Iszapkatasztrófa: még 17 ember van kórházban
TV2, Inforadio.hu
Eltemették Angyalkát – Tények-riport
Elfogadhatatlannak és megdöbbentőnek tartja a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt., hogy a vörösiszap-katasztrófa kapcsán a keletkezett károk enyhítéséről és a helyreállításról szóló kormányhatározat a céget nevezi meg károkozónak, holott erről még nem született sem szakértői vélemény sem bírósági döntés.
A Magyar Közlönyben pénteken megjelent, az ajkai térségben október 4-én bekövetkezett katasztrófával kapcsolatban kihirdetett kormányhatározat szól az állam nevében a céggel, mint károkozóval szemben történő kártérítési eljárás megindításáról is. Rendelkezik továbbá a károsultak elemi lakhatási feltételeinek biztosításáról, az ingóságokban keletkezett károk enyhítéséről, valamint a mindehhez szükséges jogszabályalkotások, feladatkiszabások határidejéről is.
A szombaton életbe lépett kormányhatározat úgy fogalmaz: az “e határozat alapján nyújtott támogatás nem a károkozó helyetti helytállás, kizárólag a károsultak elemi lakhatási feltételeinek mielőbbi megteremtésére irányul, és az állam a károkozó MAL Zrt.-vel szembeni igényeit érvényesíteni kívánja, ezért felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg a MAL Zrt. ellen a Magyar Állam nevében indítható kártérítési eljárás lehetőségét, és intézkedjék az eljárás megindítására.”
A kormányhatározatra reagálva a Mal Zrt. jogi képviselője úgy fogalmazott: a kormányhatározat nem jogszabály, csak a kormány tagjainak és a kormányszerveknek nyújtanak belső útmutatást, de az mindenképpen megdöbbentő, jogilag pedig példa nélküli, ha a kormány határozza meg a károkozó kilétét bármilyen ügyben.
Az pedig végképp elfogadhatatlan lenne, ha a kormány még a felelősség kérdésében is állást foglalna, holott jelenleg még a katasztrófa okairól sem készültek el végleges szakértői vélemények – tette hozzá Ruttner György.
Az ügyvéd megjegyezte: mind a károkozás, mind a felelősség kérdésében döntést csak az okok feltárása után, az igazságügyi szerveknek, végső soron pedig a bíróságnak kell hoznia. Ruttner György az előzetes szakértői véleményekre utalva úgy fogalmazott: nagy valószínűséggel talajtörés okozhatta a támfalrész ledőlését, és így a 10 halálos áldozatot követelő katasztrófát. Hozzátette: a talajtörés bekövetkezését elősegíthette az 1997-es privatizációs szerződésben a gyárat a zagytározóval együtt megvásárló cégnek az állam által kötelezően előírt úgynevezett résfal felépítése, valamint az idei évben lehullott rendkívüli mennyiségű csapadék.
A Mal Zrt. jogi képviselője szerint a felelősség az eddig ismert előzetes szakvélemények alapján is többrétű, mert a tározót a 80-as évek közepén kezdték építeni a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Alumíniumipari Tröszt megrendelésére, és a tározó tervezését és kivitelezését is állami cégek hajtották végre. Hozzáfűzte: az építési engedélyeket és az 1990-es használatbavételi engedélyt is állami hatóságok adták ki, így a Mal Zrt. az 1997-es privatizációkor, mint vevő, jóhiszeműen joggal hihette, hogy a tározókkal minden rendben van, hiszen minden szükséges engedéllyel rendelkezett mind a korábbi építtető, mind az eladó, mind pedig a tározókat működtető cég, ráadásul az illetékes állami hatóságok folyamatosan ellenőrizték és minden esetben rendben lévőnek találták a tározók működtetését.
Ruttner György tudatta: a kormányhatározatban szintén kilátásba helyezett eljárásokkal kapcsolatban a Mal Zrt. álláspontja az, hogy mindenkivel peren kívüli megegyezésre törekszik, így természetesen az állami szervekkel is. “Várjuk a végleges szakvéleményeket, amelyek alapján majd végleges állásfoglalást lehet kialakítani a katasztrófa okairól, azok alapján, azt követően pedig majd a felelősségről, illetve az esetleges felelősökről is” – fogalmazott a cég jogi képviselője.
