Kiderült: jogszerűtlen volt a 2006-os Kossuth téri oszlatás
Heti Válasz, MTI
A rendőr vezérőrnagy a 2006 őszi jogsértéseket vizsgáló testület ülésén bejelentette: a nyilvánosság előtt szeretne bocsánatot kérni azoktól, akik önhibájukon kívül, vétlenül sérültek meg a televízió székházánál, valamint az október 23-ai eseményekkel kapcsolatban is ismertette álláspontját.
Révész Máriusz szerint meg kellene fontolni a székházostromkor megsérült rendőrök kártalanítását, mert nem tehettek róla, hogy megfelelő védőfelszerelés nélkül vezényelték ki őket az MTV épületéhez 2006 szeptemberében.
A 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes tagja ezt a testület hétfői ülésén vetette fel. A Rebisz akkori parancsnoka bocsánatot kért azoktól, akik vétlen sérültjei voltak az eseményeknek.
A kormánypárti képviselő Dobozi József rendőr vezérőrnagytól, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori – és a Köztársasági Őrezred jelenlegi – parancsnokától azt kérdezte: ki felelős azért, hogy – mint az egy korábbi ülésen elhangzott – a raktárosok hazamentek a munkaidejük végeztével, és így nem lehetett hozzáférni a védőfelszerelésekhez. Dobozi József szerint az ügyeletnek volt pótkulcsa. Révész Máriusz felvetésére, miszerint ennek ellenére eszköz nélkül vezényelték ki a baranyai századot a televízió székházához, a vezérőrnagy azt mondta: “ez súlyos szakmai hiba” volt.
Dobozi József bejelentette: a nyilvánosság előtt szeretne bocsánatot kérni azoktól, akik önhibájukon kívül, vétlenül sérültek meg a televízió székházánál. “Voltak egyedi esetek, melyekre nincs sem emberi, sem szakmai magyarázat” – tette hozzá a rendőri vezető.
Azzal kapcsolatban, hogy az intézkedő rendőrökről a rendőrségi törvény és az Alkotmánybíróság egyértelmű állásfoglalása ellenére miért hiányoztak az azonosítók, Dobozi elmondta: a gyakorlóruhákon nem volt hely azok elhelyezésére, de október 23-a után intézkedett, hogy a sisakokra jól láthatóan fessék fel az azonosítókat.
A rendőrtábornok elmondta: a tévészékház ostromának napján, 2006. szeptember 18-án tartott vezetői értekezlet alapján világos volt a számukra, hogy miért gyűlt össze a tömeg a Kossuth téren. Hozzátette: akkor nem volt tudomása arról, hogy petíció átadását tervezik. Mint mondta, ő csak a késő esti órákban értesült arról, mi is történik a televízió székházánál. Leszögezte: ő maga a tárgyalás híve, szerinte beszélni kellett volna a demonstrálókkal.
Révész Máriusz a két legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a Rebisz parancsnokát kétórás késéssel, este 10 óra helyett éjfélkor értesítették arról, hogy a tévészékház előtt elfajultak az események, továbbá, hogy ennek nem is lett következménye, Dobozi nem kezdeményezett fegyelmi vizsgálatot. Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel nem találkozott és nem beszélt, Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztererrel pedig egyszer találkozott, de tőle sem kapott utasítást.
Morvai Krisztinának, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének a felvetésére, miszerint a fővárosi vezetőktől és a kormányfőtől gyakorlatilag dicséretet kaptak a rendőrök a székházostromnál történt jogsértések miatt, Dobozi József azt mondta: egy vélemény a dicséret, ahogyan egy vélemény a bírálat is, amelyet a jogvédők fogalmaztak meg; ő ugyanúgy készült minden rendőri biztosítási feladatra.
Az októberi 23-ai eseményekkel összefüggésben Dobozi József úgy fogalmazott: nem tartotta helyesnek, hogy a délutáni órákban a Kossuth térre visszatérni kívánó demonstrálókat az Alkotmány utcából a Bajcsy-Zsilinszky úton a Deák tér és a Fidesz nagygyűlés felé tolták a rendőrök. Emiatt próbálta telefonon elérni Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitányt, de sikertelenül, majd a helyettesétől Lapid Lajostól azt kérte: az Arany János utcánál állítsák meg az oszlatást, ne tolják rá a tüntetőket a Fidesz-rendezvényre, de végül csak az Andrássy útnál álltak meg a rendőrök. Hozzátette, hogy e közben már támadások érték a rendőröket.
