Csepel.info

Nyílt levélben fordult Tóth Mihály polgármesterhez, valamint a csepeli önkormányzat képviselőtestületéhez a Csepeliek a Zöld Kis-Dunapartért Civil Egyesület. A levél az alábbiakban olvasható.

Nyílt levél Tóth Mihály polgármesterhez, és az Önkormányzat Képviselőtestületéhez

Mint Önök azt tudják civil egyesületünk politikától mentesen, kizárólag Csepel-sziget lakosságának érdekeit szem előtt tartva működik. Ezért kérjük, ne úgy tekintsenek ránk mint legyőzendő ellenfélre, hanem úgy mint akik segíteni akarnak – jobbá teszik az Önök munkáját.

Mert mi Csepel lakosságának jogos és valós elvárásait képviseljük, – hogy ez egy olyan hely legyen amit szeretnek lakói, ahová szívesen jönnek haza. Ahol az emberek ismerik és tisztelik egymást és megbecsülik a valós értékeket.

Mi, Csepel polgárai, türelmesen vártunk, hogy a választások idején és a korábban tett ígéretek megvalósuljanak. Beinduljanak az ígért fejlesztések a Kis-Dunaparton, amiket 2002 és 2004-ben lakossági fórumokon hallottunk.

Önök, mint megtudtuk, komoly tárgyalásokat folytattak a Hévíz RT.-vel a fedett uszodáról még 2006 év elején is. Ezért tartjuk furcsának, hogy nem tudtak a Hévíz RT. terület eladási szándékáról, hiszen az IBIZA és más cég is első alkalommal 2005 év végén jelent meg a Város Építési Irodában, hogy tájékozódjon a terület beépíthetőségi lehetőségeiről.

Az akkori iratokból kiderül, Önök helyesen látták, hogy a fedett uszoda és a tanuszoda legcélszerűbb, legolcsóbb megvalósulási helye a strand, hiszen a meglévő infrastruktúrát fel lehet használni.

Nem értjük mi történt 2006 év végén és ez év elején, hogy minden felborult.

Becsapott a fél Kis-Dunapartot érintő 3 hatalmas építménnyel terhelt wellness-program, amibe – mint megtudtuk – már nem fér bele a fedett uszoda, mivel az új tervek szerint az a Csepel SC területén valósulna meg. Igaz – lehet, hogy Csepelen kevesen is vannak akik oda be tudnának jutni, gondolunk itt a nagycsaládosokra a nyugdíjasokra.

Nem értjük azt sem, hogy miért nem adtak nagyobb nyilvánosságot az új terveknek, mert legyünk őszinték az, hogy egy két hirdető táblán megjelent nem nevezhető korrekt tájékoztatásnak.

Még mi is, akik fél éve komolyan foglalkozunk a Kis-Dunapart sorsával, a közelmúltban értesültünk róla, és ilyeneket hallunk – 100 szobás Yacht szálló, 200 szobás apartman szálló stb.

Kérjük Önöket mielőtt érdemben döntenek, – akár testületileg – jöjjenek ki a Kis-Dunapartra és képzeljék oda a tervasztalon megszületett építményeket. Mert létezhet olyan fejlesztés ami tájba illő, és nem teszi tönkre a jelentős és védendő természeti értékeket.

Ami hasznos és Csepel lakóinak valós igényeit szolgálná.

Végezetül kérjük Önöket – esküjüket nem feledve szavazzanak közös jövőnkről.

Kezdeményezésünkhöz csatlakozott a csepeli Civil Egyesületek Szövetsége is.

Budapest, 2005.szeptember 25.

Korábbi hír a Csepel.info-n: A civilek is készülnek a testületi ülésre

 

Korábbi hír a HVG.hu-n:

A trójai elefánt – lakóparkpánik Csepelen
2007. július 23.

Wellness-központot vártak a csepeliek a zöldellő Királyerdő Kis-Duna parti részére, de száznyolcvan lakásos lakóparkot kapnak helyette, 18 méter magas épületekkel. A helyi polgárok úgy érzik, évekig tudatosan megvezették őket.