A tíz halálos áldozatot követelő, sok milliárd forintos kárt okozó katasztrófa ügyében a Mal Zrt. eddig nem ismerte el felelősségét. Ugyanakkor a cég humanitárius segítségként öt éven át évi 300 millió, összesen 1,5 milliárd forintos juttatást ajánlott fel, de erről nem egyeztetett a zrt. tevékenységét felügyelő kormánybiztossal, Bakondi Györggyel, aki emiatt megtiltotta a peren kívüli egyeztetés folytatását.
Azt, hogy ki a felelős a katasztrófáért, büntetőjogi, közigazgatási és polgári jogi eljárások során próbálják tisztázni. A büntetőjogi felelősséget a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja: eddig a cég három vezetőjét gyanúsították meg.
Forrás: Inforadio.hu
Még 17 ember van kórházban
Az öt héttel ezelőtt bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa 17 sérültje áll még fekvőbeteg-ellátást igénylő kórházi kezelés alatt.
Az október negyedikén bekövetkezett katasztrófa során 10 ember vesztette életét, a legutóbbi áldozat péntek délelőtt halt bele súlyos égési sérüléseibe a győri kórházban.
Magyarország legsúlyosabb ipari és ökológiai katasztrófájában 123 ember szerzett égési sérüléseket az erősen lúgos, maró hatású anyagtól.
Az ÁNTSZ közlése szerint péntekre a kórházban ápoltak száma tovább csökkent, már csak 17 ember van fekvőbeteg osztályon. Az ÁNTSZ közölte: a vörösiszap-katasztrófa során összesen 302 ember ellátása történt meg. A fekvő- és járóbeteg-ellátás folyamatosan biztosított, gyógyszer és kötszerhiány nincs.
A Veszprém megyei tüdőgyógyintézet által biztosított inhalatív terápiát a katasztrófa sújtotta térség lakosságából 1.685, a védekezésben résztvevők közül 2.299 ember vette igénybe péntekig.
Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint a vízminőséget folyamatosan vizsgálják, eddig 169 vízmintavétel és elemzés történt az öt hét alatt, és az eredmények alapján az ivóvíz a katasztrófa sújtotta térségben biztonságban fogyasztható. A levegő porkoncentrációját is folyamatosan mérik, de csak a higiénés normát haladta meg.
A Veszprém Megyei Védelmi Bizottság az MTI tudósítóját szombat reggel arról tájékoztatta, hogy a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a katasztrófával érintett területen és annak meghatározott körzetében összesen 12 helyszínen folyamatosan méri a légszennyezettséget.
Közlésük szerint a legutóbbi, 24 órás mérés egyesített adatai alapján elmondható, hogy a csütörtöki adatokhoz képest a levegőben szálló por tartalma csökkent a mérési pontok többségén, de a mért értékek még mindig meghaladják az 50 mikrogramm/m3-es egészségügyi határértéket.
A védelmi bizottság tudatta: a 100 mikrogramm/m3-es riasztási határértéket továbbra is a kolontári polgármesteri hivatalnál (180,7 mikrogramm/m3), a devecseri polgármesteri hivatalnál (108,3 mikrogramm/m3), valamint a devecseri rendelőintézetnél (105,7 mikrogramm/m3) haladta meg a levegő szálló por tartalma.
Az ÁNTSZ felhívja a figyelmet a munkavégzés közben az egyéni védőeszközök, különösen a porvédő álarc használatára, míg a légúti megbetegedésben szenvedők, idősek, gyerekek esetében azt kérik, a szabadban tartózkodás idejét korlátozzák a minimálisan szükséges szintre.
Az ÁNTSZ megjegyezte, a szálló por koncentrációja az időjárási viszonyok miatt az ország több településén jellemzően magasabb az átlagosnál.
A Veszprém Megyei Védelmi Bizottság pénteki, Devecserben tartott ülésén egy Devecserben felállítandó egészségügyi központ létrehozására tett javaslatot a kormánynak. Mindezt azért kezdeményezik, hogy pontos állapotfelmérés készüljön a vörösiszappal érintett településeken élő emberek egészségügyi állapotáról, és megnyugtató válaszokat kapjanak azokra a “kósza hírekre”, amelyek mérgezett talajról, levegőről és rákos megbetegedésekről szólnak.