Morvai Krisztinának arra a felvetésére, hogy a többségében még az egypártrendszer idején kinevezett rendőröknek volt-e fogalmuk arról, mi a demokrácia, a véleményszabadság, a pluralizmus, Dobozi úgy válaszolt: “1991-ben lettem rendőri vezető, akkor mi már mindent tudtunk”.
Révész Máriusz a bizottsági ülés szünetében Baka András vasárnapi, MTI-nek adott nyilatkozatával kapcsolatban újságíróknak azt mondta: ő volt az, aki kritikát fogalmazott meg a bírósággal szemben és ezt a véleményét fenntartja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint nem fogadható el, ha parlamenti vizsgálóbizottság konkrét bírói döntéseket kíván felülvizsgálni és egyes bírákat felelősségre vonni, ez az igazságszolgáltatás függetlenségét csorbíthatja. Révész Máriusz szerint azonban kérdéseket vet fel, ha 141 bírósági döntésből 137-et a másodfokon eljáró tanács megváltoztat, szerinte indokolt lett volna, ha a bíróság maga vizsgálja ki a történteket.
A bizottság a délutáni órákban folytatja a meghallgatásokat, többek között Szabó Máté ombudsmant is várják a testület ülésére.
Az emberi jogi bizottság “A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló” albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Továbbá az LMP delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.
Forrás: Heti Válasz
Kiderült: jogszerűtlen volt a 2006-os Kossuth téri oszlatás
A Legfelsőbb Bíróság döntésének értelmében jogszerűtlen volt a 2006-os Kossuth téri oszlatás.
Jogellenesen oszlatta fel a rendőrség 2006. október 23-án hajnalban a Kossuth téri demonstrációt – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) kedden. A felülvizsgálati döntés szerint az aznap délutáni Alkotmány utcai rendőri oszlatás ugyanakkor már jogszerű volt.
Az LB indokolása szerint, míg 23-án délután nyilvánvalóan békétlenek voltak a demonstrálók, addig az nem bizonyosodott be az eljárás során, hogy már azt megelőzően is felfegyverkezett, erőszakos vagy fenyegető lett volna a tüntetés.
A közigazgatási pert Gonda László és mintegy másfél száz társa indította a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen, mert álláspontjuk szerint törvénysértő volt, amikor a rendőrség úgy határozott, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulóján feloszlatja az őszödi beszéd egy hónappal korábbi nyilvánosságra kerülése óta az Országház előtti Kossuth téren folyamatosan zajló demonstrációt.
A rendőrség döntését akkor, illetve később a közigazgatási per során is azzal indokolta: megállapodtak a rendezvény szervezőivel, hogy tekintettel a nemzeti ünnepen a Kossuth térre várt mintegy félszáz védett személyre, 23-án hajnalban átvizsgálják a területet. Ennek során pedig emberi élet kioltására alkalmas, illetve veszélyes tárgyakat is találtak, például késeket, fejszéket, fémgolyókat és benzines zokniba töltött szenet, ezért feloszlatták a rendezvényt, kiürítették a területet.
Amikor az állami ünnepség után, aznap 15.00 óra körül a demonstrálók vissza akartak jönni a Kossuth térre, ismét oszlatás következett és az Alkotmány utcából a Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül, részben a Deák tér felé tolták az egyre dühödtebb demonstrálókat, akik végül összekeveredtek az Astoriánál lezajlott Fidesz-nagygyűlés résztvevőivel.
A Fővárosi Bíróság korábbi elsőfokú, jogerős ítéletével teljes egészében elutasította a tüntetők keresetét, azzal az indoklással, hogy a rendőrség jogszerűen döntött, hiszen a demonstráció résztvevői fel voltak fegyverkezve, s így az elvesztette békés jellegét.
A felpereseket képviselő Grespik László ügyvéd a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróságon kedden többek között azzal érvelt: a kifogásolt tárgyak részben nélkülözhetetlenek voltak az életvitelszerű ott-tartózkodáshoz, hiszen “kés nélkül nem lehet kenyeret szelni, fejsze nélkül tűzifát aprítani”.
