Csepel.info

Heti Válasz

 A gerincút még tervben van – igaz, utoljára
2006-ban kellett volna átadni

Nem csak a vizitdíj és a tandíj ügyében állított valótlanságot a kormány a 2006-os kampányban: a helyi szinten beígért fejlesztések java része sem fog megvalósulni négy év alatt. Új Magyarországvíziók és kijózanító valóság a kormányzás félidejében – Budapest, két megyeszékhely, Szeged és Győr, valamint két kistérség példáján.

“Kampány idején versben, a kormányzás alatt meg prózában gondolkodik az ember” – mondta Tony Blair brit miniszterelnök 2006. február 17-én az MSZP nagygyűlésén. Másnap a miniszterelnök-jelöltté választott Gyurcsány Ferenc keményen kampányolt: a kormányfő ekkor hirdette meg az Új Magyarország programot, s szenvedélyes vallomásban ecsetelte, hogy a következő években milyen fejlesztések valósulnak meg. Két év elteltével a Heti Válasz leltárt készített: miként állnak most a 2006 elején óriáskivetítőkön megcsodált fejlesztéstervek. A Budapest, egy dunántúli és egy alföldi nagyváros, illetve előnyös és hátrányos helyzetű kistérségek helyzetét egyaránt rögzítő kép szürkére sikeredett.

 Győri és szegedi fejlesztési ígéretek

Az eredeti ígéretgyűjtemény több ellentmondást hordoz. Az Új Magyarország program ugyanis nem más, mint a Brüsszelnek benyújtandó, 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti fejlesztési terv munkaanyagainak öszszeszerkesztése. A fűnyírót már 2006 nyarán, a fejlesztési terv véglegesítésekor beindította a kormány, s számos ígéret már ekkor kihullt a rostán, a második nadrágszíjhúzás pedig a “reformkor” indulásakor következett.

Demszkyáda

A fővárosnak beígért 25 beruházás közül kettő valósult meg teljesen a kormányzás félidejére, s ezek is évekkel korábban elkezdett fejlesztések. A Központi Honvéd Kórház 2007 májusában befejezett rekonstrukciója például 21 évig tartott. A lista 2010-ig bizonyára bővül még néhány elemmel. Így van esély rá, hogy a Demszky Gábor főpolgármesteri ígérethalmazában évtizedek óta szereplő Közraktárak néhány éven belül valóban megújuljanak, és tízéves huzavona után talán az 1-es és a 3-as villamosok meghosszabbítását is sikerül végre elérni. Utóbbi igazi állatorvosi ló: szerepel a kormány kiemelt projektjei között, de máig nincsenek engedélyezett tervei. A kivitelezés becsült összege 23 és 44 milliárd forint között mozog; ez kissé soknak tűnik, hiszen mindössze kéthárom villamosmegállóról van szó.

“A tervet készítők megpróbálták belegyömöszölni az egész villamosvonal réges-rég elmaradt karbantartását, illetve a BKV járműbeszerzési vágyait a beruházásba. A projektösszeg 90 százalékát a meglévő szakaszokra költenénk; de nem biztos, hogy Brüsszelben ezt megeszik” – magyarázza lapunknak Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) alelnöke. Számos ígéret végleg az asztalfiókba került: nem lesz sem Aquincumi híd, sem zöld halom alá rejtett Moszkva tér, sem korszerű Országos Vérellátó Központ.

A megvalósuló ígéretek esetében is sok a furcsaság. “A Közraktárak felújítását 15 évig fogják fizetni a budapestiek, hiszen a beruházás magáncég bevonásával történik – gyakorlatilag hitelből, hiszen a fővárosi önkormányzatnak erre nincs pénze. Ugyanez a megoldás körvonalazódik az óbudai Gázgyárnál, ahol óriási költséggel talajcserét is kell végeztetni” – mondja a Heti Válasznak Bagdy Gábor, a KDNP fővárosi frakcióvezetője. Szintén a magántőkében reménykednek a Rudas és a Király fürdők esetében, akárcsak a lágymányosi Tüskecsarnok konferencia-központtá alakításánál. Beruházó egyelőre egyik esetben sem tűnt fel a láthatáron.

