Csepel.info

A bolti szarkák jártak legrosszabbul a szabálysértési törvény fél évvel ezelőtti megszigorításával – ez derül ki az [origo] megyei rendőrségek adatai alapján készült felméréséből. A törvénymódosítás óta 40 forintos dzsem és ellopott pogácsa miatt is indult eljárás, Borsodban az elkövetők ötöde fiatalkorú. A rendőröknek több munkájuk van, de elégedettek, van, ahol kevesebb a tolvaj, a szigorú szabályokkal szembesülő elkövetők pedig fogadkoznak, hogy a jövőben tartózkodnak a lopástól.

Pontosan fél évvel ezelőtt, tavaly augusztusban léptek hatályba a szabálysértésekre vonatkozó új, szigorúbb törvények, amelyek alapján a piti tolvajok, de akár a fiatalkorúak is elzárással büntethetők. Az [origo] annak járt utána, mennyire vált be a lakosság biztonságérzetének javításával indokolt jogszabályváltozás, mit tapasztaltak a rendőrök a törvény alkalmazása során, és kik jártak pórul a kiterjesztett felelősség miatt.

Tizenhat megyei rendőrség válaszolt az [origo] összes megyei rendőr-főkapitánysághoz eljuttatott kérdéseire, és a szigorúbb szabálysértési szabályok hatályba lépése óta indult eljárások országos összesítéséből kiderül: leginkább a bolti tolvajokat érintette a keményebb fellépés. Az ügyek döntő többsége ugyanis minden megyében lopás szabálysértése miatt indul, ezen belül is a bolti lopások a leggyakoribbak (a másik leggyakoribb szabályszegést a közlekedési szabálysértések jelentik, de ezekre nem vonatkozott a tavaly nyári jogszabály-módosítás).

Hajdú-Bihar megyében például a tulajdon elleni szabálysértések 90 százaléka lopás, itt is többségében bolti szarkákat csíptek el a rendőrök, de hasonló a helyzet Békésben és Baranyában is. A Somogy megyei rendőrség szerint a tolvajok között “a fiatalkorú személytől az egészen időskorúakig mindenki megtalálható”, Pest megyei rendőrök pedig azt emelték ki, hogy találkoztak már “kiemelt fizetéssel rendelkező hivatalnokkal is, aki három tábla csokoládét lopott”.

Zala megyében a MÁV-Start Zrt.-től érkezett töméntelen mennyiségű feljelentés is megdobta az elmúlt fél évben az ügyek számát. A Nagykanizsai Rendőrkapitányságnak ugyanis kiugróan sokszor kellett a vasúti kocsikban található tárgyakra utazó tolvajok, illetve a kocsikat megrongáló szabálysértők után nyomozni, általában eredménytelenül.

Stangli, erős paprika, dzsem

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, augusztus óta a legolcsóbb dolgok elcsenésére is kiterjednek a szigorúbb szabályok, ezért arról is adatokat kértünk a megyei rendőrségektől, hogy az első fél évben mi volt a legkisebb értékű dolog, amely miatt intézkedniük kellett. Több megyei rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy nincsenek adataik arról, mi volt a legpitiánerebb lopás, de volt, ahol kigyűjtötték az ilyen helyi ügyeket. A negatív rekord Vas megyében született, ahol egy mindössze 32 forintos “eltulajdonított érték” miatt jártak el a helyi rendőrök, de a kapitányság válaszából az nem derült ki, hogy pontosan mit akart elvinni a tolvaj. Érték alapján szorosan őt követte az a szabálysértő, akire a gárdonyi rendőrök egy 40 forintos dzsem ellopása miatt csaptak le Fejér megyében.

Pest megyében egy 60 forintos csillagszóró, egy más esetben egy csomag rágógumi, illetve egy 199 forintos paprika, Fejér megyében pedig egy 89 forintos erős paprika, de pár száz forint értékű tejcsoki miatt miatt is indult már szabálysértési eljárás. A somogyi rendőrök szerint a megyében “a legkisebb tulajdon elleni szabálysértés egy 71 forint értékű pogácsa” ellopása volt, míg Veszprém megyében egy 59 forintos sajtos stanglit megkívánó tolvaj járt pórul.