A védelmi bizottság azt javasolja a kormánynak, hogy jövő április végéig hozza létre ezt az egészségügyi központot.
Lasztovicza Jenő, a védelmi bizottság és a megyegyűlés elnöke az ülés után újságíróknak azt mondta: a létrehozandó központban szűréseket, konkrét orvosi ellátásokat végeznének, és pszichológusok is segítséget adnának. A fideszes országgyűlési képviselő, aki a kármentő bizottság elnöke is, közölte: a központ feladata lenne, hogy a térségben, a kiskertekben termelt növényekről megállapítsa, emberi fogyasztásra alkalmasak-e.
Forrás: Inforadio.hu
“a központ feladata lenne, hogy a térségben, a kiskertekben termelt növényekről megállapítsa, emberi fogyasztásra alkalmasak-e?”
Megkóstolják, ha nem árt jó, ha árt még jobb?
grün menjél le elökostolonak
Attól fél a fater, hogy a létrehozott bizottságok majd a végén megállapítják, hogy a vörösiszap nem mérgező, nem radioaktív, sőt ellentétben a hiedelmekkel gyógyhatása van az ott élő emberekre
A bizottság, majd a vizsgálat végén azt javasolja a kormánynak, hogy jövő április végéig hozza létre ezt az egészségügyi központot, gyógy-szállodákat az áldásos vörösiszap hatásának a lehető legjobb kihasználására.
A létrehozandó „pihenő központban” szűréseket, konkrét orvosi ellátásokat végeznének, és pszichológusok is segítséget adnának. A központ feladata lenne, hogy a térségben, bió kertészetek létrehozása és a kiskertekben termelt növényekről megállapítani, hogy emberi fogyasztásra alkalmasak-e. 😀
A Fidesz-kormány a bajt bajjal tetézi. Átveri a károsultakat, a tilitolizással megakadályozza a károsultak anyagi kárpótlásának megkezdését.
A kormányhatározatban elképesztő a vizsgálat nélküli ítélethozatal. Olyan ez mint a Tanú című filmben a példastatuálás, ahol nem a példa, hanem a statuálás a lényeg. Ugyanazt csinálják mint a nyugdíjpénztárak lenyúlása esetében vagy a 98 százalékos végkielégítés-adóztatásnál. Nem számít a törvény, nem számít az alkotmány. Ezt a kormányhatározatot az Alkotmánybíróság egy perc alatt megsemmisíthetné, hiszen az ítélkezés a bíróságok dolga és nem a (Fidesz) kormányé.
Azt, hogy ki a felelős a katasztrófáért, bírósági, büntetőjogi, közigazgatási és polgári jogi eljárások során kell tisztázni. Magyarország egyelőre köztársaság és jogállam. Vagy a Fidesz-kormány az Alkotmánybíróság e heti döntése után is nagy erőkkel dolgozik a jogállam megsemmisítésén?
Aratnak a térségben a tanult jogász emberek.
Mert ugye fontos bebizonyítani, hogy a kiömlött jó hypó minőségű lúg az nem mar és még csak nem is vörös.
Bizonyítani kell, hogy a gát az jó volt,
Csak Kolontár meg a szerencsétlenül járt többi település volt rossz helyen.
Bizonyítani kell, hogy a milliárdos uraknak nincs pénzük, nincs felelőségük azokért a károkért, amit okoztak – trehány tevékenységükkel.
Milyen az az alkotmány az, amelyet a hazug mindent “elquró kurvázó” kommunisták maguknak kreáltak.
Milyen jogállam az, ahol a legnyilvánvalóbb bűnök elkövetésért hosszú évek mullásával sem születnek ítéletek?
Milyen jogállam az, ahol csak a bűnösnek vannak jogai az ádozatoknak, meg nem?
Milyen jogállam az, ahol a jog kerékkötője a demokráciának – a hatalmas többség akaratának?
Irigyellek, Jeniszej. Te mindent tudsz.
Remélem, abban egyetértünk, hogy aki bűnös, azt meg kell büntetni.
De te honnan tudod, hogy a vörösiszap-tragédia ügyében ki a bűnös? Nekem halvány derengésem sincs róla.
Te minek alapján ítélkezel?
Még ha bíró vagy (miért ne lehetnél?), akkor is bizonyítanod, indokolni kellene.
