Csepel.info

FigyelőNet

Robbanás, sziréna, tűzoltók, kapkodás, menekülés a mérges gázfelhő elől – egy feltételezett ipari baleset következményei. Magyarországon ilyen okból nem volt még szükség kitelepítésre, de a katasztrófavédelem készen áll. Hazánkban 62 olyan üzem működik, amely nagy mennyiségben használ valamilyen mérgező vegyületet. A Csepel.info úgy tudja, kerületünkben utoljára a galvániszap felgyújtásakor volt komolyabb készültség.

Tegyük fel, hogy baleset történik egy üzemben: robbanás, tűz, amely után hirtelen nagy mennyiségű mérgező gáz szabadul a levegőbe – megy bele az elképzelt vészhelyzet „levezetésébe” Dobson Tibor tűzoltó ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főosztály (OKF) szóvivője. Az üzemben azonnal megkezdik a mentést, megpróbálják lokalizálni a tüzet és a szennyezést – életbe lép a belső védelmi terv. Ezzel egy időben értesítik a katasztrófavédelem területi igazgatóságának ügyeletét, és a külső védelmi terv körébe tartozó társszerveket, önkormányzatokat, vagyis megtörténik a külső riasztás. Elsőként a tűzoltók érkeznek a helyszínre a katasztrófavédelem vegyi felderítőcsoportjával megerősítve.

Ami a Belépni tilos!-tábla mögött van

Ők mozgó laboruk segítségével megmérik a szennyező anyagok koncentrációját, és megállapítják a gázfelhő terjedési irányát és sebességét. Következő lépés a tájékoztatás: első körben – és kötelezően – a szóvivő értesíti az MTI-t, a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót. Utána az elérhető összes médiummal felveszik a kapcsolatot – ismerteti legfontosabb feladatát Dobson Tibor. A tűz jó eséllyel a gyár kerítésén belül tartható, a jelentős gázszennyezés azonban nagy valószínűséggel elhagyja az üzem területét. Ekkor a környező településeken megszólalnak a vészt jelző szirénák: a lakosságot jó előre felkészítették, milyen jelre hogyan reagáljon.

Több megyében működik már a MOLARI-rendszer, ahol „élő hang” mondja be, mi történt és mi a tennivaló. Ahol még a rendszer nincs kiépítve, ott a rendőrség, a polgárőrség, az önkormányzat autói járják a környéket, és hangosbeszélőn tájékoztatják az embereket. Kedvező esetben csak annyit kérnek, hogy menjenek be a házba, zárjanak be ajtót, ablakot, amíg a gázfelhő elvonul – ezt nevezik elzárkózásnak. Ha nagyobb a baj, megkezdődik a kitelepítés: ilyenkor mindenki becsomagolja az évszaknak megfelelő ruházatot, magához veszi okmányait, pénzt, gyógyszereket, és felkészül az indulásra.

Mindenki fut, ha ég a ház

Akinek van saját autója, annak a polgári védelmi szakemberek elmondják, merre és legalább meddig menjen – rokonokhoz, kijelölt szállásokra. Mások megvárják a katasztrófavédelem által biztosított buszokat, vonatot, amelyet a közlekedési társaságok adnak át ilyen esetekre. Magyarországon még csak árvízhelyzetben került sor kitelepítésre, ipari baleset miatt még soha – jegyzi meg a szóvivő. A legkomolyabb intézkedés a kimenekítés: ilyenkor „összepakolni” sincs idő, azonnal el kell hagyni a helyszínt. Itt már szükség van az idősek, betegek, gyerekek, terhes nők fizikai mentésére is.

A katasztrófavédelem nem alkalmazhat erőszakot, aki a veszélyzónában akar maradni, az saját felelősségére maradhat. Ám a mentést végzőknek ilyenkor fokozott készültségben kell állniuk, hogy a – „saját felelősségükre” – közvetlen életveszélybe került embereket kimentsék. Ipari katasztrófákban még szerencsére nincs tapasztalat, de tűzeseteknél még soha nem fordult elő, hogy valaki ellenkezett volna a mentőegységekkel, miközben égett alatta a ház – jegyzi meg a korábban tűzoltóként szolgáló szóvivő. Annál inkább előfordul árvizeknél, hogy az ember nem hajlandó elhagyni a házat, amíg nem érzi a közvetlen veszélyt. Ekkor arra kérik az otthonmaradókat, hogy kössenek jól látható helyre fehér ruhát, lepedőt, hogy a tűzoltók lássák: hova kell menni, ha sűrűsödik a baj – mondja Dobson Tibor.

Inkább a kicsik veszélyeztetnek

Magyarországon az összesen 150 veszélyes ipari üzem működése a főváros és 18 megye mintegy 130 ezer lakosát érinti. Bár az ide vonatkozó jogszabály is veszélyes üzemeket említ, a veszélyes anyagot használó üzem kifejezés jobban visszaadja a valóságot: ezek a gyárak, erőművek, vegyianyag-telepek ugyanis csak akkor jelentenek veszélyt a lakosságra, ha a mérgező anyagok valamilyen módon a környezetbe kerülnek – mondta el a FigyelőNetnek Vass Gyula tűzoltó ezredes, az OKF Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztályának vezetője.

A veszélyes anyagok körét kormányrendelet határozza meg, és – több más követelmény mellett – a helyben tárolt, illetve használt mennyiség alapján külső és belső védelmi terv elkészítését írja elő. Ha bármely üzemben baleset történik, első törekvés, hogy a veszélyes anyagot az üzem területén tartsák: erre szolgál a cég által kidolgozott belső védelmi terv. A külső védelmi tervet a katasztrófavédelmi szervek közreműködésével az érintett önkormányzat készíti el, elsődleges célja az emberek biztonságba helyezése. A lakosság folyamatos tájékoztatása a veszélyes üzemről, a baj esetén szükséges tennivalókról az érintett területek önkormányzatának feladata.

