Fn.hu, TV2, Index
Fletoklész, Philoktétész, Puchlopsz, Neoptolemosz, Lémnosz, Royal, Millenáris. Vajon melyik a kakukktojás? Netán több is van? Évértékelős riportunkból, reméljük, kiderül.
„Megkérem, hogy megjelenésében is alkalmazkodjon az esemény méltóságteljes jellegéhez” – Gyurcsány Ferenc üzente ezt az évértékelőjére szóló meghívóban. De mi úgy voltunk vele, hogy ha Orbánnak jó volt tőlünk a zakó-farmer szett a Millenárison, a Corinthia Grand Hotel Royal bálterméhez sem kölcsönzünk szmokingot.
Az csak a helyszínen derült ki, hogy a mindenki számára nyilvános beszédre talán dorkóban is beeresztettek volna, ám a zártkörű zsíros kenyér partira, ami a közeli MSZP-székházban zajlott (erről is esik még szó) talán csak akkor, ha Vágó Istvánnak öltözünk és felmondjuk a trójai mondakör szereplőit.
Hogy jön Gyurcsány és a sok zsíros kenyér faló Trójához meg Vágóhoz? Megmagyarázzuk. A Royalban Vágó-filippikával indult a műsor: a kvízmester konferálta föl a volt miniszterelnököt, méghozzá Philoktétész történetével. Röviden: a görög hős Lémnosz szigetén tengette életét, ám a Trójában vereségre álló görögökkel egy jóslat tudatta, hogy egyedül az ő nyila fordíthatja javukra az öldöklést. Ekkor bizonyos Neoptolemosz (kit hős Akhilleusz nemzett, csak hogy bonyolítsuk az ügyet) csellel Trójába csalta Philoktétészt. Furfangos Neoptolemosz tudta, ha elárulja Philoktétésznek, hogy csak a nyila miatt van rá szükség, elutasításban lesz része. Ezért aztán jól nem árulta el. A mit sem sejtő Philoktétész hajóra szállt, és mire fölnézett, már meg is nyerte a háborút a harcias helléneknek.
Hát ezt mesélte el Vágó, majd hatásszünetet tartott. Épp annyit, hogy a bálterem mind a félezer hallgatója beazonosíthatta Gyurcsányt Neoptolemosszal. (Ugye emlékszünk: csavaros eszű Gyurcsány 2004. augusztusi hatalomra kerülésétől annak ellenére vett föl nyakló nélkül hiteleket, hogy tudta: spórolni kéne, mert a nagyajólétre rámehet a gazdaság. Rá is ment. Plusz kozmetikázta kissé a költségvetési hiányt. Cserébe viszont Orbán 2006-ban lenyilazódott, legalábbis átmenetileg.)
Szóval vette az adást a plebs a bálteremben, mi is ízlelgettük, hogy Fletó egyenlő Neoptolemosz. Mire egyszer csak maga Gyurcsány lépett a mikrofonhoz, és emígyen szólt: „Én nem vagyok Philoktétész!”
Erős nyitás.
Melyet a polgári körös idők Orbánját idéző monstre, nyolcvanperces szónoklat követett, eleinte papírból, döcögve, aztán egyre inkább improvizálva, belemelegedve. Csupán becsületből jegyzeteltük le a „maradt erőnk, elszántságunk, hitünk”, „igazságosabbá akartam tenni Magyarországot”, „jó ügyet és tisztességes világot képviseltem”, „eszembe sincs föladni, küzdeni fogok egy élhetőbb hazáért” típusú megjegyzéseket. Arra épphogy fölkaptuk a fejünket, hogy „történelmi vereséget” szenvedtünk, és az olyan poénokon is legföljebb elmosolyodtunk, hogy az iskolában rossz jegyet szerző Gyurcsány-gyerek az atyai számonkérésre annyit felelt odahaza: „Te nem tudod, hogy mindenért Gyurcsány a hibás?”
Miközben az igazság persze az, hogy – talán a matek elégtelent kivéve – „rendszerdúló” Orbán okolható a bajokért. Az az Orbán, aki Gyurcsány szerint Tisza István, Gömbös Gyula és Mindszenthy József gyurmázata.
Szép kép. Az pedig még a derekasan fűtött úri bálteremben is borzongató volt, hogy a 2006-os választás előtt áfát csökkentő, majd azt a győzelem után rögvest visszaemelő, az államadósságot dagasztó szónok vádolta Orbánt felelőtlen adópolitikával, „szociális perverzióval”, az ország eladósításával. „Előbb kitöltötte, most pedig nekünk kínálja a keserűség poharát” – szólt Gyurcsány. Ne má’ – így horgadt fel bennünk a proletár.
Némi innovációval bírt, hogy a regnáló miniszterelnök neve és az önkény kifejezés úgy félszázszor összekapcsoltatott a beszédben. Mi több, elhangzott, hogy Orbán nem demokratikus versenyt akar, hanem politikai ellenfeleinek „megsemmisítését”. (Egy 2004. februári mondat jut eszünkbe: „Le kell verni a jobboldalt. Az én feladatom az, hogy ennek a politikai versengésnek irányt adjak, feladatokat szabjak, és azokat számon is kérjem, s ezt meg is teszem hezitálás nélkül.” Az akkoriban sportminiszteri tisztséget betöltő, frissiben az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnökévé választott Gyurcsány fogalmazott így.)
Évszámfoglalás is zajlott a Royalban. Miután Orbán lestipistopizta magának 1956-ot, Gyurcsány a maradékból 1989-et választotta. Hozzá pedig feladatot, ami nem csekély: a Fidesz bukása után újjáépíteni a köztársaságot. „Mert mi, nyolcvankilencesek, demokraták vagyunk.”
Gyurcsány – Széchenyitől vett hasonlattal – szómagyarok helyett tettmagyarokat remél az országnak. Ismét vizitdíjat akar (vagy bármi hasonlót akármilyen néven), új közmunka programot, havi félmilliós fizetéstől progresszív szja-t, százmilliós tulajdon felett vagyonadót, örökösödési adót.
Szeged polgármesterétől, Botka Lászlótól tudja, hogy nagy bajt hoz ránk az egykulcsos adó.
Az állítást Botka hitelesíthette volna, csakhogy ő nem volt jelen a Royalban, pedig bizonyára kapott meghívót. Úgy általában a szoci vezérkarból is kevesen tették tiszteletüket: Vitányi Ivánt, Molnár Csabát és Gyulát, Vojnik Máriát, Vadai Ágnest és Szabó Zoltánt láttuk feltűnni közülük. Sehol egy Mesterházy Attila, egy Lendvai Ildikó, egy Kiss Péter. Se egy Lamperth, se egy Szekeres. Sehol egy Puch László.
Pedig utóbbi felé kilövetett néhány olyan gyurcsányi nyíl, hogy Philoktétész (vagy Neoptolemosz?) is megnyalná utána a tegezét. Hűséges olvasóink nyilván többször is végigpörgették már a minapi, Puch Lászlóval készült interjúnkat, melyben a vitézkedő pártpénztárnok (kit a szemérmetlen gyurcsányisták állítólag mindenlátó egyszemű Puchlopsznak neveznek rútul) az MSZP elhagyására szólította föl a nyughatatlan Fletoklészt.
Bennünket, mi tagadás, bizsergetett a szakmai hiúság, hogy vajon mikor reagál már Puchlopsz (na, ez ráragadt) szavaira népes közönsége előtt a szónok. A hatodik perc környékén elhangzott egy halovány utalás – „bizalmamba fogadtam olyat is, akit nem kellett volna” -, de aztán bő egy órán át semmi, de semmi pucholás. A hatvanötödik perc táján végre előkerült a méregbe mártott vessző, ajzódott a készség. „Ha volt politikus Magyarországon, aki küzdött a pártpénztárnokok világa ellen – szólt Gyurcsány -, aki úgynevezett köztisztasági csomagot terjesztett be, hogy egyszer és mindenkorra véget vessünk a gyalázatok rendszerének, akkor ez a politikus, akkor ez az ember én voltam. Az igaz, hogy javaslataim erőtlenek voltak. És az igaz, hogy sokszor még saját párttársaimban sem bíztam, és végül sérülékeny harcossá váltam.”
Értsd: a gaz puchok lékelték meg miniszterelnöki hajómat.
Bajban, és most azt van, tiszta forrásból kell meríteni, ami nem más, mint – immár tudjuk jól – 1989. „Újra olyanokra van szükségünk, akik megértik, hogy az MSZP-ben rendszerváltásra van szükség.” Olyanokra, akik tisztában vannak vele, hogy nyitott, széles, befogadó párt kell Orbán ellen. Ami nem mellesleg egész más, mint a Mesterházy pártelnök által vizionált szocdem elitcsapat.