Évekre visszamenőleg és tudatosan tévesztette meg a polgárokat a csepeli önkormányzat – az elkeseredett királyerdei csepeliek gyakorlatilag erre a következtetésre jutottak, amikor kiderült, hogy a sziget legzöldebb sarkában száznyolcvan lakásos lakópark építésébe kezd egy ingatlanvállalkozó. A három lakótömb ráadásul éppen azon a telken épült volna, amelyre korábban – főleg a választási kampány alatt – a csepeli önkormányzat ígért szabadidőközpontot, s amely telket végül az említett vállalkozó szerzett meg a városvezetés elől. Az önkormányzat végül telekcserét ajánlott, így kicsit délebbre épülne fel a lakópark; a helyi polgárok azonban attól félnek, ez csak a kezdet.

De kezdjük az elején. Csepel legzöldebb részének, „tüdejének” a Királyerdő nevű szegletet tartják, a Kis-Duna Soroksárral szembeni parkja, a Hollandi út mentén, ahol a csepeli strand is található. A part egy része park, ide járnak a környékbeliek a gyerekeikkel játszani, kutyát sétáltatni, horgászni. Más részein közintézmények vannak, volt napközis illetve ifjúsági tábor, meg a strand. Ez utóbbi és a hozzá kapcsolódó telek korábban is a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (az egykori Fővárosi Fürdőigazgatóság) tulajdonában volt, az önkormányzat évek óta napirenden tartotta a terület hasznosítását. A strandhoz tartozó, de attól északra fekvő, s eléggé elhanyagolt telken megépítendő wellness-park a környéken lakók emlékezete szerint kifejezetten kampánytéma volt az önkormányzati választások előtt.

Akkor lett nagy csönd, amikor a fürdőigazgatóság 2006. elején kettéosztotta a csepeli stranddal egybefüggő telket, s annak használaton kívüli, északi részét pályázaton értékesítette. (A hirdetmény tudomásunk szerint a Népszabadságban jelent meg.) A csepeli önkormányzat vezetői váltig állítják: egyszerűen nem jutott tudomásukra, hogy a velük tárgyalásban álló fürdővállalat az önkormányzat területén lévő ingatlant áruba bocsátja, ilyenformán nem is pályáztak rá. Elővásárlási joguk – magyarázzák – egyébként sem lehetett volna rá, mert a tulajdonos nem Budapest, hanem egy – igaz, fővárosi tulajdonban lévő – részvénytársaság. „Az önkormányzat akkor szerzett tudomást az ügyletről, amikor bekopogott hozzám az új tulaj, az izraeli tulajdonú Ibiza Építő Kft. azzal, hogy lakóparkot kíván építeni” – magyarázza a helyzetet lapuknak Polinszky Tibor, a kerület főépítésze.

Az építkezést ellenző civil szervezet, a Csepeliek a Kis-Duna-partért Egyesület tagjai nem tartják életszerűnek, hogy az önkormányzat késve értesüljön egy olyan ingatlan eladásáról, amelynek hasznosításáról tárgyalásokat folytat a tulajdonossal – vázolja kétségeit lapunknak Vancsik István szóvivő. Utólag Tóth Mihály polgármester szimpla kampányfogásának tartják a szabadidőcentrum tervét is. Effajta közcélú hasznosítást egyébként még a környezethez illeszkedőnek gondoltak volna, az Ibiza Kft. lakóparkjától azonban kiveri őket a víz. Háromezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze, emellett jogászuk segítségével igyekeznek megtámadni minden lakásépítési tervet. Törekvéseikben a Levegő Munkacsoport és a Csepeli Zöld Kör Egyesület is segíti őket. A lakópark ellen többször demonstráló szervezetek szerint a Kis-Duna partjának ezt a részét fölöttébb megterhelnék a száznyolcvan új lakásba beköltözők, meg a miattuk megnövekedő gépjárműforgalom.