A főosztályvezető eleve visszautasítja a „Hány élet kerülne veszélybe, ha…” – kezdetű kérdéseket. Ez indokolatlan hangulatkeltés lenne, és komolyan sértené az adott cégek érdekeit is – fogalmaz. Az érintett üzemek listája ugyanakkor nyilvános, megtalálható az OKF honlapján. Az egészségre és a környezetre veszélyt jelentő anyagok alsó és felső küszöbértékét a jogszabály a telephelyen jelen lévő anyag mennyiségében határozza meg. Alsó küszöb fölött belső, a felső küszöb átlépése esetén belső és külső védelmi tervet és lakossági tájékoztató kiadványt is kell készíteni. A nukleáris létesítmények és a katonai objektumok nem a katasztrófavédelem hatáskörébe tartoznak. A gyakorlati veszélyt azonban nem is az „ellenőrzött nagyok” jelentik, hanem azok a cégek, amelyek a küszöbértékek alatti mennyiségben használnak veszélyes anyagot: ezek ugyanis katasztrófavédelmi felügyelet nélkül tárolják, szállítják és használják a mérgező anyagokat.

Körbenőttük a veszélyt

Hazánkban jelenleg jelenleg 62 felső, és 88 alsó küszöbértékű üzem működik. A védelmi terveket az üzemeltető és az önkormányzat a katasztrófavédelem ellenőrzése és közreműködése mellett évente gyakoroltatja. Háromévente komplex gyakorlatokat tartanak a belső és külső védelmi terv „szereplői”, a lakosság bevonásával. Több kritérium rögzíti azt is, mi számít súlyos ipari balesetnek. Ilyen például rákkeltő anyagok határérték feletti „elszabadulása” (kibocsátása), halálesetek és súlyos sérülések, vagy a környezet károsodását okozó anyagok kijutása. A lakosság hatékonyabb védelmét szolgálja a 2012-ig fokozatosan kiépített monitoring és lakossági riasztó (MOLARI) rendszer.

A veszélyes körzetekbe 24 órás monitoring rendszert építenek ki: a műszerek egyszerre mérik a szennyezés mértékét, haladásának sebességét és irányát. Így gyorsabban és hatékonyabban léphet működésbe a védelem „gépezete”. Már meglévő veszélyes üzemek közelében szabályozzák a fejlesztéseket is. A veszélyeztetett területet három zónára osztják, amelyeken belül tilos, hatósági engedélyhez kötött, vagy engedélyezett lakóház, munkahely, közút építése. Komoly probléma ott adódhat – főleg a sűrűn lakott településrészeken -, ahol az ipari létesítményt még a szabályozás életbe lépése előtt, 30-50, akár száz éve „körbenőtte” a település – mondja Vass Gyula.

Égés, robbanás, mérges gázok

Az OKF honlapján részletesen ismertetik az ipari balesetek legfőbb veszélyeztető hatását. A baleset során keletkező tüzek és az ellenőrizetlen vegyi reakciók robbanásokhoz vezethetnek, amelyek lökéshullámai károsíthatják az épületeket – betört ablakok, leomló szerkezetek – amelyek közvetett veszélyforrásokat jelentenek. Közvetlen hatásként beszakadhat a dobhártya, vagy a szétrepülő tárgyak okozhatnak sérülést. Különösen súlyos robbanás esetén a törmelékek több száz méteres távolságra is szétrepülhetnek. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek gyakran kapcsolódnak össze jelentős tűzzel, nemcsak a baleset konkrét helyszínén, hanem – mivel gyúlékony folyadékok és gázok/gőzök szabadulnak ki – akár jóval nagyobb távolságra is.

A balesetek következtében kiszabaduló mérgező anyagok több kilométeres távolságra is eljuthatnak a levegőben, a veszélyzóna több négyzetkilométerre kiterjedhet. A konkrét veszély addig áll fenn, amíg a gázfelhő áthalad a területen – ez általában néhány óra. Különböző szagok, gázok érzékelése vagy a nyálkahártyák égése vagy légzési problémák lehetnek az első jelei annak, hogy szennyező anyag került a levegőbe, de nem minden veszélyes anyag érzékelhető az emberi érzékszervek által. Az élelmiszerekkel is komoly mérgezés kerülhet a szervezetünkbe: a szennyezett talajból származó gyümölcsök és zöldségek mellett az otthon található csomagolatlan élelmiszer is komoly egészségi problémát okozhat. A konzervdobozokban és zárt üvegekben tartott élelmiszerekre azonban a szennyezés nincs hatással.

Egy ipari baleset során a környezet szennyezése jelenti a leghosszabban ható veszélyt. A kiszabaduló veszélyes anyagokat a vízfolyások vagy a szél nagy távolságokra elszállíthatja és olyan emberekre kerülhetnek, akik nyílt terepen tartózkodnak a problémás időszakban. Ezek a szennyeződések nyílt sebeken keresztül, bőrön át és belégzéssel is bejuthatnak a szervezetbe. A veszély akkor is fennáll, amikor a szennyezett felhő már továbbvonult – áll a honlapon.

Forrás: FigyelőNet

A témához kapcsolódó cikk a Csepel.info-n: Bunkervilág Csepelen

IWIW-es vagy és szeretnél hírlevelet Csepel legfrissebb híreiről? Jelentkezz ismerősnek a Csepel.info-nál!

This entry was posted on 2008. március 11. kedd at 10:05 and is filed under Krimi. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.