Határozott válasz született a pártból való kitessékelésre. „Mondjuk hát ki világosan: nem az MSZP szétszakítására, nem a demokratikus ellenzéket tovább daraboló új párt alapítására, hanem az MSZP meglévő erényeire építő, hibáit, fogyatékosságait maga mögött hagyó párt átalakításra, és a párt átalakításából létrejövő új, balközép demokrata párt létrehozására van szükség. Nem szakítunk, hanem átalakítunk. Nem új pártot alapítunk, hanem az MSZP-ből csinálunk új pártot. Baloldali pártot, demokratikus pártot, erkölcsös pártot, hazafias, európai pártot.”
Dátum is kitűzetett, elég távoli ahhoz, hogy addig akár le is mészárolhatják egymást a balosok: „Azt javaslom, hogy 2012-ben egy az 1989-eshez hasonló változásokat hozó kongresszuson alakítsuk át az MSZP-t, és így hozzunk létre egy új, balközép, demokratikus pártot. Ezerkilencszáznyolcvankilencért, az új köztársaságért, a hazáért.”
Szóval hirig. Gyanítjuk, Orbán térdét csapkodja, úgy kacag.
Mi is csapkodnánk, de hírét vettük, hogy a Gyurcsány-fanok legfanabbjai nem a Royalban, hanem a párt Jókai téri székházában, kivetítő előtt, a maguk kis Lémnoszán vigadtak duhajul zsíros kenyér mellett. Gyalogosan keltünk útra, időbe telt, míg átértünk.
A kapuban ismerősként üdvözölt bennünket egy portásruhába bújt cerberus (ki pár napja Pukhlopszhoz is bebocsátott), majd legott egy szervezőruhába bújt szervezőhöz inalt, s a fülébe súgott valamit. A szervezőt mintha Zeusz nyila csapta volna, oly hirtelen fordult felénk, s Héraként mosolyogva szólt: „Ez itt zártkörű parti. Ide újságírók nem jöhetnek be.”
Jeleztük, az istenekre esküszünk, hogy nem nyúlunk a szent zsíros pitákhoz, ajkunkat szoci ásványvíz nem éri, de ez is kevésnek tűnt a boldoguláshoz. A meddő párbeszédet az szakította meg, hogy az odabent tízperceset rétorkodó Fletoklész mondandója végére ért, és kifelé indult. Balos újságírók kíséretében.
Páran megpuszilgatták, meglapogatták, de ő elsietett. Egy aktivista bácsi csak a sokat látott hátnak mondhatta: „Aztán a pártegységre vigyázzon ám, Ferenc!”
Forrás: Fn.hu
Látom a nagy Terry Black is ott volt, de ezúttal nem szoknyában. No, ha ilyen hiteltelen emberekre akarnak pártot építeni, akkor a Fidesznek nem kell félnie a 2014-es választástól. 🙂
Hányás!!!!!!!!!!
GYURCSÁNY TAKARODJ!
Hiteles emberek gyülekezet, szánalmasak !
Avarkeszi is ott virított + Terry Black, klassz a társaság!
Tegnap az ATV-ben Kéri Lászlót követően egy fleto-fan politológus röhögtette ki önmagát. Dicsérte a frissen hallott évértékelőt majd azt állította , hogy Gyurcsány érkezése egy millió bal oldali szavazó visszajövetelét jelentheti. Ennyien távoztak – szerinte – lemondása után a szocialista szavazók táborából.
Jön FLETO- a show folytatódik. Más kérdés, hogy a második felvonásban nem az akrobatát, hanem a bohócot játssza a manézsban.
Vastaps helyett a többség immáron kifütyüli majd – az önmagát zseninek tartó – ripacsot.
Ha most mint igaz demokrata és országáért aggodo lökött fasz értékel hol volt 2010 elött és miért hagyta ott a miniszterelnöki pulpitust
Ne még erre a Kéri idiotára kell igazán oda figyelni ő a rendszervetélés igaz haszonélvezője
És még egy mre fleto minisztreelnök képes lesz akkorra kész lesz az általa álmodott Nyugati melletti kormánynegyed
Gordon.
Legjobb esetben akkor kell a Fidesznek félnie.
DE ELŐBB MEG FOG BUKNI, NE FÉLJ ATTÓL!
Abban viszont igazatok van, hogy Németh Szlárd örülhet!
Ameddig Csepelen Avarkeszi, és Borka-Szász vezeti ezt a koalíciót, addig nem fenyegeti az Ő hatalmát nagy veszély!
Tóth Misi is belépett már, most már csak a Podolák György hiányzik a “minőségből” (a selejt is egy minőség)! Őneki meg még egy pár “okos” taggyűlési hozzászólás, és még jobban fogják utálni! Ez az György, megmondtad! DE JOBB LETT VOLNA, HA EGY TÜKRÖT ELŐBB MAGA ELÉ TART! Bár, akkor le kellett volna köpnie!
Van bőr a képén a KARVALYSZEMÉTLÁDA SÖPREDÉKNEK!
Erröl kell a figyelmet el…….
Terjed az influenza – miért hallgatnak róla?
Idén már tizennyolc halálos áldozatot követelt az influenza. A járvány lassan terjed, de terjed. Miért nem harsogják a hivatalos hangok, hogy oltassunk? Bár hivatalosan sehol sem hiánycikk az oltóanyag, az ingyenes vakcinák szinte teljesen elfogytak, igaz, arról nincs információ, hogy a korábbi éveknél több vagy kevesebb szérum szerepelt az ingyenes csomagban.
Én továbbra is szkeptikus vagyok. Van egymillió 8 általánost se végzett felnőtt lakos (ha jobbikos lennék azt mondanám cigányok, de nemcsak azok), akik nem kellenek a munkaerőpiacra. Nem azokat kell elüldözni a munkahelyekről akik értéket teremtenek, mert továbbállnak nyugatra és az ottani nemzeti jövegelmet gyarapítják. Egyre több nyugati ország nyitja meg a munkaerőpiacát, el fog kezdődni a munkaerő kivándorlása, nem lesz itthon se adófizető, se tb-járulék fizető. Ki tartja el a nyugdíjasokat, és a már említett végzettség nélküli élősködőket? A közmunka az utcaseprés nem növeli a GDP-t.
Meg kell nézni a kettős állampolgárságot kérőket: 90%-uk azért kéri mert könnyebb munkát vállalni így nyugaton. Hazafiasság, egy nemzethez tartozás? Ugyan kérem…
Emberek! Egyszerűen tragédia amit művelnek, ahogyan társalognak egymás irányába.
kétségbe ejtő, hogy csak arra van affinitásuk, hogyan kell szapulni, anyázni, egymás torkának ugrani. Mihelyt egy olyan téma, személy kerül “terítékre” amikor neki lehet esni, hihetetlen aktívvá válnak. Sajnálatra méltóak.
Eszembe jut Garai Gábor Artisták c. novellája, melynek lényege az emberek egymásra utaltságában nyilvánul meg a trapézon. “A másik ember ügyéhez teljes létemmel van közöm!” Gondolkodjanak el rajta, s javaslom aki teheti olvassa el újólag, ajánlom mindenkinek sok-sok szeretettel.
Oly sokszor leírtam Önöknek, legyenek toleránsak, emelkedettebbek, emberségesebbek egymás iránt! Sajnos mind hiába eleddig! Miért jó ez önöknek? Önök értik ezt, vagy a képességeik csak ennyire predesztinálják Önöket? Akkor is érdemes az arra hivatottaknak tenni a dolgukat. Az ember gyerekeinek, unokáinak a megszerzett tudást, tapasztalatot igyekszik átadni. Grűn úr kérem tegye méltósággal a dolgát, és azon személyek is, akikben van a felemelkedéshez vezető úton emberi méltóság, intelligencia, nem utolsó sorban megfelelő tudásanyag, felkészültség.
Kérem Önöket lássanak munkához!!!
Köszönöm, s üdv minden Tiszteletre méltónak, és kevésbé méltónak.
Remélem Gyurcsány bevégzi küldetését és szétveri a maradék mszp-t.Jó úton halad a teljes kipusztítás felé.Én drukkolok neki.
Kifejezetten örültem, amikor Gyurcsány annak idején megszavaztatta a pártot, hogy vagy ő vagy Kiss Péter. Elsöprő többséggel szavaztak Gyurcsányra, pedig akkor már túl volt a 11 világmegváltó Gyurcsányprogramból vagy 8-on. Na mondom, az elvtársak együtt akarnak bukni a vezérrel, hát a pártja vele is bukott. Tartsanak ki mellette a koporsóig, a fiatal versenyzőkből meg remélhetőleg nem lesz semmi. Tartsátok a jó irányt, úgy mint az SZDSZ! A Starfighter ahhoz képest semmi se, ahogy azok a 0% alá csapódtak!
Kedves “balla bianka”!
