Népszabadság
Évtizedes csúcson, 8,1 százalékon a munkanélküliség – “beértek” a tavalyi megszorítások hatásai. Szakértők szerint leghamarabb az év végén kezdődhet némi javulás. A nyugdíjszabályok módosulása, az uniós források átmeneti hiánya és a gyér gazdasági növekedés is rontotta a helyzetet.
Több mint 340 ezren voltak munka nélkül a tavaly novembertől idén januárig tartó időszakban: 25 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 8,1 százalék, 0,6 százalékponttal magasabb a tavalyinál – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
– Drámai számok – kommentálta a jelentést Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A tavaly decemberi 7,7 százalékos munkanélküliség egy hónap alatt 0,4 százalékkal nőtt, ami rendkívül rossz jel, és nem tudni, meddig folytatódik majd a tendencia.
Tavaly még azt hittük, hogy a versenyszféra felszívta a közintézményektől elbocsátottakat, és a gazdaságfehérítés hatásai is érződtek a statisztikákon. Mostanra – a számok tanúsága szerint – ez megváltozott, sőt a visszájára fordult – mondja a szakember.
Palócz Éva úgy véli: bár a téli adatok a mezőgazdasági és építőipari idénymunkák kiesése miatt mindig rosszabbak, mint a nyári-őszi időszaké, a gyér gazdasági növekedés nem sok jót vetít előre.
– A makrogazdasági hatások késleltetve jelentkeznek a foglalkoztatási adatokban. A GDP-adatok tükrében és a költségvetési szektor létszámleépítése következtében nem csoda az igen magas munkanélküliségi ráta. Az elmúlt év problémái most csapódtak le a statisztikában – magyarázta Adler Judit, a GKI szakértője. Szerinte a számokat lényegesen rontja, hogy egyre kevesebb pénz jut az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre. – A közmunkára és más, elsősorban a tartósan munka nélküliek visszavezetésére fordítható belső pénzek csökkentek, az uniós források pedig időszakosan érkeznek: a 2004-2006-ban elnyert összegek már kimerültek, a 2007-13-as keretek még nem nyíltak meg – mondja Adler Judit, aki szerint a konjunkturális kilátásokat figyelembe véve nem valószínű, hogy az első fél évben javuló tendencia kezdődjön a munkanélküliség terén. – Leghamarabb az év végén válthatnak előjelet a most még romló számok – tette hozzá.
Budai Bernadett kormányszóvivő szerint a kedvezőtlen adatok oka részben a közszférában végrehajtott leépítés, másrészt pedig az, hogy a nyugdíjszabályok módosulása miatt tavaly magasabb volt a nyugdíjba vonulók száma. Remélhető azonban, hogy a reformlépések eredményei hamarosan a foglalkoztatási adatokban is érzékelhetőek lesznek.
Bernáth Ildikó, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint a friss KSH-adat a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikájának teljes csődjét bizonyítja; a gazdasági növekedés leállása, a magas adóterhekkel sújtott kis- és közepes vállalkozások működésének ellehetetlenítése rohamosan csökkenti a munkahelyek számát, ami tovább mélyíti a szociális válságot.
A 2007-es utolsó negyedévi adatok még 7,7 százalékos állástalanságot mutattak, ami 0,2 százalékkal volt rosszabb, mint a megelőző év hasonló időszakában mért. A hazai munkanélküliség tíz éve nem volt ilyen magas: legutóbb 1998 második negyedévében mértek nyolc százalékot. A foglalkoztatottak száma 67 ezerrel kevesebb: 3,873 millió embernek volt bejelentett munkája.
A 15-74 éves népesség 54,6 százaléka, jelent meg a munkaerőpiacon. A korábbi növekedés után tavaly május óta 55 százalékról csökkent idáig az aktivitási arány. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,5 százalékos, ami egy százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A munkanélküliek 45 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap.
Forrás: Népszabadság