“Irritálja a lakosságot” a falopás

A körkérdésünkre érkezett válaszokból kiderül, hogy az elmúlt hónapokban a fűtési időszak miatt országosan megnőtt a falopások száma is. A szabálymódosítás óta már az illegálisan tűzifát gyűjtőket is felelősségre lehet vonni, függetlenül az elvitt fa értékétől. A Nógrád megyei rendőrség az [origo] kérdésére közölte: sok esetben olyan terméket vagy fát vittek el az elkövetők, melyek értéke az ezer forintot sem érte el. A fatolvajok többnyire saját tüzelőjüket akarják biztosítani – tették hozzá.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében – “idényjellegéből adódóan” – szintén a falopások adtak munkát a rendőröknek: a szabálysértési őrizetbe vett emberek jelentős része fatolvaj volt az elmúlt időszakban. Pest megyében a gödöllői rendőrök csíptek el egy fiatalkorút, aki végül két nap elzárást kapott, amiért fát lopott. “Ez a cselekmény ezen a területen elszaporodott, irritálja a lakosságot, ezért került sor őrizetbe vételre” – indokolta a megyei rendőrség a szigort.

A gödöllői fiatalkorú fatolvaj esete nem egyedi, a fél éve bevezetett szigorítás alapján ugyanis már a 18 év alattiakat is őrizetbe lehet venni, illetve rájuk is ki lehet szabni büntetésül elzárást. Borsodban intézkedtek a legtöbb fiatalkorúval szemben, a megyében a tulajdon elleni szabálysértések közül szinte minden ötödiket 18 év alatti követte el, összesen több mint 300 fiatallal szemben jártak el az elmúlt fél évben. Bács-Kiskun megyében 111 fiatalkorú ellen indult eljárás szabálysértés miatt, de közülük végül senkit nem vettek őrizetbe, hasonló arányban vontak felelősségre Szabolcsban is fiatalokat. A szigorítás ellenére Zalában vagy Békésben egyetlen fiatalkorút sem vettek szabálysértési őrizetbe, de Vas megyében sem került fiatal rács mögé szabálysértés miatt. Fejérben viszont a 38 őrizetbe vett 18 év alatti szabálysértő közül 13-ra elzárást szabott ki a bíróság.

Elzárás: Borsodban 7, Vas megyében 3 nap az átlag

A fél éve alkalmazható törvény változást hozott abban is, hogy kibővült azoknak a szabálysértéseknek a köre, amelyekért elzárással büntethet a bíróság. Az elzárás egytől hatvan napig tarthat, ha pedig az elkövető több, elzárással sújtható szabálysértés miatt kerül a bíróság elé, akkor az elzárás maximális időtartama 90 nap. Fiatalkorúakat viszont legfeljebb harminc napig lehet elzárni, ha több szabálysértést követnek el, akkor esetükben 45 nap a maximum. Az új szabályok alapján az elzárással is sújtható szabálysértéseknél az elkövetőt – ha tetten érik – őrizetbe vehetik, és gyorsított eljárásban bíróság elé állíthatják.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrök egyetlen hónap alatt – január 1. és február 7. között – 273 embert vettek szabálysértési őrizetbe, és állítottak bíróság elé. A megyében a gyorsított eljárásokban kiszabott elzárás-büntetések átlagos időtartama 7 nap volt – közölte a megyei rendőrség. Szabolcsban a bíróságok 111 emberre összesen 457 nap elzárást szabtak ki, Somogyban viszont keményebb ítéletek születtek, hiszen itt alig valamivel több, 143 eljárás során összesen 1872 nap elzárást kaptak a bíróság elé állított vétkesek. Vas megyében viszont a fél év alatt csak hat szabálysértőt ítéltek elzárásra, ők is átlagosan csak három napot töltöttek a fogdában.

“Fogadkoznak” – visszatartó hatása van a szégyennek

A körkérdésünkre érkezett válaszokból az derült ki, hogy a rendőrségnek többnyire kedvező tapasztalatai vannak a szigorúbb szabályok alkalmazásáról. Több megyei főkapitányság is arról számolt be, hogy az elkövetők jelentős része – főként, akik korábban még soha nem kerültek összeütközésbe a törvénnyel – “szégyenként éli meg”, hogy az új szabályok alapján rendőrségi eljárás indul ellenük, illetve meg kell jelenniük a bíróság előtt. A Vas megyei rendőrség szerint “a jogszabály szigorát megismerve” sokan már a rendőrségi eljárás alatt megbánást tanúsítanak, és “fogadkoznak, hogy a jövőben tartózkodnak” az ilyen tettektől.