Ma 19:22-kor írtad: “Hazafiasság, egy nemzethez tartozás? Ugyan kérem…”
Az írásaidból eddig is látható volt, hogy Neked a “Hazafiság” és az “egy nemzethez tartozás” ismeretlen érzések, ezért a jövőben sem várjuk el, hogy ezeket egy “bianka” papízsebkendő néven fórumozó személy ismerje és mások esetében respektálja.
a Fityiszből Kósáék nem a beszédet kritizálják, félnek attól, hogy ma Magyarországon Gyurcsány Ferenc még mindig emberek sokaságát tudja maga köré vonni. Beszéde megnyugtató,kiegyensúlyozott, nem acsarkodó mid az a kisnövésü emberekre jellemző. A fidesz azért hangsúlyozza Gyurcsány tünjön el a politikai palettáról, mert nekik Ő a mumus, a kivédhetetlen jól kommunikáló, igen sokak számára szimpatikus, és az Eu ban , sőt a világon is elismert politikus.
A mai fideszes politika teljes mértékben folyamatosan leírja, illetve kiírja magát a közéletből, az EU-ból. Ez nagy baj, ezt Ők is tudják, látják. Egyetlen eszközük a lejáratás, a hiszti keltés, a figyelem elterelés. Nekik igazi ellenfelük nem a baloldal, hanem Gyurcsány Ferenc. El is hiszem, hogy Nemzeti gumibugyiban jár az Orbán és bandája.
A Fityisz rövid megszólalásaiból – ami nyilvánvaló nem lehet teljes, már a terjedelem miatt sem – kiviláglik a FIDESZ kommunikációs problémája. Ez pedig úgy fogalmazható meg, hogy ha erre az évértékelőre reagálnak, akkor nem kerülhetik meg annak tartalmi bírálatát, elemzését. Ha nem reagálnak rá, akkor pedig kockáztatják, hogy ezt a közvélemény „beismerésnek” is tekintheti.
Kósáék a lehető legrosszabb megoldást választották. Úgy reagáltak, hogy érdemben nem cáfoltak, mindössze ráerősítettek korábbi Gyurcsány-ellenes karaktergyilkos propagandájukra.
Ez a közvény egy részében mindenképpen eredményes. Ám a politikai küzdelem ma nem a pártok – hagyományosan elkötelezett – híveiért zajlik, hanem annak az inaktív tömegnek a mozgósításáért, amely eddig nem kötelezte el magát egyetlen politikai erő mellett sem, nem vett részt a szavazáson.
A FIDESZ ebben a helyzetben nem cselekedhet jól. Ha beszáll a vitába, úgy szembesülnie kell mindazzal a kritikával, amely egyre nagyobb csoportokban megfogalmazódik politikája ellen. Ha „nem létezőnek” tekinti az elhangzottakat, úgy azzal okoz csalódást, hogy érdemben nem reagál.
Még ez lenne számukra a legjobb megoldás, mert a közvélemény hamar elfeledné, hogy a kihívásra nem volt reakció.
Problémásabb ebből a szempontból az úgynevezett „független” szakértők és elemzők szavainak hatása. Kéri szerint Gyurcsány megosztja a baloldalt, és jobb lenne, ha a baloldal ketté válna. Ez lehet egyfajta nézőpont. Ám a baloldal ma is elég heterogén. Több kisebb szereplő is van a palettán, amellyel az elemző nem számol.
A beszéddel kapcsolatos kommunikáció tehát elég változatos. Egy azonban látszik: bármennyire is lekicsinylik a szónok – és mondanivalója – jelentőségét, GyF ma még jelen van a hazai politikai életben. Nem kicsit ..NAGYON 😀
Gyurcsány Ferenc biztosan nem megélhetési politikus.
Ő az egyetlen ismert Magyar politikus aki képes önkritikát gyakorolni ( lásd pl.: Öszödi beszéd, és az évértekelő beszéde ), beleértve az MSZP politikusait is.
Képes energikusan és meggyőzően kifejteni, érvekkel alátámasztani álláspontját. Lehet egy – egy kérdésben őt kritizálni, lehet egy – egy részletkérdésben vele nem egyetérteni, de összeségében a társadalomról, annak állapotáról alkotott véleménye igaz és helytálló. Őt nemcsak a pillanatnyi politikai haszonszerzés érdekli, ha kell van bátorsága a nem népszerű, de a szükséges intézkedéseket a jövő érdekében megtenni.
“Gyurcsány Ferenc biztosan nem megélhetési politikus.”
Kétségtelen, hogy nem a munkájából él, hanem amit a rendszerváltás után összelopott magának.
Különösen az teszi egyedülállóvá, hogy egy személyben is képes volt egy egész ország elzálogosítására, a külföldi érdekek maradéktalan kiszolgálására.
Kedves “jó mi”, Te közepesen fejlett vörös seggű pávián!
Annyi marhaságot, mint amit Te itt Gyurcsánnyal kapcsolatban leírtál, csak nagyon ritkán lehet együtt látni.
Viccnek is rossz, hogy azt állítod erről a mozgáskényszer miatt rángatózó elmebajos pojácáról, hogy “beszéde megnyugtató, kiegyensúlyozott, nem acsarkodó”.
Tudom, hogy a páviánok kissé másként látják a világot, de csak a nagyon visszamaradt szellemi képességű páviánok nem veszik észre, hogy a valóság éppen az ellenkezője annak, mint amit Te írtál.
A 08:05-ös írásodat Gyurcsánynak a “Nem kicsit… NAGYON” szófordulatával zártad, mert a visszamaradt majom agyaddal nem voltál képes felfogni, hogy ezt a szófordulatot olvasva minden valamirevaló szellemi képességű ember Gyurcsánynak arra a kijelentésére gondol, hogy “ELKÚRTUK. Nem kicsit. Nagyon.”
A 08:22-es írásod azzal kezdted, hogy “Gyurcsány Ferenc biztosan nem megélhetési politikus.”
Ebben igazad van Te majom.
Gyurcsány valóban nem megélhetési politikus, hanem egy élősködő tolvaj politikus, aki az Apró Piroska támogatásával törvénysértő módszerekkel megszerzett állami vagyon hasznából élősködik.
Az országgyűlési képviselők vagyonbevallásánál látható, hogy a törvénysértő módon megszerzett állami vagyon 2010-ben elért nyereségéből a múlt évben 107 millió Ft osztalékot vett fel.
Ami a törvénytelen vagyonszerzési módszereit illeti, emlékeztetlek arra, hogy a 107 millió Ft osztalékot a múlt évben is azoktól a volt állami cégektől kapta, amely cégeket Gyurcsány a 90-es évek közepén általa alapított, de be nem jegyzett (tehát hivatalosan nem létező) Nomentana Kft. és Fitelina Kft. neve alatt, törvénysértő privatizációs eljárásokban szerzett meg.
A 08:22-es írásodat azzal zártad, hogy “Őt nemcsak a pillanatnyi politikai haszonszerzés érdekli, ha kell van bátorsága a nem népszerű, de a szükséges intézkedéseket a jövő érdekében megtenni.”
Emlékeztetlek Te rövideszű buta pávián, hogy Gyurcsánynak már volt alkalma bizonyítani, hogy mire képes kormányfőként és hogy mihez van bátorsága:
Hallhattuk Tőle a bűntársai előtt zárt körben elmondott beszédében, hogy “Európában olyan böszmeséget még ország nem csinált amit Mi csináltunk” az Ő vezetésével.
Megtudhattuk Tőle, hogy “csak a világgazdaság pénzbősége tette lehetővé, hogy ezt túléljük”. (Ennek egyenes következménye az ország jelenlegi szintű eladósodottsága.)
Azt is láttuk, hogy a demokrácia jegyében volt bátorsága kordonok és rendőrsorfal mögött zárt körben ünnepelgetni, továbbá volt bátorsága emberek szemét kilövetni, és ahhoz is volt bátorsága, hogy a forradalom 50. évfordulóját békésen ünneplő emberek ellen lovasrendőri rohamokat indíttasson.
Végül 2008 őszén amikor a világgazdaságban beköszöntött “pénzszűke” és a böszmeségeit az államadósság terhére nem lehetett tovább finanszírozni (és lopni), akkor azt is láthattuk, hogy lemondott a kormányfői tisztségről, és mint egy patkány úgy menekült el a süllyedő hajóról.
A fentiek után, ez a senkiházi elmebajos pojáca Gyurcsány jelenleg azért hangoskodik és azért akar minél több megtéveszthető vagy amnéziás embert maga mellé és mögé állítani, mert fél az előbb vagy utóbb bekövetkező felelősségre vonástól.
“mi jó?”, Te gyenge elméjű vörös seggű pávián!
Ha lenne egy csöpp eszed akkor belátnád, hogy hiába agitálsz emellett a levitézlett pojáca mellett és hiába nyalod a seggét, az írásaiddal a fenti tényeket nem tudod megváltoztatni.
De a Avakrkóeszi gazember elvtárs még mindíg Igazságügyi pozíciót tölt be. 🙁
Kedves jó mi?
Van egy hátul gombolós kabát, úgy hívják homy muszály dzseki. Na abba bújj bele kérlek. Azt megkérdezzük, hogy jó mi?
Látszik hogy bajban van az egészség ügy. Nem kaptad meg a gyógyszereidet.
No comment! 🙂 🙂 🙂 🙂
Kedves “?!”
