekkel teli sétáló hidat, nagyobbat, mint a Ponte Vecchio Firenzében?
Bakker!!!! Ezt is megértem!!!
nagyapóval egyetértek!!!
Ez a campus és a Haller utca közti “gyaloghíd” plaza projekt ugyanolyan értelmetlen presztízsberuházás, mint Demszkynél a 4-es metró. Zsíros megbízás a haveroknak, semmi több. Nagyapónak igaza van az értelmetlen átnevezésekkel kapcsolatban is. Felesleges, értelmetlen dolog, amolyan első ránézésre semmibe sem kerülő látszatintézkedés. Valójában ez is több apró megbízást jelent az ismerősöknek. Még jó, hogy klientúraépítés nem folyik…
Hídépítésről van szó javaslom a csepeli komp helyett egy kisebb átkelőt, személyautók részére.
Egy másik hidat Ady Endre -Budafoki út, Hunyadi János út közt.
“A híd Pest-Buda között ível. Neve jó, Lágymányosi híd, hasonlatos a Váci utca, Bécsi kapu, stb elnevezésre (hová vezet, mit köt össze). Mire változtatnánk nevét? Szt. Lászlóra? Miért Szt. László a hídverésről ismert? A protestánsok nem ismerik el a szenteket, nekik legyen I. László? Miért kell minden objektumot valakiről elnevezni?” – írja nagyapó.
Nem értek egyet. Elég snassz neve van a hídna. Egy hídat nem azért neveznek el valakiről, mert az adott ember hídverő, vagy hídmester volt. Van elég jelentős történelmi személyisége a magyar nemzetnek, hogy legyen méltó névválasztási lehetőség. Rajta hát!
Az átlagembert egyébként egyáltalán nem érdekli, hogy a protestánsok miről vitatkoznak a nem protestánsokkal. A templomok sajnos konganak az ürességtől, és ebben bizony a történelmi egyházak vezetői is ludasak.
Egyébként Szekszárdon már van egy Szent László híd, ami egyébként az első polgári kormánynak (1998-2002) köszönhető. A híd Szekszárd város védőszentjének nevét viseli.
A köznyelv hívja még szekszárdi hídnak is. Ha nagyapón múlt volna, akkor biztos a hivatalos neve is az lenne.
Szerintem is jó lenne nevet adni a Lágymányosi hídnak. Érveim: a többi budapesti hídnak is van neve. Petőfi, Erszébet stb. szintén nem voltak hídverők, de érdemes volt hidat elnevezni róluk. Másik érvem: ha egy ismert magyarról nevezik el a hidat, a külföldiek is jobban szokják a gondolatot, hogy vannak hírességeink.
“Hídépítésről van szó javaslom a csepeli komp helyett egy kisebb átkelőt, személyautók részére.”
Forgalomvonzó hatása lenne. Nem kell.
Felhívom a figyelmet arra, hogy Szolnoknál a Tiszán átívelő közúti híd is Szent Lászlóról van elnevezve.
Szerintem nem lenne ésszerű odáig jutni, hogy a köznyelvben az “Átmegyek a hídon.” tőmondat, helyett az a változat válna általánossá, hogy “Átmegyek Szent Lászlón”.
Már elmondtam egy párszor, de még fogom sokszor, nagyon sokszor!
Én Csepelen lakom. Nagyon régóta. Itt születtem. Úgy gondolom megillet a lehetőség, hogy véleményt mondjak a kerülettel kapcsolatban. Sokkal jobban megillet, mint Borka-Szász elvtársat. Őt, aki ugyan önkormányzati képviselővé választatta magát itt Csepelen, de nagyjából ennyi köze van a kerülethez, nem több. Idejön, bekiabál a pálya széléről, aztán hazamegy. Tárnokra. Most hallottam, és mélységesen felháborít. A “rossznyelvek” szerint annyira dobog a szíve a kerületünkért, hogy ott vett magának valami kis palotát. Elköltözött. Nem csak a kerületből, de még Csepel-szigetről is. Tudta ezt Valaki???!!! Ha annyira Csepel sorsa érdekli, akkor miért nem itt vett magának házat??????
Le kellene mondania, és új hazájában osztani az észt. Ott még talán nem járatta le magát…
A névadás , átkereszteléssel kapcsolatban :
Anno 1990 ben mikor erről tárgyalt a Fővárosi Tanács Az volt a véleményem , hogy ezt a Törökök kezdték el 1541 ben szeptember 2 – én mikor Szulejmán szultán elfoglalta Budát és a pénteki imába a HUtbé -ba belefoglalták a Pdisah nevét.
Ezt követően intézkedett , hogy át legyenek keresztelve az utcanevek .
1686 ban midőn Lotharingiai Károly , és Savoyai Jenő vezette szövetségesek szeptember másodikán vissza foglalták Buda Várát .
Első intézkedésük az volt , hogy minden utcát és templomot vissza kereszteltek.
Ez a nemes ámde annál kevésbé dicső hagyomány azóta is tart.
Kedves “csaba-bavária-gyalog péter”!
Már az őrültség tünetei kezdenek rajtad mutatkozni a sok hazudozáson keresztül.
2011. január 21-én 14:26-kor az alábbiakat hazudtad:
“Családom apai részről erdélyi német és szibériai kozák.
Orosz dédapám Omszk püspöke volt, hercegi rangban.
Német dédapám Szolnok megye közgyámja a vaskorona rend tulajdonosa , valóságos császári és királyi titkos tanácsos.
Anyai nagyapám színmagyar szabadkai és még a török időkig is visszavezethető a család magyarsága.
Nagyanyám olasz.
Így vagyok színmagyar.”
A fentiekkel szemben, ma a 14:20-kor írt hozzászólásod harmadik sorában azt írtad, hogy:
“- én mikor Szulejmán szultán ….”.
A fentiekből látható kóros állapotod ellenére ideje lenne már eldöntened, hogy mi vagy!
A fent felsorolt nációktól származó turmix-magyar?
Vagy a török Szulejmán szultán?
Vagy esetleg Napóleon?