Milyen jogállam az, ahol felelőségre vonás nélkül még mindig szabadon él az, aki a demokráciáért harcoló emberek ezreit küldte a bitóra.
Milyen jogállam az, ahol ezek az aljas emberek még élvezik is a “jól megérdemelt” nyugdíjukat a bitó körüli tevékenységükért.
Teszik ezt akkor mikor munkásemberek ezrei egy életen áttartó verejtékes munka után csak épp, hogy tengetik az életüket.
Te csapos!
Néhány éve a Malév lelépő igazgatója egy éves meló után 80 milkót kapott.
Ez szerintetek (mármint bolsevikok szerint) rendben van?
És a BKV-s dagadt csaj lóvéja szintén?
Na,elmentek ti ám valahova!
Tudod, Királyerdei, még a királyerdei kocsmákban is úgy szokott az lenni, hogy az első pofonra van valamilyen VALÓDI OK. Az én vendégeim nem jogászok vagy politikusok, de valamilyen, legalább minimális VALÓDI OK nélkül nem emelik fel a kezüket, de még a hangjukat sem. Nem győzöm elégszer mondani, a bűnösöket meg kell büntetni, a kárt meg kell téríteni. De a Magyar Köztársaság még jogállam. Nem elég rámutatni valakire, hogy ő a bűnös. Veled is megtörténhet, hogy egyszer minden alap nélkül rádmutatnak: Te vagy a bűnös! Akkor mit csinálsz?
A bíróságnak kell kimondani az ítéletet és nem a kormánynak vagy a másokat felheccelő politikusoknak. Világos?
Világos.Mint a vakablak.A félredumád.
A jövő elkezdödött ……
Januártól emelkedik a nyugdíjjárulék
Nemcsak a magán-nyugdíjpénztári befizetések einstandolásával gyarapítja a kormány 2011-ben a nyugdíjkasszát. Az adó-salátatörvényhez benyújtott költségvetési bizottsági módosító indítvány a bruttó bért terhelő mostani 9,5 százalékos járulékot 10 százalékra emelné. Az alacsonyabb keresetűeknél ez az szja-csökkentés hatásának jelentős részét elveszi.
Már mindenki számára kezd tán derengeni, hogy a három napos csoda véget ért.
A keserű valóság bizony az, hogy csak gengszterváltás történt már megint ki tudja hanyadszor.
Ezek is pont olyan tehetségtelenek , mint az előzőek , csak nagyobbat hazudtak mint az előzőek.
CSEBERBŐL VEDERBE EZ LETT!
MI AZ ,HOGY EGY JOGÁLLAMBAN KORMÁNYHATÁROZAT HATÁROZZA MEG , JELÖLI KI A FELELŐST?
NEM VÉLETLENÜL ÜGYÉSZI ÉS BÍRÓI HATÁSKÖR EZ?
AZ MSZMP KB HATÁROZATBAN DÖNTÖTT NAGY IMRE ÉS TÁRSAI PERÉBEN AZ ÍTÉLETRŐL.
A TÖRTÉNELEM ISMÉTLI ÖNMAGÁT.
AKI NEM TANUL A TÖRTÉNELEMBŐL ARRA ÍTÉLTETIK , HOGY ÚJRA ÉLJE AZT.
Kapcsold már ki a caps lock-ot te szerencsétlen.
Na ennyit a hozzáértésről és az állítólagos jogállamról
Sikerült kikapcsolni. Gratulálok!
Látod csaba péter mire képesek a bíróságok, mint írod!
Csak akkor régen nem a demokrácia alapvető jogrendszere szerint ítélkeztek!
Nem a nép akaratát hajtották végre a bíróságok! – Hanem a kommunista ideológia által megálmodott szadista jog szerint, végezték a Magyar Demokráciáért küzdő Magyar Emberek tervszerű irtását.
Akkoriban a demokráciáról szó sem lehetett, így a nép által megválasztott, kormányról és bíróságról sem lehetett szó. 🙂
MAL Híradó 2001- 2002 számaiból.