Másfelől pedig az ügyvéd szerint semmi nem bizonyította, hogy a demonstrálóknak bármiféle fenyegető, agresszív célja lett volna.
A strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatára hivatkozva Grespik László hangsúlyozta: amíg békés a demonstráció, addig a rendőrségnek türelmesnek kell lennie. Ha pedig néhányan erőszakos cselekedeteket követnek el, akkor a rendőrségnek az a feladata, hogy a békétleneket elszigetelje, kiemelje a tömegből, nem pedig, hogy a békés többség gyülekezési jogát korlátozza. Különösen így van ez akkor, ha a provokáció veszélye is fennáll a hatalom részéről, azaz az állam fizetett emberei a demonstrálók közé vegyülve próbálják erőszakos tüntetés látszatát kelteni azért, hogy ürügyet kreáljanak a hatalommal szembeni békés demonstráció feloszlatására.
A tüntetők “a hazáért aggódtak, nem randalírozni akartak (…). Kérem, hogy egyszer a bíróság bízzon a saját népében! Csatlakozzon a strasbourgi gyakorlathoz és állítsa vissza az igazságot!” – fordult az LB öttagú tanácsához a tüntetők jogi képviselője.
Az LB a szóbeli indokolásában a hajnali oszlatás jogszerűtlenségével kapcsolatban azt emelte ki, hogy a veszélyesnek minősített tárgyak többségét a demonstrálók önként összegyűjtötték és átadták, továbbá az sem volt bizonyítható, hogy erőszakra készültek. Ugyanakkor az aznap délutáni Alkotmány utcai oszlatásnál az LB szerint a rendőrség már jogszerűen járt el, mert akkor nem voltak békések a tüntetők. Így tehát az LB részben adott helyt Gonda László és társai keresetének.
Az LB hangsúlyozta, hogy ebben az eljárásban nem vizsgálhatták az egyes, konkrét rendőri intézkedések jogszerűségét, csupán magát az oszlatásra vonatkozó döntést.
Gonda László a határozathozatalt követően újságírók előtt kártérítési pereket helyezett kilátásba, illetve Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt nevezte meg a 2006-os rendőri erőszak legfőbb politikai felelősének.
Grespik László szerint felemás, egyensúlyozó ítéletet hozott az LB, “mintha valamilyen elvárásnak próbálna megfelelni, nem csupán a jog és az igazság követelményének”. Így a 23-án délután elkövetett rendőri erőszak még mindig nem kaphatott jogorvoslatot, pedig a jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésein már számos, ezeket bizonyító tény került elő.
Grespik László jelezte, hogy a strasbourgi bíróság elé viszik a 2006. október 23-i rendőri oszlatások ügyét.
Forrás: MTI, Heti Válasz
BÖRTÖNBE A FELELŐSOKKEL!
ÁVH!
Kedves “Miska72”!
Az ÁVH-sok nagyon sok gazságot elkövetettek, de a 2006. október 23-án végrehajtott úgynevezett csapaterős rendőri támadásokhoz és lovasrohamhoz hasonló népellenes atrocitásokat még Ők sem hajtottak végre.
2006 őszén a rendőrök jelentős része nem ÁVH-sként, hanem vadállatként viselkedett.
A felelősök börtönbe juttatását pedig éppen a rendőrök, az ügyészek és bírók egy része szabotálja.
Egy annyira fontos hír a függetlenségét féltő bíróságok részéről, hogy az MTI vasárnap délelőtt fontosnak tartotta világgá kürtölni:
“Veszélyben az igazságszolgáltatás függetlensége”
* MTI
2010. szeptember 19., vasárnap 09:44
“Nem fogadható el, ha parlamenti vizsgálóbizottság konkrét bírói döntéseket kíván felülvizsgálni és egyes bírákat felelősségre vonni, ez az igazságszolgáltatás függetlenségét csorbíthatja – mondta Baka András főbíró az MTI érdeklődésére”.
A fenti hírrel a felelősségre-vonást sürgetők figyelmét hívom fel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az MTI azért tartotta fontosnak vasárnap közölni ezt az állásfoglalást, mert a parlamenti vizsgáló bizottságban fideszes képviselők fel merték vetni, hogy azokra a bírókra is ki kellene terjeszteni a vizsgálatokat, akik a Gyurcsány-kormányt kiszolgálva a 2006 őszi események kapcsán sorozatban hoztak olyan ítéleteket, amelyekről másodfokon bebizonyosodott, hogy teljesen megalapozatlan ítéletek voltak.