Ha megnézted volna a Duna Tv azon műsorát amit, én akkor neked is ezek a gondolatok jutottak volna eszedbe, hogy a nagy magyar határontúliak közül egy sem azt mondta, hogy jó hogy összetartozunk meg ilyesmi, hanem kivétel nélkül mind a munkavállalást említette fő indokként a kettős állampolgárság kérésének indokaként.
No comment…
Igen “bianka”!
Valószínűleg a 99 éves bácsika is, és többi idős ember is azért kérte a magyar állampolgárságot, mert ide akarnak jönni dolgozni????!!!!!
‘Gyurcsányt az ájulás kerülgette’
2011. február 16. 01:26:35
Az alábbiakban olvasható beszámoló még soha sehol nem látott napvilágot, bár egyes részleteit egy két beavatott talán ismerhette. A szerző, aki éveket töltött el az Európai Unió fővárosában, személyes tapasztalatait, oknyomozó munkájának eredményeit foglalta össze e rendkívül értékes dokumentumban.
“Gyurcsányt az ájulás kerülgette”
Akik ismerik Gyurcsány Ferenc egykori magyar miniszterelnök politikai pályafutásának igaz történetét, azok számára meghökkentő, hogy az MSZP és a balliberális oldal még mindig tőle várja a “megújulást”. A baloldal számára Gyurcsány Ferenc ma is hiteles politikus, akinek megvan a képessége és ereje, hogy maga köré gyűjtse az MSZP megmaradt híveit és az egykori állampártot ezzel, vagy más névvel sikerre vigye. Maga Gyurcsány Ferenc is hisz ebben, olyannyira, hogy próbálja önmagát Orbán Viktorhoz mérni. Demokratikus Koalíciós platformot szervez, blogját a magukat mérvadónak tartó balliberális médiumok, mint a Messiás megnyilatkozásait idézik.
Gyurcsány Ferenc európai szintű politikus azonban nem létezik többé. Véglegesen kiírtá magát az európai politikából. Elérte, hogy soha többé nem léphet európai porondra. Jelenleg az egyetlen olyan európai politikus, aki az unióban “persona non grata”.
Hazudós puma
Már hatalomra kerülésének körülményei is sajátosak voltak. Az a jól előkészített puccs, amivel az SZDSZ hathatós támogatásával magához ragadta elődjétől a miniszterelnöki bársonyszéket, sokkal inkább hasonlított a jól ismert dél-amerikai módszerhez, semmint valamiféle európaihoz. Európa vezető politikusai egy pillanatra felkapták a fejüket, de kisebb dolguk is nagyobb volt annál, semhogy egy ilyen eseményre hivatalosan reagáljanak. Arra számítottak, hogy az európai politikai terepen bátortalanul mozgó, az uniós politikákban nehezen kiigazodó, helyenként iskolásan viselkedő Medgyessy Pétert egy energikus, kemény döntések meghozatalára képes, rátermett fiatal politikus váltja fel.
Úgy tűnt, nem csalódnak, hiszen azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc 2004 szeptemberében átvette a magyar kormány irányítását, hirtelen beindult, sőt “dübörögni” kezdett a magyar gazdaság. Sorra jelentek meg a balliberális médiában a magyar gazdaság sikereiről szóló beszámolók, olyannyira, hogy 2005-ben Káka János azt nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy “ha Szlovákia azt mondja, hogy ő a tátrai tigris, akkor Magyarország a pannon puma”. A nemzetközi pénzintézetek és hitelminősítők, sőt a piac sem igazolta azt a boom-hangulatot, ami a magyar kormány kommunikációjában eluralkodott, de csöndben maradtak, hangjukat sem hallatták, hagyták, hogy a Gyurcsány-kormány folytassa ócska kommunikációs bűvésztrükkjét.
A legnagyobb bűnt mégis az Európai Unió követte el. Az Európai Tanács rendeletének megfelelően a tagállamoknak minden évben be kell nyújtaniuk aktualizált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseiket, az úgynevezett konvergenciaprogramot. A pénz-és gazdasági ügyekért felelős spanyol szocialista biztos, Joaquín Almunia nyomására azonban a Bizottság megengedte Magyarországnak, hogya magyar gazdaság állapotát bemutató jelentését tavasz helyett a magyar parlamenti választások után, szeptemberben nyújtsa be. Ezzel az Európai Bizottság a Gyurcsány-kormány cinkosává vált, alapvetően befolyásolva a 2006. áprilisi parlamenti választásokat, amit így újra az MSZP nyert meg.
Gyurcsány Ferenc azonban nem tudta maradéktalanul élvezni a győzelmét. Hihetetlen teher nyomta a vállát. A konvergenciaprogram késleltetett beadása mögött ugyanis egy titkos megállapodás húzódott meg, ami máig nem került nyilvánosságra: 2006 tavaszán, még a választások előtt az Európai Bizottság kézhez kapott egy konvergencia-programot, amelyben a lüktető magyar gazdaságnak megfelelő adatok szerepeltek.
Almunia megkérte Gyurcsány Ferencet, keresse őt fel Brüsszeli irodájában. Gyurcsány magával vitte két miniszterét is, de Almunia ragaszkodott a négyszemközti megbeszéléshez, amin még a tolmácsok sem vehettek részt. Megbízható információink szerint a pénzügyi biztos kertelés nélkül kiterítette lapjait:
– Miniszterelnök úr, miért kívánják önök hamis adatokkal megtéveszteni az EU-t?
Gyurcsány elhűlt, de védekezett:
– Biztosíthatom, hogy a benyújtott adatok valódiak.
Almunia ekkor benyúlt íróasztalának fiókjába és egy hatalmas dossziét tolt a magyar miniszterelnök elé.
– Mi ez? -kérdezte Gyurcsány.
– A csalásaik gyűjteménye. Tudja, miniszterelnök úr, amióta a görögök hasonló trükkel jutottak be az eurózónába, már nem bízunk semmit a véletlenre. Van nekem egy 12 főből álló csapatom, amely arra specializálódott, hogy a csalásokat leleplezze. A magyar minisztériumokban folyó uniós ellenőrzésen a csoport tagjai is részt vettek. Az eredmény ebben a dossziéban található. A csoport vezetője még azt is elmondta, nem volt nehéz dolguk, hiszen a magyar kormány olyan trükközéseket alkalmazott, amelyekkel itt, Nyugat-Európában a nagyvállalatok éltek úgy húsz-harminc évvel ezelőtt, és amelyek olyan átlátszóvá váltak az idők folyamán, hogy ma már errefelé nem használja senki.
Gyurcsányt állítólag az ájulás kerülgette.
– Mi legyen most? – kérdezte.
– Két lehetőséget látunk – mondta Almunia. – Az egyik, hogy az EU nyilvánosságra hozza, hogy önök alaposan meghamisították a makrogazdasági adatokat. Ebben az esetben azonban szankciót is kell alkalmaznunk, meg kell vonnunk Magyarországtól az uniós támogatásokat.
– Ez végzetes lenne – felelte Gyurcsány. – Mi a másik lehetőség?
-A másik lehetőség, ha ön vallja be, hogy manipulálták az adatokat, beismeri, hogy a csalásokat önök követték el. Magyarul, elismeri, hogy hazudtak nekünk.
– De hogyan? – csattant fel Gyurcsány.
– A kivitelezés módját önre bízom. De mihelyst napfényre kerül, hogy a magyar gazdaság milyen helyzetben van, ön azon nyomban nekikezd a gazdaság helyreállítását célzó reformoknak. Meg kell értetnie a magyarokkal, hogy nincs többé szocializmus, az állam már nem képes eltartani őket, a maguk lábára kell állniuk, önellátókká kell válniuk.
Gyurcsány nyomban elfogadta a feltételeket. Egyetlen kérés e volt, hogy mindezt a választások után tehesse meg. Almunia bólintott. A találkozó véget ért.
E négyszemközti találkozó után sajtótájékoztatóra várták a brüsszeli magyar újságírók Gyurcsány Ferencet Magyarország állandó EU-képviseletén. A konvoj meg is érkezett, de az első limuzin, amiben Gyurcsány ült, váratlanul kivált és a képviselet garázsába kanyarodott. A sajtótájékoztatóra csak Draskovics Tibor és Bajnai Gordon ment be.
JEAN-CLAUDE JUNCKER TUDOMÁST SZERZETI ARRÓL, MIT MONDOTT BUDAPESTEN A KORMÁNYSZÓVIVŐ. VÉRBELI POLITIKUSKÉNT SOHA NEM ÉREZTETTE, DE NEM TUDTA MEGBOCSÁTANI GYURCSÁNYNAK, HOGY HAMIS MONDATOKAT ADOTI A SZÁJÁBA
JEAN-CLAUDE JUNCKER TUDOMÁST SZERZETI ARRÓL, MIT MONDOTT BUDAPESTEN A KORMÁNYSZÓVIVŐ. VÉRBELI POLITIKUSKÉNT SOHA NEM ÉREZTETTE, DE NEM TUDTA MEGBOCSÁTANI GYURCSÁNYNAK, HOGY HAMIS MONDATOKAT ADOTI A SZÁJÁBA
Az igencsak rövidre sikerült -tájékoztató után mindenki visszaült akocsikba, amikor felemelkedett a garázs ajtaja, a limuzin a magyar miniszterelnökkel ismét a konvoj élére állt és gyorsan elhajtott a repülőtér irányába. Az újságírók csak egy pillanatra láthatták a limuzin hátsó ülésén gubbasztó és gondterhelt miniszterelnököt. Gyurcsány olyan ideges volt a találkozó után, hogy nem mert az újságírók szemébe nézni.