Teljes körű a környezetvédelmi rendszer a vörösiszap térségben
Ajkán a vörösiszap kazetták (VI.-X.) környezetvédelmi rendszerének teljes körű kiépítésének sikeres befejezése alkalmából sajtótájékoztatót tartott a MAL Rt. vezetése. Az 1997-es privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének keretében valósult meg ez a most befejeződött környezetvédelmi beruházás – mondta dr. Tolnay Lajos, a MAL Rt. elnöke azon a tájékoztatón, amelyet a projekt befejezése alkalmával tartottunk az ajkai kaszinóban.
Dr. Baksa György vezérigazgató-helyettes szemléletes előadásban mutatta be a környezetvédelem fejlődését Platontól, valamint a beruházás szükségességét, a műszaki megoldást és az elért eredményeket.
Előzmények
A vörösiszap tárolása minden timföldgyár számára komoly, egyedi problémát jelent. Ajkán a 80-as évek második felében, a X. kazetta beruházásával egy időben kezdődött el egy fejlettebb technológiájú talajvízvédelmi rendszer kialakítása. A vörösiszap terek (VI-X. kazetták) alatt mintegy 10 m-re vastag agyagréteg található, ezért az új tározó építése során (hasonlóan a korábbiakhoz) nem alkalmaztak szigetelést. A 80-as években kiderült, hogy a vörösiszap tározó és az agyag közötti talaj és kavicsrétegben az északkelet – délnyugat irányban áramló talajvíz elszennyeződik.
A probléma
Az 1990 és 1994 között megépült mintegy 4100 m hosszú résfalak ugyan megakadályozták a szennyeződés továbbterjedését, de ugyanakkor negatív hatásként az iszapkazetták vízegyensúlya kedvezőtlenül változott meg. A térségből jövő háttérvizek a résfalon belül feltorlódtak, elszennyeződtek. A vízegyensúly biztosítása érdekében a 6-700em3 többletvíz a szennyvíztisztítón keresztül semlegesítéssel kerül kiléptetésre.
Megoldás
A probléma megoldásának kulcsát a vörösiszap térségnek a környezettől való elszigetelése, a függőleges lezárás továbbépítése, teljes körűvé tétele jelentette. A projekt megvalósítására 1997. november 20-án szerződést kötöttünk a Hungalu Rt.-vel 2.200.000 ECU-nak megfelelő forintösszegre.
A projekt keretében:
A KEVIÉP Kft. fővállalkozásában 1999 – 2001 között
• Megtervezésre került a védelmi rendszer, kiépültek a szükséges résfalazatok, (3300 fm), a kapcsolódó monitoring kútpárokkal (56db), vízelvezető árkokkal, kezelő kutakkal, a szivárgó rendszerrel és a torkolati műtárgyaival
• A kivitelezési munkák keretében a monitoring adatgyűjtő és feldolgozó rendszer kiegészítéseként szintérzékelők, mennyiségmérők, pH-mérők, jeladók, átalakítók, mérési adatgyűjtők, vezérlők, kapcsolószekrények létesültek.
• A vízforgalmi rendszer, a retúrvíz semlegesítés, a szivattyúházak, szennyvíztisztító korszerűsítése megvalósult.
• A vízvegyvizsgálatok elvégzéséhez új labor készülékek kerültek beszerzésre: röntgen spektrométer, ionkromatográf, automatikus thermometriás elemzők, kiegészítő berendezések (ICP-hez hidridgenerátor, – mintaelőkészítő őrlőmalom, UV spektrofotométer)
A projekt teljes költsége 553,7 MFt volt, melyből résfal és a monitoring rendszer 491,7 MFt , és a vizsgálatokhoz szükséges laboreszközök 62 MFt-ot képviselnek.
A projekt megvalósításával a jövőben biztosítani tudjuk, hogy a vörösiszap térség vízegyensúlya helyreálljon, ezáltal a semlegesített retúrvíz élővízbe való bevezetése minimális legyen, másrészt megakadályozzuk, hogy a lakott területek irányából áramló talaj- és felszíni vizek a területre bekerüljenek és elszennyeződjenek.
A kialakított számítógépes rendszerrel pedig figyelni és dokumentálni tudjuk a vízforgalmi változásokat, ezzel mintegy transzparenssé tudjuk tenni környezetvédelmi munkánkat.