A kerület zöldövezeti területeire – elvileg – tilos lenne a lakásépítés, a csepeli képviselőtestület azonban 2004-ben helyi rendeletben módosította a szabályozási tervet. „Jóhiszeműen tettük, hiszen a fürdőigazgatósággal szállodát, termálvizes uszodát álmodott oda az önkormányzat” – mondta a hvg.hu-nak a kerületi főépítész, a protestáló csepeliek szerint azonban a történetben túl sok a véletlen.

Miután az önkormányzat a pályázatról lecsúszott, immár az Ibiza Kft.-vel ült tárgyalóasztalhoz, hogy a tervezett wellness-parkhoz nélkülözhetetlen termálvizes telekhez hozzájusson. Ennek érdekében felajánlott a cégnek egy délebben fekvő ingatlant (plusz a méretkülönbség miatt mellé még a Csikós sétányon lévő volt iskola telkét), s a csereügylet el is indult.

A tulajdoni lapokat kikérő civilek döbbenettel konstatálták idén május végén, hogy mindkét szóban forgó ingatlan tulajdoni lapján az Ibiza Kft. szerepel, a cég pedig mindkét ingatlanjára még tavaly decemberben elvi építési engedélyt kapott. Az első pillantásra meghökkentő fejlemény nyomán kapott lábra az a vélekedés, hogy a lakópark az Ibiza Kft. trójai falova, s az elsőt sorban követi majd a többi.

A fővárosi tervtanács nem állt mellé

A főépítész úgy gondolja, természetes, hogy az Ibiza Kft. még az önkormányzattal lebonyolított csereügylet alatt elvi építési engedélyt kért mindkét ingatlanra, hiszen ezzel csak arról tájékozódott, hogy milyen szabályozás mellett építkezhet az adott telkeken. Hogy a csereügylet a telekkönyvi kivonatok szerint még egyhelyben áll, annak a főépítész szerint az a magyarázata, hogy miután az Ibiza a fürdőigazgatóságtól megvásárolta a telket, jelzáloghitellel terhelte azt meg. Amíg ezt a terhelést áthelyezi a csereingatlanra, addig mindkét terület az Ibiza nevén fut; az önkormányzat által felajánlott cseretelek azonban tehermentes volt, annak tulajdoni lapjára a földhivatalban hamar felvezették a változást.

Az önkormányzat már 2004-ben szigoríthatott volna a fővárosi szabályozáson, kimondhatta volna, amit csak most, június 20-i testületi ülésén rögzített: vagyis hogy ebben a keretövezetben (Ráckevei-Soroksári-Duna-ág, közkeletű rövidítéssel RSD) lakást nem építhetnek – ismeri el lapunknak a főépítész, aki végül is 180 lakás építésére bólintott rá, meg arra, hogy az épületek magassága nem haladhatja meg az útszéli jegenyefák koronaszintjét. A június 20-i megszorító szabály ugyanis visszamenőleges hatállyal nem érvényes, az Ibiza az elvi építési engedély birtokában további egy évig adhat be lakóépület építését kezdeményező építési engedélyt. És meg is tette.

Bár a kerület vezetése saját jóhiszeműségét hangsúlyozza, a magyarázkodást hitetlenkedve fogadják a tiltakozók, akik úgy gondolják, a politikusok sem tettek meg mindent a tisztánlátásuk érdekében; lekezelő hangnemben beszélnek az aggodalmaskodókkal, s politikai hátszéllel vádolják őket.

A szocialista vezetésű önkormányzat többségében fideszes ellenzéke valóban a tiltakozók ügye mellé állt. Németh Szilárd képviselő útján június elején önálló képviselői indítványt nyújtottak be a testület elé, amelyben – többek között – változtatási tilalmat javasoltak a területre, s fővárosi védettség alá kívánták helyezni annak érdekében, hogy a lakópark még véletlenül se épülhessen meg. A képviselői indítványt a testület leszavazta. A kerület vezetése arra hivatkozik, hogy az építkezés megcsáklyázásáért, vagyis az Ibiza Kft. kivásárlásáért a beruházó egymilliárdos kártérítést követelne Csepeltől.