A sajtótájékoztató résztvevőinek nyomban szöget ütött a fejébe, hogy valaminek történnie kellett, ám arra a kérdésre, hogy mi történt valójában a négyszemközti találkozón, válasz nem ékezett. Gyurcsány abban reménykedett, a titkos megállapodás soha nem kerül napvilágra. Csakhogy Almunia nem a saját szakállára cselekedett, lépését egyeztette a Bizottsággal és a Tanáccsal is. Az eredményről pedig írásban kellett beszámolnia. Az irat szigorúan bizalmas besorolást kapott, de Brüsszelben nincsenek titkok. A mindig teli brüsszeli sörözök, és az uniós esti fogadásokon felszolgált pezsgő sok uniós közalkalmazottat szóra bír… Legyen elég itt ennyi.
Trükk hátán trükk
Az egyezség megköttetett. A tavasszal benyújtott és hamis adatokat tartalmazó programot a Bizottság hivatalosan visszaküldte “átdolgozásra”. A határidőnek 2006 szeptemberét határozták meg.
Miután megnyerte a választásokat, Gyurcsánynak azon kellett, törnie a fejét, hogyan váltsa valóra ígéretét. Ekkor eszelhette ki Ösződőt. A nagy vihart kavart beszéd május 26-án hangzott el. A felvételt feltehetően maga Gyurcsány rendelte meg. De az anyag egyelőre dobozban maradt, Gyurcsány biztos akart lenni abban, hogy a Bizottság szeptemberben elfogadja, és nem dobja ismét vissza az immár igazi adatokat, vagyis az igen hervasztó számadatokkal teli, a romokban heverő gazdaság képét tükröző beszámolóját.
Az átdolgozott program augusztus végére készült el, és Gyurcsány szeretett volna visszajelzést kapni egy befolyásos uniós politikustól, mielőtt benyújtja a Bizottságnak. Választása Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökre, az eurózóna elnökére esett. Repülőgépet bérelt, és villámlátogatásra Luxemburgba repült.
A találkozó eredményéről már Budapesten számolt be László Boglár, Gyurcsány sajtófőnöke:
-Pozitívak az euróövezeti országok miniszteri csoportját irányító Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök-pénzügyminiszter első reakciói a módosított magyar konvergenciaprogram fő intézkedéseit, a pályát és az irányokat tekintve. A luxemburgi miniszterelnök az átdolgozott konvergenciaprogram minden egyes szavával egyetért. Juncker egyetlen pontban sem fogalmazott meg kritikát a programmal összefüggésben.
Néhány Brüsszelbe akkreditált újságírónak feltűnt, hogy nem volt közös miniszterelnöki tájékoztató. A diplomácia alapszabályai szerint, ha két miniszterelnök megállapodik valamiben, akkor közösen áll ki a sajtó elé, és úgy számol be a tárgyalás eredményéről, hogy a másik is hallja. Ha nincs közös sajtótájékoztató, akkor nincs megállapodás sem.
Az egyik újságíró történetesen kíváncsi volt, milyen az a konvergenciaprogram, aminek Juncker a pénzügyekben igen kemény álláspontot képviselő luxemburgi miniszterelnök “minden egyes szavával egyetért”. Nem volt rest és felhívta telefonon a Külügyminisztériumot. Arra kérte az illetékeseket, hogy a programot angol nyelven juttassák el szerkesztőségéhez. A Külügyminisztérium közölte, a program egyelőre csak magyar nyelven létezik. Az újságíró azonnal felhívta Juncker kabinetfőnökét és azt kérdezte tőle:
– Mondd, mikor tanult meg a főnököd magyarul?
– Miért kellene az én főnökömnek magyarul tudnia? – hűlt el a kabinetfőnök.
– Ha a főnököd egyetért a magyar konvergenciaprogram minden szavával, akkor kell tudnia magyarul, nem igaz?
– Az történt – magyarázta a kabinetfőnök -, hogy a főnökömet felhívta a magyar miniszterelnök, aki közölte, szeretné ismertetni a beadandó programot. A főnököm udvarias ember, azt válaszolta: gyere. Gyurcsány megérkezett, elkezdte mesélni, mi minden lesz a programban. A főnököm türelmesen meghallgatta, majd azt mondta: amit most itt előadsz. így első hallásra jól hangzik, de az állásfoglalással megvárnám, amíg hivatalosan benyújtjátok a Bizottsághoz, és a Bizottság alapos tanulmányozás után állást foglal. Ezzel meg is köszönte a látogatást.
Juncker természetesen tudomást szerzett arról, mit mondott Budapesten a kormányszóvivő. Vérbeli politikusként soha nem éreztette, de nem tudta megbocsátani Gyurcsánynak, hogy hamis mondatokat adott a szájába. Gyurcsány ezzel az EU egyik legbefolyásosabb politikusánál játszotta el a hitelét.
A NÉMET KANCELLÁRIA ÍRÁSBAN VOLT KÉNYTELEN CÁFOLATOT KIADNI:
A NÉMET KANCELLÁRIA ÍRÁSBAN VOLT KÉNYTELEN CÁFOLATOT KIADNI: ‘A TÉMA, AMIRŐL A MAGYAR MINISZTERELNÖK AZT ÁLLÍTOTTA, HOGY MERKEL ASSZONY JÓVÁHAGYÁSÁT ADTA RÁ, A TALÁLKOZÓN SZÓBA SEM KERÜLT .. ‘
De nem tanult belőle. Nem sokkal később képes volt ugyanezt eljátszani Merkellel is. Megbeszélésüket követően egyedül nyilatkozott a találkozóról, és olyan mondatokat adott a német kancellár szájába, mely mondatok soha nem hangzottak el. A német kancellária írásban volt kénytelen cáfolatot kiadni: “A téma, amiről a magyar miniszterelnök azt állította, hogy Merkel asszony jóváhagyását adta rá, a találkozón szóba sem került … ”
Merkel volt a következő uniós politikus, aki számára a magyar politikus véglegesen szalonképtelenné vált.
Forradalmi technikák
2006. szeptember 17-én a Magyar Rádió lejátszotta az őszödi beszéd jól megszerkesztett változatát. A MR elnökét információink szerint maga Gyurcsány kérte meg, természetesen a legnagyobb titokban, a beszéd közzétételére. A botrány azonnal kitört. Az országban elszabadultak az indulatok, a becsapott, félrevezetett emberek joggal követelték, hogy Gyurcsány tűnjön el a színről. A levegő forrongott, félő volt, hogy kitör a forradalom.
Almunia az irodájába kérette a brüsszeli magyar újságírókat:
– Amint értesültek róla, a magyar gazdaság nagyon rossz állapotban van. Ahhoz, hogy talpon tudjon egyáltalán maradni, nagyon szigorú megszorításokra lesz szükség. Ez súlyosan fog érinteni bizonyos társadalmi rétegeket. Arra kérem önöket, hogy tudósításaikkal igyekezzenek megértetni nézőikkel, olvasóikkal, hogy ezekre a megszorító intézkedésekre elkerülhetetlenül szükség van, különben a magyar gazdaság összeomlik. Kérem, kérjék meg a magyarokat, hogy bírják ki azt a kis időt, amíg a magyar gazdaság teljesítménye javulni nem fog. Higgyék el, a magyarok ezt követően sokkal jobban fognak élni, mint korábban.
– Elég forradalmi a hangulat odahaza – válaszolta az egyik tudósító. – Mi történik, ha a megszorító intézkedések miatt forradalom tör ki az országban?
Almunia a következőt felelte:
– Erre számítani lehet. De Nyugat-Európában ismertek azok a technikák, amelyekkel az ilyen helyzeteket kezelni lehet, és biztos vagyok benne, hogy az önök miniszterelnöke is ismeri ezeket a technikákat.
Szívből reméljük, hogy Almunia ajánlott technikái között nem szerepelt az véres utcai terror, amivel Gyurcsány Ferenc inkognitóba burkolózó rendőrei 2006. október 23-án felléptek a békés tüntetőkkel szemben. Az ilyen “technikák” ugyanis Nyugat-Európában teljesen ismeretlenek. Ilyen eszetlen mészárlásra az EU nem adhatott felhatalmazást.
„Gyurcsány dühödten kirohant a teremből.”
Hogyan alázta meg Nicolas Sarkozy a bukott magyar kormányfőt? Mi pecsételte meg végleg Gyurcsány Ferenc sorsát? A szerző, aki éveket töltött el az Európai Unió fővárosában, személyes tapasztalatait, oknyomozó munkájának eredményeit foglalta össze e rendkívül értékes dokumentumban.
