Csepel.hu
Advent harmadik vasárnapján immár a harmadik gyertya lángja lobbant fel a polgármesteri hivatal előtt felállított koszorún. A csepeli önkormányzat és a csepeli lelkészkör meghívására szép számban jelentek meg a csepeli polgárok a közös gyertyagyújtásra.
Krammer András diakónus az eseményen egyebek között arról beszélt, hogy a mai, úgynevezett modern világunkban milyen szerepet játszik a lelki életünkre való figyelés, amelyet sokan elnyomnak, mintha nem is létezne. Emlékeztetett II. János Pál pápa szavaira, akitől egy újságíró még 1979-ben megkérdezte: Jézus Krisztusnak volna-e még mondandója, s ugyan miféle lenne az emberiség számára a 20. század végén. A pápa azt felelte, hogy „csak neki van mondandója”. Miközben az emberek egy része a jólét kábulatában él, valójában a pénz, a hatalom, a gazdagság, a karriervágy rabságában vergődik.Folyton attól retteg, hogy elveszíti földi javait, ráadásul mohóságában egyre több kincsre áhítozik. Az ilyen ember nem találja meg lelki békéjét, mert a legfontosabbról, a lelkiségéről feledkezik meg. Szabadság helyett rabság jut osztályrészéül, amiből csak úgy szabadulhat meg, hogy elfogadja Jézus Krisztus megváltói ígéretét. Akkor pedig sem a betegség, sem a halál nem lehet úrrá az emberen – ez a karácsony előtti Advent egyik üzenete.
A diakónus szavai után Németh Szilárd polgármester gyújtotta meg az adventi koszorú harmadik gyertyáját.
II. Korinthusi levél:
5,19 Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét.5,20 Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel! 5,21 Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne. 6,1 Vele együtt munkálkodva intünk is titeket; úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták az Isten kegyelmét. 6,2 Mert ő mondja: “A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!” 6,3 Senkinek semmiféle megütközést nem okozunk, hogy ne szidalmazzák szolgálatunkat, 6,4 hanem úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban, 6,5 verésekben, bebörtönzésben, fáradozásban, virrasztásban, böjtölésben, 6,6 tisztaságban, ismeretben, türelemben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben, 6,7 az igazság igéjével, Isten erejével, az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel, 6,8 dicsőségben és gyalázatban, rossz hírben és jó hírben, mint ámítók és igazak, 6,9 mint ismeretlenek és jól ismertek, mint halálra váltak, és íme, élők, mint megfenyítettek és meg nem öltek, 6,10 mint szomorkodók, de mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden.
Szeretettel, gyalog
Én ott voltam, szép esemény ilyen sohasem történt kerületünkben. Szép számban jöttek el az emberek.
A szeretet Himnusza
Részlet Pál apostol Korintusiakhoz írt első leveléből
“Embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is,
szeretet pedig nincsen én bennem,
olyanná lettem mint a zengő érc, vagy pengő cimbalom.
És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot,és
minden tudományt ismerek is, és egész hitem is van
úgy annyira,hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről,
szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.
És a vagyonomat mind felétetem is, és testemet tűzre adom is,
szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.
A szeretet hosszú tűrő, kegyes. A szeretet nem irigykedik ,
a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik
éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra,
nem rója fel a gonoszt.
Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.
Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet, soha el nem fogy, de legyenek bár jövendő
mondások, eltöröltetnek, vagy akár nyelvek megszűnnek,
vagy akár ismeret, eltöröltetik.
Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a
prófétálás. De mikor eljő az egész, a rész szerint
való, eltöröltetik. Mikor gyermek valék, úgy szóltam mint
gyermek. Úgy gondolkodtam mint gyermek, úgy értettem
mint gyermek. Minek utána pedig férfiúvá lettem, elhagytam
a gyermekhez illő dolgokat. Mert most tükör által homályosan
látunk, akkor pedig színről, színre. Most rész szerint
van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd,
amint én is megismertettem.
Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három.
Ezek között pedig legnagyobb, a szeretet. “