A Pest megyei rendőrök szerint öszességében pozitív hatása van a szigorúbb szabályoknak, a “kilátásba helyezett súlyosabb büntetés, illetve az a tény, hogy az előkészítő eljárásokat a rendőrség folytatja le, nagyobb visszatartó erővel bír”. A megyében – ahol különösen sok a bevásárlóközpont – a lopások száma érezhetően csökkent, érkezett olyan visszajelzés biztonsági szolgálattól, hogy felére esett vissza az ilyen szabálysértések száma – írták. Ugyanakkor a Pest megyei Dabason a tiltott kéjelgést elkövetők száma nem csökken “a rendszeres bíróság elé állítások ellenére sem”.

A borsodi rendőrök szintén arról számoltak be, hogy az áruházak visszajelzései alapán “jelentősen lecsökkent a notórius bolti szarkák száma”, ráadásul a tulajdon elleni szabálysértés miatt őrizetbe vettek között kevesebb a visszaeső. Így azt állítják, hogy a jogszabályváltozás “alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket”. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság szerint az “alkalmi lopást” elkövető szabályszegőknél visszatartó hatású a “szégyenérzet”.

Többe kerül az intézkedés, mint az ellopott dolog

A Győr-Moson-Sopron megyei rendőrség szerint a megsokasodott számú szabálysértési ügynél “az eljárásra fordított költségek rendszerint magasabbak, mint maga a szabálysértés elkövetésével okozott kár, mely a legtöbb esetben a helyszínen megtérül”, hiszen az elkövető az elvett dolgot visszaadja, vagy kifizeti az árát.

“Az emberek döntő többsége egyetért az ilyen jogsértésekkel szembeni szigorúbb hatósági fellépéssel és büntetéssel” – írták tapasztalataikról a szabolcsi rendőrök. Szerintük az eljárásokban sértettként, tanúként, feljelentőként részt vevő emberek “örülnek annak, hogy az eljárást a rendőrség folytatja le és nem a jegyző, ahogy korábban”. A Zala megyei rendőr-főkapitányság ugyanerről számolt be, csak a másik oldalról, szerintük a “jegyzők, illetve a polgármesteri hivatalok szabálysértési ügyintézői pozitívan fogadták a változást, főleg azért, mivel a jogszabály-módosítás folytán jelentősen csökkent a szabálysértési ügyforgalmuk, leterheltségük”. A Vas megyei rendőrök azt állították, hogy van visszatartó ereje a szigorúbb szabályoknak, míg a Fejér megyei főkapitányság szerint ezt a hatást “még kevésbé lehet érzékelni”. A nógrádi rendőrök szerint a törvénymódosítás tovább pozitív következménye, hogy az “állampolgárok nagyobb bizalommal fordulnak a rendőrséghez a szabálysértési ügyekben, mint korábban”.

Több dolga van a rendőröknek a szigorítás óta

A 16 megyei rendőr-kapitányság válaszából kiderült, hogy – bár a korábbi évekhez képest még nem állnak rendelkezésre pontos összehasonlító adatok – a rendőröknek jóval több munkát hoztak a szigorított szabályok. Az eljárásokat lefolytató közrendvédelmi és igazgatásrendészeti osztályok leterheltsége nőtt, hiszen közel fél év alatt majdnem ezerrel több ügyet kellett feldolgozniuk – közölte a Zala megyei rendőrség. A szabálysértési törvény módosítása óta Pest megyében például több mint kétezer, tulajdon elleni szabálysértés miatt indult eljárás, de több mint ezer ilyen ügy volt az első fél évben Somogyban, Szabolcsban, Békésben és Bács-Kiskun megyében.

A legtöbb szabálysértés Borsodban történt az [origo]-hoz eljuttatott adatok alapján: tavaly augusztustól kezdve február 4-ig a megyei rendőrség 2596 elzárással is sújtható, tulajdon elleni szabálysértés miatt járt el, és több mint 500 szabálysértőt őrizetbe is vettek. Közülük végül szinte minden második szabálysértőt gyorsított eljárás során elzárás büntetéssel sújtott a bíróság. (Az új szabályok alapján ugyanis elzárást vagy akár 150 ezer forintos pénzbüntetést is kaphat az, aki 20 ezer forintnál kisebb értékű dolgot lop, vagy ezt az összeget meg nem haladó sikkasztást, orgazdaságot, csalást vagy szándékos rongálást követ el.)

Forrás: Origo