Az őszödi beszéd elhangzásának másnapján, 2006. szeptember 18-án hétfőn, az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján, akkor még mit sem tudva a háttéralkuról, feltettem a kérdést Barroso szóvivőjének:
– Milyen lépéseket tervez az Európai Bizottság azt követően, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésével kiderült, a magyar kormány és annak miniszterelnöke súlyosan becsapta nemcsak a magyar polgárokat, hanem az EU-t is. Terveznek-e valamiféle szankciót Magyarország ellen?
– Az ön által említett beszédről az Európai Bizottságnak nincs hivatalos értesülése. Ami pedig az erről szóló híradásokat illeti, az Európai Bizottság nem olvas magyar újságokat és nem kommentál sajtóértesüléseket.
A fideszes EP-képviselők sem jutottak bővebb információhoz. A Bizottsághoz intézett hivatalos levelükre az a válasz érkezett, hogy “a beszéd hangneme, valamint annak tartalma Magyarország belügye, ami kívül esik az Európai Bizottság hatáskörén”.
Az EU tartotta magát a titkos megállapodáshoz, és elégtétellel nyugtázta, hogy Gyurcsány, ha elég szerencsétlen módon is, de betartotta ígéretének első felét. Az unió az egyre növekvő elégedetlenség, az MTV elleni támadást követően is néma maradt. Néma maradt az október 23-i véres rendőrattak, a szemkilövések után is. Egyszerűen kívülállónak tekintette magát, mintha Magyarország nem lett volna az Európai Unió tagja.
Az európai néppárti képviselők részéről azonban egyre nagyobb nyomás nehezedett az EU törvényhozó testületére.
Franco Frattini, jogi és igazságügyi biztos kénytelen volt levelet írni Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszternek, amiben felkéri a magyar kormányt, vizsgálja ki, történt-e “túlkapás”, nem alkalmazott-e “túlzott erőt” a magyar rendőrség a békés tömeg feloszlatásakor. A biztos nem szabott határidőt a vizsgálat lefolytatására.
A levél kimerítette a jogi abszurdum fogalmát: a bűnelkövetőt bízta meg saját bűntettének kivizsgálásával.
A fideszes EP-képviselők nem nyugodtak bele abba, hogy az EU igyekszik eltussolni a történteket, ezért Brüsszelben kívánták bemutatni, mi is történt valójában. Elérték, hogy a rendőrattak szenvedői meghallgatáson vehessenek részt az Európai Parlamentben. Az eseményre 2006. december 7-én került sor, az épület második legnagyobb üléstermében. A jelenlévők a brutális és véres eseményt összefoglaló film után döbbenten, némán ültek a helyükön. Volt, aki sírt. A balliberális média cinikus és hazug módon tájékoztatott az eseményről, amiből csak annyi volt igaz, hogy a fővendég, Frattini valóban nem volt jelen. A meghallgatás csütörtök délutánra esett, és az igazságügyi biztosnak haza kellett repülnie Bolzánóba, ahol minden hétvégén síelést oktat turistáknak. A biztos ugyanis mellékesként megtartotta síoktatói állását is.
A magyar kormány válasza három hónap elteltével érkezett meg, és ahogy arra számítani lehetett, a levélben az állt, hogy a rendőrség fellépése minden tekintetben jogszerű volt. Mivel az elégedetlenség továbbra sem csitult, Frattini 2007 elején ellátogatott Magyarországra, ahol mindössze annyit közölt, hogy a magyar rendőrségnek tartózkodnia kellene gumilövedékek használatától az oszlatás alatt.
Az unió minden lehetséges eszközzel védte Gyurcsány Ferencet, aki meg volt róla győződve, stratégiai húzása beérett. A színfalak mögött mindig azt hajtogatta: “ha én megbukom, jön Orbán Viktor, aki fütyül a reformokra és a neoliberális politikára. Ha engem nem védtek meg a pozíciómban, akkor számotokra Magyarország elveszett.”
Egy idő után azonban tapasztalnia kellett, hogy az uniós politikusok vele szembeni magatartása alapvető változáson megy keresztül. Egyre kényszeredetten állnak vele szóba, kerülik a társaságát. Rettegni kezdett, hogy kiközösítik abból a “politikai klubból”, amelyben vezető szerepet szánt magának. Egy minapi blogbejegyzésében leplezi le önmagát, amikor arról értekezik, hogy Orbán Viktor “nemkívánatos személy” lesz az EU vezető politikusai között:
“Az Európai Tanács üléseinek esti munkavacsorája előtt egy, a többiek előtt szigorúan elzárt területen találkoznak az állam és kormányfők. A büfében még megisznak egy italt. Egy pohár bort, egy gin-tonikot, közben beszélgetnek. A kavalkádban jól érzékelhető, hogy kinek milyen az elfogadottsága. Kihez lépnek oda, kire figyelnek egy társaságban, kivel beszélgetnek csak a hivatalos ügyekről, kivel anekdotáznak szabadon. Sok »nagy embert« láttam magányosan ebben a körben, és gyanítom, egyik sem bánta, hogy a médiának nincsen betekintése ide, a színfalak mögé.” Ő csak tudja, hiszen átélte mindezt.
Mivel a színfalak mögött az állam-és kormányfők egyre kevésbé vették komolyan, igyekezett a média színe előtt az ellenkezőjét mutatni. Viselkedése megváltozott, színpadiassá és kenetteljessé vált. Elleste, mit csinálnak a “nagyok”, és őket próbálta utánozni. Különösen a francia köztársasági elnök, Sarkozy stílusa ragadta meg a figyelmét, aki a csúcstalálkozókon mindig keresett egy csoport miniszterelnököt, akiket szóval tarthatott, és mindig talált olyanokat, akik figyeltek rá. Az egyik “családi fotó” elkészítése alkalmával, amikor a 27 állam-és kormányfő felsorakozik egy emelvényen, hogy felvétel készülhessen róluk, a felvétel után, amikor elhangzott a “köszönjük” és a miniszterelnökök elindultak kifelé, Gyurcsány a mellette álló svéd miniszterelnök felé fordult, és nagy gesztusokkal elkezdett neki magyarázni valamit, mintha a fotózás előtt félbeszakadt beszélgetést folytatná. A svéd miniszterelnök ijedten nézett rá. “Mit akar tőlem ez az ember?” -mondta a pillantása, és faképnél is hagyta a nagyban magyarázó Gyurcsányt. Tanulságos burleszkjelenet volt.
AMIKOR ELKEZDŐDÖTT A TANÁCSKOZÁS, GYURCSÁNY FELÁLLT ÉS KÖZÖLTE, KIDOLGOZOTT NÉGY PONTOT EURÓPA MEGMENTÉSÉRE, AMIT SZERETNE ISMERTETNI. AZ ELNÖKLŐ SARKOZY AZT VÁLASZOLTA:
MINISZTERELNÖK ÚR, MÉG SENKI NEM HALLOTT OLYAT, HOGY A BETEG AKARJA GYÓGYÍTANI AZ ORVOST. NE AZ AKARJON TANÁCSOT ADNI NEKÜNK, AKI A SAJÁT ORSZÁGÁNAK A GAZDASÁGÁT ELKÚRTA
MINISZTERELNÖK ÚR, MÉG SENKI NEM HALLOTT OLYAT, HOGY A BETEG AKARJA GYÓGYÍTANI AZ ORVOST. NE AZ AKARJON TANÁCSOT ADNI NEKÜNK, AKI A SAJÁT ORSZÁGÁNAK A GAZDASÁGÁT ELKÚRTA
Egyre fontoskodóbb lett. A csúcstalálkozókat követő sajtótájékoztatón bonyolult és mély politikai elemzésekkel rukkolt elő, miközben feltűnően gyakran hangoztatta, hogy “az EU magyar kezdeményezésre” (értsd az ő kezdeményezésére) fogadott el valamit. Elég volt belehallgatni más tagország sajtótájékoztatóiba, vagy az EU elnökségébe, hogy kiderüljön, ezekről a nagy sikerű “magyar kezdeményezésekről” a magyar miniszterelnökön kívül senki nem hallott. Néha már úgy tűnt, az Európai Unió Gyurcsány tanácsai nélkül csődbe menne.
Mindeközben a magyar gazdaság kezdett darabjaira hullani. Almunia biztos többször sürgette Gyurcsányt ígéretének betartására, a szigorításokkal járó reformok beindítására. Az egyre gyakoribbá váló találkozásokon nem egyszer hangzott el: “Ha nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, miniszterelnök úr, államcsődbe viszi az országát. Meg kell értetnie a magyarokkal, hogy vége a szocializmusnak, nem várhatják többé, hogy az állam eltartsa őket. Mondja meg nekik, hogy nincs több ingyenkenyér, igyekezzenek önellátóvá válni”. A “vége a szocializmusnak, nincs többé ingyenkenyér” lett ettől kezdve az a vezérmotívum, amire Gyurcsány a reformokat fel akarta építeni. A jelszó megvolt, de tettek nem követték az így üressé vált kommunikációt.