A rendezvény résztvevői a helyszínen is megtekinthették a vörösiszap kazetták védelmi rendszerének kiépítését, valamint a felhagyott kazettákon végzett rekultivációs tevékenységet. A jelenlévők meggyőződhettek arról, hogy a rekultivációs tevékenység lényegesen gyorsabb ütemben valósul meg, mint ahogy azt a környezetvédelmi működési engedély előírja. A letakart területeken a növényzet intenzív növekedésnek indult. Célunk az, hogy a teljes lefedettség minél előbb megvalósuljon és a természeti állapot a lehető legrövidebb idő alatt visszaálljon.
A projekt befejezését jegyzőkönyv aláírásával rögzítették a felek. A dokumentumot kézjegyével látta el dr. Tolnay Lajos, Fülöp János Róbert, az ÁPV Rt. tranzakciós vezérigazgató-helyettese, Kling István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, Szabó Mátyás, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, valamint Patonai József, a Forrás Vagyonkezelői és Befektetési Rt. elnök – vezérigazgatója.
A sajtótájékoztató végén Fülöp Zoltán, Ajka alpolgármestere a lakosság nevében is elégedetten nyugtázta a környezetvédelmi beruházás sikeres befejezését.
Dr. Deák József – Horváth Béla cikke a 2. oldalon. MAL Hirado 2001 november (1,5 MB pdf)
Tehát minden jelző rendszer működött? Akkor mi volt, hogy a tragédiát nem látták előre?
🙂 Vagy látták?
Jeniszej!
Reggeli hír: Pompeiben váratlanul összeomlott a Gladiátorok háza!
A környezetvédők már kétezer éve szóltak, hogy bármikor megtörténhet a dolog, de az illetékeseknél süket fülekre talált!
Milyen kárpótlásra számíthatnak az ott lakók és az építőmestert visszamenőleg felelősségre lehet-é vonni?
Ez most a Berlusconi problémája!
A tulajdonos felelőssége egyértelmű. Ha a házamról leesik a cserép valaki fejére, engem vonnak felelősségre. Ha a kutyám kiszabadul a kertből és megharap valakit, nem a kerítés készítőjét, vagy az építési osztályt teszik felelőssé, hanem engem.
A tulajdon nem csak haszonnal, felelősséggel is jár.
A Kormány a MAL Zrt.-t jelölte ki az iszapömlés okozójának és megindítja a kártérítési eljárást!
Tessék mondani, ez már a demokrácia, vagy lesz rosszabb is?!
Mint a seregben, kérek öt önként jelentkezőt krumolit pucolni! Maga, maga és maga és még kettő!
T : Gordon , kac…..kac…. ismét jót nevettünk vidéki pajtásaink fejlődő humorán.
T Jeniszej :
Annak idelyén amikor Csurka István a szocialista irodalom kiváló képességű reprezentánsa volt ,-(” Még Kossuthn díjat is kapott Acél elvtárstól”) – s műveiből az irodalom érettségit letenni divat volt,
írt egy darabot
” Jogászok ”
címen és az akkori Vígszinházban adták elő , nagy sikerrel.
Az érettebb ifjuság , ha látta talán emlékszik tartalmára .
A lényeg , hogy egy összejövetelen találkoznak a jogászok A zsidó törvények szerint itélkező hortista bíró,
A nyilas hadbíró,
a kommunista vérbíró , és
és a mai jogász aki felfedi bűneiket .
A szemükbe vágva ,hogy bármely hatalom kiszolgálói és első rendelkezésük mindíg a saját bűntetlenségük megállapítása .
Az öreg bíró “Inke László” aki részt vett mindhárom korszak bíráskodásában kioktatja a lelkiismeretével kűzdő ifjú titánt .
Neki nem a törvények törvényességének vizsgálata a feladata ,hanem a törvény törvényes alkalmazása . A többiben ő vétlen .
Akinek lekiismerete van az ne menjen jogásznak.
És bár Csurka szerintem nem szalonképes poitikai figura ebben teljesen egyetértek vele
MOST IS EZ VAN!
Melyik vidéki pajtásunk humorizált?
Kopizd be, és is nevetni akarok!
és=én
Aki nem a saját nevén mondja el a véleményét azt csak azzal tudom jellemezni mint amikor más faszával veri valaki a csalánt.
Érdemi vita csak valóságos személyek közt alakulhat ki a többi az sajnos hulladék .
Dehát manapság erre tellik .
Az álorcaság bűne még kétszáz éve is halálbüntetéssel volt sújtható.