Az ügy azonban még nincs lefutva. A Fővárosi Tervtanács múlt hét szerdán tárgyalta az építésre kiszemelt telekre benyújtott tervdokumentációt, amellyel nem értettek egyet. Kifogásolták a lakópark építészeti megoldását, aránytalanul nagy építészeti beépítésnek, egysíkúnak, „közhely-építészetnek” nevezték a látványtervet. A tanács azt tartotta a legmegdöbbentőbbnek, hogy a csepeli önkormányzat az úgynevezett intézményi-zöld (IZ) besorolású területen engedélyezte száznyolcvan lakás megépítését úgy, hogy ezzel „egy intenzív beépítésű privatizált terület jönne létre, amely semmilyen közcélt nem szolgál.” A Fővárosi Tervtanács végül úgy döntött, nem javasolja a lakópark megvalósítását, mert a Ráckevei-Soroksári-Duna-ágtól tájidegen, s a jogszabály szellemének sem felel meg.

Emellett a Csepeliek a Kis-Duna-partért Egyesület sem hagyott fel a tiltakozó akciókkal. Szombaton bejárást tartottak – mintegy száz fő részvételével – azon a területen, ahol az építkezés megvalósulna. A héten az ifjúsági táborban szerveznek fórumot, később pedig az Andrássy útra kívánnak kivonulni az Ibiza Kft. székhelye elé, hogy ott demonstráljanak a lakópark megépülése ellen.

Elefánt a cégek hálójában

Az Ibiza Kft. az Elephant-Holding egyik projektcége, a holding pedig a nem Csepelen élők számára is ismert lehet, hiszen a cég lakásait a Megasztár-győztes Rúzsa Magdival népszerűsíti, az énekesnő nyereménylakását is ők adták. Az énekesnő azt talán nem tudhatta – és nem is rá tartozik –, hogy az Elephant-Holding Zrt. tulajdonosa egy, az USA-ban jegyzett cég, a Prima Duna Investments Inc., egy, az angol Virgin-szigetekre bejegyzett vállalkozás, az Elephant (Europe) Ltd., illetve a Bilbao-Építő Kft. Ez utóbbi cég tulajdonosa a panamai székhelyű Aquamarket Inc., valamint az Elephant-Holding Zrt, amely a Prima Dunát váltotta. A vállalkozások élén egyébként két izraeli állampolgár – Yan és Matti Lis – áll.

Cikkünk megjelenését követően az Elephant Holding közleményt juttatott el lapunkhoz, amelyben leszögezik: a holding szabályos, meghirdetett, nyílt pályázaton vásárolta a lakópark építésére alkalmas építési telket a Hollandi úton, majd a területet később az önkormányzat kérésére jóval kisebb – évek óta körbekerített, zárt, több éve használaton kívüli épületekkel is beépített, elhanyagolt állagú – telekre cserélte. Hozzáteszik azt is, hogy az önkormányzat további kérésére, a zöldterület növelése érdekében csökkentették a több éve hatályban lévő szabályozási terv alapján kalkulált eredeti lakásszámot. A tervezett lakópark minden illetékes szakhatóság jóváhagyását megkapta, jogerős elvi építési engedéllyel rendelkezik – áll a közleményben, amely arra is kitér: a holding a fejlesztéssel a környéken lakók érdekeinek megsértését el kívánja kerülni, a tervezett lakókert valamint a Kis-Duna-ág közti, eddig is nyitott, Duna parti sáv a lakópark megépülése után is korlátozás nélkül használható lesz. A sétány lakópark előtti részét pedig – ígérik – saját költségen vállalják.

Forrás: HVG, Csikász B. – Kiricsi G.

This entry was posted on 2007. október 2. kedd at 11:59 and is filed under Önkormányzat, Civil szervezetek, Környezetvédelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.