Már régen nem a kormányzással törődött, csak azon járt az esze, miként tarthatja fenn pozícióját, amely egyre jobban meginogni látszott. Betegesen rettegett attól, hogy megbukhat. Kettős játékba kezdett. Megpróbált kibújni az EU-nak tett ígérete alól, és az unión kívüli kapcsolatokkal erősíteni a magyar gazdaságot. Kapcsolatot keresett Putyinnal, akitől azt remélte, tekintettel a “közös múltra”, Magyarország hóna alá nyúl. Egy titkos szerződéssel hátba támadta az Európai Uniót, amikor a közös nagy beruházás, a Nabucco gázvezeték helyett az oroszok által támogatott “Kék Áramlat” megépítése mellett kötelezte el magát. A megállapodás hamar napvilágot látott, és Gyurcsány nem győzött meakulpázni. Sietett visszakozni, de elkésett. E lépéssel elveszítette az amerikai kormányzat iránta tanúsított jóindulatát. Az amerikai lapok, amelyek korábban kiálltak politikája mellett, nyíltan bírálni kezdték.
Az arab országokra sem számíthatott, hiszen ezeket az országokat már 2005-ben mélyen megsértette, amikor az MSZP-kongresszuson azzal viccelt, hogy a magyar labdarúgó-válogatott “halált megvető bátorsággal küzdött” a szaúd-arábiai válogatott ellen, amelyben “nagyon-nagyon sok terrorista is volt”. Más terepe nem maradt, mint az EU, visszaódalgott az eredeti megállapodáshoz.
Kigondolt és bejelentett néhány reformot, az EU megnyugtatására. Ezekre a légből kapott tervekre építette új konvergencia-programját, ami csak annyiban tért el az ominózus,. hazugságokkal teli, hamis adatokat tartalmazó két évvel korábbitól, hogy ebben a programban a jövőre utalva vázolta fel ugyanazokat a nagy ívű számokat, amelyek korábban a dübörgő magyar gazdaságot voltak hívatva bizonyítani. Az Európai Bizottság – más nem lévén – kénytelen volt ezt a konvergencia-programot üdvözölni. Barroso bizottsági elnök úgy nyilatkozott, hogy “bár Magyarország a válság által egyik leginkább sújtott uniós tagállam, az ország megfelelő gazdaságpolitikát választott a magas államháztartási hiány és a külső adósságok kezelésére. Az ország jelentős előrehaladást tett költségvetésének szilárdabb alapokra helyezése fölé”.
Mindezt akkor, amikor a magyar kormánynak már sorra kellett különböző válságintézkedéseket hoznia az államcsőd elkerülésére, majd 2008 októberében kiderült, ha az EU és az IMF nem siet kölcsönnel Magyarország megsegítésére, az ország összeomlik. Egyetlen alkalommal (február 24.) szaladt ki Gyurcsány száján “Ami azt illeti, mi elég nagy bajban vagyunk”. A Brüsszelben tett kijelentésére azonnal zuhanni kezdett a forint. A kormány szóvivője gyors helyesbítést kért, leszögezte: a miniszterelnök a “mi” alatt nem Magyarországot, hanem Európát értette. “Hát elég nagy baj van a világban és elég nagy baj van Európában,” Így kellett volna értelmezni Gyurcsány Ferenc kijelentését a szóvivő szerint.
Talán ez az értelmezés adta az ötletet Gyurcsánynak, hogy nem Magyarországon kell a reformokat bevezetni, hanem egész Európában. Majd ő megmondja, mit kell Európának tennie, hogy kimásszon a válságból! 2008. október 15-én négypontos javaslattal érkezett Brüsszelbe, az európai uniós tagországok állam és kormányfői találkozójára. Ezeknek a javaslatoknak az lett volna a céljuk, hogy a lehető legnagyobb védelmet biztosítsák az európai pénzügyi rendszernek, és ezzel a védelemmel segítsék az európai (és benne a magyar) gazdaságot, elkerülhetővé tegyék a mély recessziót. –
FRANCO FRATIINI, AZ EU JOGI ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZTOSÁNAK LEVELE KIMERÍTETIE A JOGI ABSZURDUM FOGALMÁT: A BŰNELKÖVETŐT BÍZTA MEG SAJÁT BŰNTETTÉN EK KIVIZSGÁLÁSÁVAL.
FRANCO FRATIINI, AZ EU JOGI ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZTOSÁNAK LEVELE KIMERÍTETIE A JOGI ABSZURDUM FOGALMÁT: A BŰNELKÖVETŐT BÍZTA MEG SAJÁT BŰNTETTÉN EK KIVIZSGÁLÁSÁVAL.
Gyurcsány szokatlan módon a találkozó előtt megjelent a Tanács épületének hatalmas fedett előcsarnokában, ahol a csúcstalálkozó idején közel ezer újságíró foglal helyet. Ezen a helyen miniszterelnök nem szokott sajtótájékoztatót adni, arra vannak a nemzeti sajtószobák, ezért nyomban egy nagy csoport újságíró fogta körül. Előbb magyar nyelven, majd gyenge angolsággal ismertette azt a négypontos elképzelését, amivel Európa gazdasága megmenthető. Ezt követően kezdődött el a tanácsülés. Meglepetésünkre kisvártatva arról kaptunk értesítést, hogy Gyurcsány otthagyta a tanácskozást, és hazautazott. Igyekeztem kideríteni az okát.
Amikor visszafelé jöttem az asztalomhoz, egy csoport hahotázó újságíróra lettem figyelmes. Odahívtak magukhoz, kérdezték, tudom-e, mi történt. Ráztam a fejemet.
– Amikor elkezdődött a tanácskozás, Gyurcsány felállt és közölte, kidolgozott négy pontot Európa megmentésére, amit szeretne ismertetni. Az elnöklő Sarkozy azt válaszolta: “Miniszterelnök úr, még senki nem hallott olyat, hogy a beteg akarja gyógyítani az orvost. Ne az akarjon tanácsot adni nekünk, aki a saját országának a gazdaságát elkúrta. Gyurcsány erre fölugrott, dühödten kirohant a teremből, és elutazott haza” – mesélték nevetve.
A magyar média természetesen arról számolt be, hogy Gyurcsány elgondolásaiból hármat magáévá tett az Európai Unió. A válság azonban még Gyurcsány remek elgondolásai ellenére sem akart szűnni, Magyarországon kiváltképpen nem. Az IMF-től és az EU-tól kapott 25 milliárd eurós hitel is kevésnek látszott ahhoz, hogy az ország talpon tudjon maradni. A magyar diplomácia komoly erőfeszítéseket tett, hogy további segítséget szerezzen az Európai Uniótól, de megint Gyurcsány segítségére volt szűkség, hogy a vonakodó gazdagabb tagországokat megpróbálja rávenni arra, hogy fizessenek. Azt indítványozta, hogy az Európai Unió hozzon létre egy 180 milliárd eurós alapot (Európai Stabilizációs és Integrációs Program) a kelet-európai gazdaságok megsegítésére. Mint mondta, nemcsak Magyarországnak, hanem valamennyi kelet-közép-európai országnak szüksége van a pénzügyi támogatásra, erről valamennyi érdekelt tagország miniszterelnökével beszélt, akik jóváhagyták tervét.
Az érintett tagországok miniszterelnökei azonban az Európai Bizottság elnökének, Barrosónak címzett közös levélben tudatták, erről a magyar miniszterelnök velük nem egyeztetett, sőt egy árva szót sem szólt tervéről, amúgy köszönik szépen, de nincs szükségük pénzügyi támogatásra.
Ez a diplomáciai blamázs végleg megpecsételte a sorsát. Az EU minél előbb meg kívánt szabadulni a beszámíthatatlan viselkedésű magyar miniszterelnöktől, és diplomáciai úton lépéseket tett eltávolítására. Gyurcsány Ferenc megkapta a selyemzsinórt. 2009. március 21-én, az MSZP tisztújító kongresszusán kénytelen volt maga bejelenteni lemondását. Amitől rettegett, bekövetkezett. Nem a választók buktatták meg, az unió nyomására önként kellett lemondania.
Barcs Endre
[Vissza] Forrás: Demokrata 2011. január 26. és február 2.
GONDOLKODÓ!
Gratula! Emmá döfi!
Ha ezt “?!” meglátja, Neki annyi!
Gyurcsányt az ájulás kerülgette!
Kedves “grün”!
Annak érdekében, hogy neked és a többi az itt fórumozó szoc-lib agitátornak örömöt szerezzek, magam is teljes terjedelmében beakartam ide másolni a “GONDOLKODÓ!” által 16:52-kor bemásolt, Gyurcsány Ferenc Európai Unión belüli erkölcsi és politikai megsemmisülését összefoglaló jelleggel bemutató terjedelmes cikket.