Egyes fejlesztési ígéretek már a megfogalmazásuk pillanatában is valószerűtlenek voltak. A ferihegyi repülőteret a belvárossal összekötő gyorsvasutat például a VEKE szakértője presztízsberuházásnak tartja: “Nem véletlen, hogy egyetlen magáncég sem vágott bele a megvalósításába, a budapesti repülőtér forgalmát egyelőre bőven kiszolgálják a buszok” – állítja. Végül a kormány is beérte annyival, hogy Kóka János 2007-ben felavatott egy új vasútállomást a meglévő MÁV-vonalon az 1-es terminál mellett. Az észak-déli 5-ös metró előkészítéséről tudni lehetett, hogy áldozatul esik a 4-es metró minden fővárosi pénzt felemésztő építésének. Még a nulladik ütem, vagyis a szentendrei HÉV Békásmegyer és Szentendre közötti szakaszának korszerűsítését sem hagyta jóvá 2007-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Haldokló biopolisz

Az Új Magyarország programban hangsúlyos elemként szereplő egészségügyi fejlesztések több esetben a kórházak, osztályok átszervezése, megszüntetése miatt maradnak el, a fővárosi Rókus kórház például rekonstrukció helyett 2007-ben elveszítette összes aktív ágyát. Más esetben a pénz szűkössége vetett véget a nagyot álmodásnak. Ezt a győriek a saját bőrükön érzik. “Noha 2006 elején ígéretet kaptunk rá, a várost északnyugati irányban elkerülő út nem szerepel a Közlekedési Operatív Programban” – hoz példát a Heti Válasznak Simon Róbert, Győr gazdálkodásért felelős alpolgármestere.

Az új Mosoni-Duna-híd ügye is döcögősen halad. Bár négy átkelőre is szükség volna, a megígért egyetlen híd 2010-es avatása is kétséges. Ahogy más városoknak, úgy a nyugati megyeszékhelynek is évek óta tervbe vett fejlesztéseket ígért 2006 februárjában a miniszterelnök. Például a Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozását (ez megvalósult), a járműipar és a városi felsőoktatás kapcsolatának szorosabbra fűzését, vagy a megyei kórház korszerűsítését.

A legtöbb ígéretet Szeged is a közlekedésfejlesztésre kapta. Míg a villamoshálózat ügye sínen van (elvileg 2008 őszén, 2009 elején indulhat a 25 milliárdos beruházás), az elkerülő- és főutak rekonstrukciója a jövő homályába vész. A miniszterelnök víziójában Szegednek a tudományos zászlóshajó szerepét szánta. A Biopolisz program felvillantotta a vezető európai tudományos központ kialakulásának lehetőségét. Az adottságok megvannak: a csongrádi megyeszékhelyen 1500-2000 kutató dolgozik a biológiai és élettudományok területein.

A 2000 ágyas klinikai tömb azonban az egészségügyi reform áldozatául esett, s ma már legfeljebb 250 ágyas egységről beszélnek a döntéshozók. A Biopolisz program részeként számon tartott egyetemi Élettudományi és Bioipari Technológiai Központra megvan a forrás, ám arra az intézmény csak gazdasági társasággal összefogva pályázhat. Az elnyerhető összeg ötmilliárd forint, a szükséges további ötmilliárdot máshonnan kell előteremteni. A hat-nyolc éve tervbe vett inkubátorház (amely egy-egy találmány piaci hasznosítását végző cégeknek adna helyet) várhatóan felépül az akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának területén – a tervek szerint ez is az egyetemen valósult volna meg.

Tatai sártó

Egészen más miatt sajnálkozik Tata. A dunántúli kisváros már azzal is megelégedne, ha sikerülne megoldani az Öreg-tó évtizedes gondját – a település fő nevezetességébe ugyanis évtizedek óta ömlik a környező települések szennyvize. Nagy volt tehát az öröm, amikor 2006 áprilisában, a választási kampányban a miniszterelnök Tatán is megismételte vállalásait. “Egy éve másfél milliárd forintot ítéltek meg az Öreg-tó és a szennyvizet belevezető Által-ér vízgyűjtő területének tisztítására. A kisebb gond, hogy a teljes program hétmilliárd forint.

A pénz azonban máig nem érkezett meg, sőt, a szerződést sem írták alá” – világítja meg az ígéret és a valóság közti ellentmondást Michl József, Tata polgármestere. Hasonló a helyzet a pusztuló Esterházy-kastéllyal. Az épület szintén állami tulajdonban van, kezelője a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. A kormány a kiemelt projektek versenyén eddig kétszer dobta vissza a kastély pályázatát. A harmadik forduló lapzártánk után, március 18-án lesz, a kabinet ekkor dönt a 2,5 milliárd forintos költségigényű tervről, ám a tataiak túl sok reményt már nem fűznek a sikerhez.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága viszont elhozhatja Edelénynek az egyetlen megvalósuló 2006-os ígéretet. A borsodi kisváros barokk kastélya valószínűleg júniustól kiemelt projekt lesz, bár a rekonstrukció eltarthat egy évtizedig is. Ami a többi ígéretet illeti, arról Molnár Oszkár polgármester nem sok jót tud mondani: “A 26-os út bővítésével már 2002-ben is kampányoltak a szocialisták. Idén végre elkészül egy szakasz, lesz vagy három kilométer hosszú. Nem épült itt Edelényben és a környékén két éve semmi.”

Forrás: Heti Válasz

This entry was posted on 2008. március 14. péntek at 11:14 and is filed under Gazdaság, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.