Amint látható, a rendszerváltás előtt csak “megbízható elvtársakkal” feltöltött harmadik hatalmi ágként működő bíróságok nagyon keményen védik a jelenlegi kormánytól való függetlenségüket, és a munkájukba való beavatkozási szándék legkisebb jelére rögtön a világsajtóba szétkürtölt riadót fújnak.
Tehát nem ártana több türelmet tanúsítani azzal kapcsolatban, hogy az eddig eltelt alig több mint 100 nap alatt, a kormány még senkit nem juttatott börtönbe!
Túl sok a pirosító ezeken az embereken! 😉
Állat!(Már elnézést kérek az állatoktól.)
Mocsos állat,gyilkos,rabló kommonisták!
Kedves “?!”
Akkor bizonyára a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről a fegyvertelen tüntetők közé lövés nem volt népellenes az ÁVH részéről 56-ban. Bravó, leülhetsz!
Milyen ügyesen kenték a málnaszörpöt, a ruhára azért tudtak vigyázni!
A te orrodból is málnaszörp folyik, ha beverik?
Kedves “Csepel-sziget”!
Ha hallgattál volna, akkor bölcs maradtál volna, mert a mai napig nem tudjuk, hogy 1956 október 25-én kik lőttek a Kossuth téren összegyűlt tömegre.
Csak az mondható ki teljes biztonsággal, hogy az nem az ÁVH “csapaterős” akciója volt.
Ezen kívül röviden az alábbiakat tudjuk:
– Gerőék kérésére a szovjet csapatok október 24-én és 25-én éjjel megszállták Budapestet.
– 25-én reggel az MDP Központi Vezetősége megválasztotta a Katononai Bizottság teljhatalmú parancsnokának Apró Antalt.
– Apró Antal utasítására, 25-én reggel a kormányzati épületek védelme céljából felfegyvereztek 195 főt, akik egy része korábban kommunista partizán, más része 1953-ban eltávolított ÁVH-s tiszt volt.
Hegedűs András volt miniszterelnök szerint (aki a mészárlás időpontjában az Akadémia utcai PB épületben éppen szovjet vezetőkkel tárgyalt) “az Országházzal szembeni épületek tetejét vegyes összetételű csoportok szállták meg. Volt partizánok, és volt ÁVH-sok, és a tűzparancsot illetéktelenül bárki kiadhatta”.
A “bárki” valószínűleg Apró Antal volt, de ez a feltételezés semmivel nem bizonyítható.
Nem zárható ki az sem, hogy csak egy az itt fórumozó hithű “grün”-höz, vagy más MSZP-s agitátorhoz hasonló bigott kommunista adta ki a tűzparancsot, vagy parancs nélkül lőni kezdett és az elvtársai követték a példáját.
Az ÁVH-ra visszatérve annyit jegyzek meg, hogy az ÁVH bűneit elsősorban a “körmös Baur”-hez hasonló ÁVH-s tisztek követték el.
Az ÁVH sorozott állományából csak az olyan beállítottságú személyek kegyetlenkedtek, mint amilyenek ma a Jobbikban tömörülve vizsgálat nélküli leszámolást és bebörtönzéseket, sőt egyesek akasztásokat követelnek.
Az ÁVH sorozott állománya arra tett esküt, hogy “népellenes parancsot nem hajtanak végre” és valószínű, hogy ezeknek a sorozott katonáknak a többsége nem lett volna hajlandó hasonlóan viselkedni, mint a Fidesz 2006 október 23-i gyűléséről távozó békés
tömegre “csapaterőben” brutálisan rátámadó szadista hajlamú fizetett rohamrendőrök.
A 01.34-est valaki a nevemben írta.
A bíró is hehet KORRUPT gerinctelen komunista álat!
Vagy hozzá nem értő?
Mind a két eset ezt igezolja, hogy ALKALMATLAN A FELADATÁRA!
A bíró se legyen független! A bírót is be lehessen perelni és le lehessen ültetni, ha BŰNÖS!
FELELŐSSÉGRE LEHESSEN VONNI, HA HIBÁZOTT!
Nem isten, csak BÍRÓ!
No comment.