Annak érdekében, hogy a benne leírtakat ne felejthessétek el, időközönként be fogom nektek másolni az egész cikket, és megfelelő alkalmakkor részleteket is fogok idézni belőle részetekre.
“Gyurcsány Ferenc európai szintű politikus azonban nem létezik többé. Véglegesen kiírta magát az európai politikából. Elérte, hogy soha többé nem léphet európai porondra. Jelenleg az egyetlen olyan európai politikus, aki az unióban “persona non grata”.
Már elmondtam egy párszor, de még fogom sokszor, nagyon sokszor!
Én Csepelen lakom. Nagyon régóta. Itt születtem. Úgy gondolom megillet a lehetőség, hogy véleményt mondjak a kerülettel kapcsolatban. Sokkal jobban megillet, mint Borka-Szász elvtársat. Őt, aki ugyan önkormányzati képviselővé választatta magát itt Csepelen, de nagyjából ennyi köze van a kerülethez, nem több. Idejön, bekiabál a pálya széléről, aztán hazamegy. Tárnokra. Most hallottam, és mélységesen felháborít. A “rossznyelvek” szerint annyira dobog a szíve a kerületünkért, hogy ott vett magának valami kis palotát. Elköltözött. Nem csak a kerületből, de még Csepel-szigetről is. Tudta ezt Valaki???!!! Ha annyira Csepel sorsa érdekli, akkor miért nem itt vett magának házat??????
Le kellene mondania, és új hazájában osztani az észt. Ott még talán nem járatta le magát…
De azért emberek, NE KEVERJÜK ÖSSZE A SZEZONT A FAZONNAL!!!!!
Gyurcsány sokkal többet dolgozott meg a “maga” X milliárdjáért, mint Orbán a maga (szerintem kb. 100) milliójáért!
És itt van a különbség.
Addig míg Gyurcsány vállalkozóként kereste a pénzt, a VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁBAN (adózott, embereket tartott el, stb…), addig Orbán MINDVÉGIG, a MI ADÓFORINTUNKBÓL gazdagodott meg! Ő semmit nem tett még bele ebbe az országba!
Arról már nem is beszélek, hogy Én, kevesebbet keresek (adóváltoztatás után), mint amennyit 2010-ben kerestem.
De tudjátok minek örülök?!
HOGY OLYAN MINISZTERELNÖKÜNK VAN, AKI NEM HAZUDIK! És ez olyan jó!!!!!
:-)))))
T. Fórumozók!
El a kezekkel Gyurcsány(i)tól. Ő a jobboldal igazi jótevője. Egy pszichológiailag ingatag ember, aki mindig azt mondja, amit hallani akarnak. Nincs saját véleménye, hasonlatos a kocsmai nagyot-mondóhoz, aki, ha rászólnak, azonnal változtatja véleményét.
Bármily kitűnő politikus Orbán, Gyurcsány(i) nélkül nincs 2/3-ad. Becsüljük meg Gyurcsány(i)t, legyen néhány híve, mint itt Csepelen is, akkor nyugodtabbak lehetünk a következő ciklusokban.
Egyet értek Nagyapóval ez igy igaz!
Ugyanez megy a kerületben “kicsiben”! Jól propagálják hogy mindez hazugság nem
számít nekik.Ha pedig lelepleződnek akkor ők támadnak.Lásd Ady projekt főoldal,
10 milliót csak erre költöttek el, tájékoztatás pedig sehol.Egy-két félválasz a többi titok.
Vagy az Északirész eladásából származó milliárdok sorsa.
Mára az is kiderült hogy nincs,pedig állították, hogy 5 mrd. még van.
Apropó:
“?!” !
http://csepel.info/?p=900
Ez biztos érdekel!
Komolyan ennyi agyhalott van itt? Mert eddig egy értelmes leírást nem láttam, hogy mi változott? Valaki pontokba szedhetné, mert eddig csak ugyan akkora hazugságot látok. Hozzá teszem mielőtt itt sötét kékezésbe fog a fő fuvola művész, én értetek sírok!
Csak a miheztartás végett.:
Ősz mesterem mondotta volt :
Minden olyan iromány mely meghaladja a két oldal terjedelmet ,
gond nélkül elviseli a ” MIATYÁNK ” begépelését is mivel odáig úgyse olvassa el senki.
Itt se volt sok konkrétum, de mégis több hangzott el mint OV két utolsó beszédében!
De várjuk áhítattal amit Matolcsy kidolgoz, mikorra is? március 15-, április 15-, vagy esetleg május 15-re.
Mindegy a gazdaság ráér, a lényeg az hogy az országnak lesz egy összetákolt fideszes SzMSz-e, mert ugyebár a 2/3-ot nehéz volt megszerezni, de mégnehezebb lesz megtartani!
kiskovinak
Maradjunk parlamentáris keretek között.Nem kell sértegetni senkit ha nem értünk vele
egyet lehet kulturáltan vitatkozni pro és kontra.Ha nem vagyunk képbe akkor rákérdezűnk.
Nem kioktatásnak szánom e pár sort, de ennyi tisztelet kijár a hozzászólóknak.
A bértollnokokat pedig nem kell figyelembe venni.
Bakker és csaba péter
A konkrétum az, ha elolvastátok volna:
2008.február 6 Borbély Lénárd hsz.
ekkor 1,5 Mrd volt akkor hogyan lett ez mára 5!
Balla Bianka lelkülete sajnos nagyon gyér mutatókkal bír, jobb lenne, ha a fent említett témákban nem nyilatkozna, mert egyik sem érinti meg.
Bianka: olvasd el Gondolkodó “Gyurcsányt az ájulás kerülgette”, a la Barcs Ede-cikkét, talán tanulságos lesz.
Bakkernek
Amikor az alapokig kell leásni, hogy a romokat /és a trágyadombot/ eltakarítsa valaki, akkor nagyon okos dolgokat lehet kívülről bedumálni. Ez a nagy magyar átok: az UMO
/utólag mindenki okos/.Akkor miért nem jelentkeztetek, amikor az ég zengett- igaz, nem is az ég zengett, az elvtársak “tapsolták” el a kerület pénzeit, és mivel nem tudtak “elég sokat “, most sértődöttek. mindezt a “dolgozó népért vállalt feladat”-ként, de azért jó pénzért és egyéb lenyúlási lehetőségekért. Ki az aki még hisz bennük? Persze, hogy igaza van kiskovinak, ennyi éves szoci kerületi uralom után! Bakkerkám, nekünk szoci lett az önkorm.képviselőnk (vagy nevezzük inkább tanácstagnak?) mindent megígért, de semmit sem tett /szokás szerint, mármint az ő szokásaik szerint/
Ugyan ki asszisztált a kerület pénzének eltapsolásához?
Én, a kiserdő mélyéről? Vagy Németh Szilárd és ellenzékben lévő képviselőtársai a polgármesteri hivatal útvesztőiből?
Nem is tudtam, hogy itt korábban az ellenzék döntött mindenben! Vagy csak nem freudi elszólás és a mostani ellenzékről van szó?
Mire való az ellenzék?
Minek ültek ott?
Ha törvénysértést tapasztaltak, miért nem intézkedtek?
Vagy olyan titkosan csináltak mindent a kommunisták, hogy arról senkinek halvány fogalma sem volt?
Ellenzékként is megtették amit lehetett,most is rajta vannak:Ezért sokszor gyúny
tárgyává tették /teszik/ őket méltatlanul.Sok mindent titkosan csináltak,vagy “titkosítottak”
nem tekinthettek bele, vagy nem kapták meg a kért anyagot.Márpedig enélkül nincs
semmi ügy hiszen nincs írás vádaskodni nem lehet.
Amikor lett írás lsd. átadás-átvétel mindenki előtt ismert a szánalmas magyarázkodás
már rég késő.
ittlakó!
Jó húrokat penget!
Nem hiszem el!
demokrácia:
Gondolom Te is találkoztál már a fuvola művésszel, nyilván, amíg képtelen változtatni a stílusán, addig számomra csak egy agyhalott fuvolás lesz.
Ellenben kíváncsi lennék mi változott? Tény, Csepelen eddig nem tapasztaltam akkora rablást, mint eddig – igaz már nem is érdekelnek az itteni események, mert félelmetes, ami az országban megy.
kiskovi!
Nem tudom kiről beszélsz! Megneveznéd?
Hogy mi változott? Ti úgy gondoljátok 4 hónap alatt meglehet váltani a világot?
Ahhoz hogy a kerületben rendet csináljanak sajnos hosszabb időre van szükség mint
gondolnátok.Örülj neki, hogy te nem tapasztaltad meg közvetlenül saját környezetedben
amit műveltek az elvtársak. Remélem hamarosan ezek is sorra kerülnek!
Az elszámoltatások már folyamatban vannak.
Nem tapasztaltál akkora rablást, mint eddig? Mármint az előző ciklus /16éve/ ?
Pedig a java még ezután fog felszínre kerülni! Szerinted az a két szerver eltűnése véletlen
volt?Bizonyíték! Abban egyetértünk, hogy valóban félelmetes.Véget kell vetni!!!!