Inforadio.hu
A magyar uniós elnökségre nagy volt a készülődés, született egy imázsfilm is Magyarországról, amely december vége óta elérhető a világhálón. Már 173 ezren látták, a visszajelzések biztatóak. Az alkotók szándékai szerint a film nem kizárólag a külföldieknek szól, minket, magyarokat is meg kellene győznie arról, hogy Magyarország valóban okos és kedves emberek közössége, csak higgyük el magunkról végre, és viselkedjünk ennek megfelelően.
A Magyarország – a lehetőségek világa című hétperces filmet Madarász Isti írta és rendezte, a főszereplő párt két fiatal színész, Pálmai Anna és Rusznák András alakítja. Főszerepet kap a zene és az ének is: a Muzsikás Szállj madár, szállj című örökzöldjét a Balkán Fanatik átdolgozásában hallhatjuk. Kovács Nóri éneke és a zene tökéletesen oldja meg a feladatot, vagyis egyszerre sugároznak modernséget és hagyománytiszteletet, valamint városi fílinggel elegyített népzenei hangulatot.
A film december második felében került fel a Youtube videómegosztóra, a hírek szerint az első 24 órában kapott 50 ezer letöltést, most 175 ezer körül jár. A film a magyar uniós elnökség hivatalos videója egyben, az összes ideutazó politikus és újságíró megkapja majd ajándékba. Ebből a célból mintegy 12 ezer kópia is készült.
A film története röviden: két fiatal külföldi szerelmes Magyarországra jön nyaralni, és miközben bejárják az országot, annyira megszeretik, hogy hazautazás előtt a repülőtérről inkább visszafordulnak. Ne ijedjen meg senki, nem erőltetett reklámról van szó, hanem egy profin megcsinált szép “mesefilmről”, amely számos valódi elemet tartalmaz, és a végén a kellően nyitott hazai néző valóban azt érezheti: jé, akár ilyen is lehetne Magyarország!
Pedig a film tömény országmarketing: felvonultatja Magyarország legfontosabb értékeit, úgy mint híres feltalálók, turisztikai csodák, meseszép nők, finom borok és pálinkák, de legelőször is egy tiszta, rendezett, vidám ország, amelyet kedves és segítőkész emberek népesítenek be. A lendületes és szerethető film tudatosan szakít a klisékkel. Nem bukkan fel egyetlen csikós és vadakat terelő juhász sem, nincsenek bográcsok, fokosok, pörge kalapok és népviseletbe öltözött nénikék, de még a vadászokat, a lovakat, a busókat és a komondorokat is száműzték. Foci helyett vizalabda szerepel a műsorban (a magyar immár nem a múlt Aranycsapata után siránkozik, hanem kivágja a rezet egy másik hagyományos sikersportágban).
A cigányzene azért beúszik egy vágókép erejéig, megmutatva, hogy a modernitás nem szoríthatja ki az igazi értékeket, a nagyvásárcsarnok pedig egyenesen kiemelt helyszín. Van továbbá kürtöskalács és lángos, utóbbit azonban egy durván tetovált fiatalember szaggatja, hogy a trendiség és a célcsoport-fókusz rendben legyen. Van tetkója a “modern betyárnak” is, aki háromgyermekes családapává szelídülve, csinos lakóautójával és mutatós feleségével barangolja be Magyarországot.
A film többnyire sikerrel próbál vicces lenni. Amellett, hogy Pálmai Anna minden látható erőlködés nélkül hitelesen végigneveti a vélhetően igen hosszú forgatást, néhány poénnak is örülhetünk. A régi filmek kedvelői szerethetik a körhinta-jelenetet, szintén jó a meztelen nős golyóstoll, annál is inkább, hogy ott nem tuszkolják be a feltalálóra, Bíró Lászlóra utaló feliratot. Ő szerepel itt az automata sebességváltóval, a golyóstoll-vonal a rendező másik imázsfilmjében bukkan fel, a többek által hiányolt Rubik-kockával és C-vitaminnal együtt.
Jól sikerült a vásárcsarnok-téma kidolgozása, nem rossz a visszhang sem (“hángöööri”), az egri Makovecz-uszodában prezentált pólómeccsen pedig egyenesen 10 pontos, amint az amerikai választási kampányokat idéző demokratás pólóban örül a gólnak a főhősnő. Az nem teljesen világos, hogy az utolsó jelenetben azt szánják-e viccnek, hogy a szereplők nyakában ott virít a paprikafüzér, vagy pedig azon kéne mulatni, hogy a fiú nyakéke mennyire fonnyadt és viharvert, de azért valahogy működik ez is.
Forrás: Inforadio.hu
Nagy-Magyarország miatt cirkuszolt néhány brüsszeli képviselő
Néhány európai parlamenti képviselő nemtetszését fejezte ki brüsszeli sajtójelentések szerint amiatt, hogy az Európai Unió magyar elnökségét a Tanács épületében jelképező, óriási kultúrtörténeti szőnyegen helyet kapott egy 1848-as térkép is. Az EUobserver nevű internetes hírlevél egy osztrák és egy román képviselőt idézett, akik szerint “a térkép Nagy-Magyarországra utal, és nem a legszerencsésebb szimbólum” a magyar elnökséghez. Ugyanebben a cikkben Hajdú Márton, a magyar elnökség egyik brüsszeli szóvivője cáfolta, hogy a szőnyeg “bármilyen kapcsolatban lenne a jelenlegi politikával”.
“A szőnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és képek sora Magyarországról …, a térkép pedig 1848-ban mutatja Magyarországot, abban az évben, amikor … forradalmak zajlottak Európa-szerte” – idézte őt a hírlevél. Csütörtökön megjelent számában a European Voice című brüsszeli hetilap is rámutatott, hogy a térkép olyan időket idéz fel, amikor Ausztria volt a birodalom ura, és Bécs az egyedüli főváros. Az Európai Bizottság egy szóvivője a témáról korábban annyit mondott, hogy a testület nem kíván kommentárt fűzni ahhoz, milyen módon mutatja be magát az uniós elnökséget betöltő tagország.
A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács – Justus Lipsius németalföldi humanista gondolkodóról elnevezett – épületét, ahol a Tanács üléseit szokták tartani. A magyar díszek egyike a 202 négyzetméteres szőnyeg, amelyet 23 darab 75×120 centiméteres szegmensből illesztettek össze a helyszínen.
A Pápai Lívia textilművész által készített szőnyegen a térkép mellett szerepel még Szent István, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt, illetve Vasarely mellett a Kempelen-sakkgép, a Bíró László József által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos ábécé, illetve a Zsolnay cég honfoglaláskori motívumokkal ékes kerámiájának képe. A nemzeti szimbólumok is helyet kaptak, így a kokárda, a turul, a Rákóczi-zászló és a Martinovics-fa. Építmények közül a Mátyás-templom, az Esterházy-kastély, a Lánchíd és az Iparművészeti Múzeum került az alkotásra. Női vonatkozású elem a Lórántffy-család címeres oltárkendője és a Sissit lovaglás közben ábrázoló festmény.
A magyar dekorációhoz tartozik még a zenélő fotel (amelyből az idei Liszt-év tiszteletére Liszt Ferenc művei csendülnek fel), a Rubik-kocka alakú könyvespolccal és újrakárpitozott antik ülőalkalmatosságokkal berendezett, úgynevezett olvasóliget, ahol magyar szerzők idegen nyelvre lefordított műveit lehet lapozgatni, Victor Vasarely egyik alkotása, fiatal magyar fotóművészek vízi tematikájú felvételei és egy reneszánsz kiállítás is.