HírExtra, Csepel.info
A Fidesz egyik kiemelt választási ígérete volt, hogy a kis értékű bűncselekmények sem maradhatnak bűntetlenül – nem mindenki támogatta a szigorító javaslatukat
Elzárással is büntethetővé válnak azok, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el, köztük a fiatalkorúak is, akik aki akár 45 napra is börtönbe kerülhetnek. A módosítás a “tyúklopások” által súlytott kistelepülések életére is pozitív hatással lehet.
Az Országgyűlés 261 igen és 46 nem szavazattal fogadta el a szabálysértési törvény módosításának minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 262 igen és 46 nem szavazattal léptették hatályba. A Jobbikos képviselők nem szavaztak, és felállva, tarkóra tett kézzel jelezték tiltakozásukat. Balczó Zoltán, jobbikos képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a javaslatot a gárdistákat sújtó rendelkezései miatt nem tudják elfogadni.
A törvényjavaslat indoklása szerint a módosításra az egyes cselekmények társadalomra veszélyességének növekedése, a kistelepülésen élőket sújtó tulajdon elleni szabálysértések felderítetlenül maradása miatt volt szükség. A módosítás egyebek mellett 30-ról 50 ezer forintra növelte az önkormányzat által kiszabható pénzbírság összegét, és lehetővé teszi a fiatalkorúak – eddig tiltott – elzárását is szabálysértés miatt.
A törvény szerint elzárást is kaphat, aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést, rongálást követ el. Ugyanilyen büntetést vezet be a jogszabály a magánlaksértésre, a valótlan bejelentésre, valamint a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvételre vagy nyilvános rendezvényen a szervezet egyenruhájának viselésére.
A fiatalkorúakat egytől harminc napig terjedő időtartamra lehet elzárni és el kell különíteni a felnőttektől. Ha több elzárással is sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, akkor ez negyvenöt nap is lehet.
A rongálást is szigorúbban büntetik majd
A törvény szerint aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, orgazdaságot vagy ekkora összeget meg nem haladó visszaélést, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést követ el szintén elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ugyanez lehet a büntetés a nem gépi meghajtású járművek – például kerékpár – ellopásáért. Szinten ezek a büntetetési tételek érvényesek a rongálásnál: ide tartoznak a műemlékek, muzeális tárgyak, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelek, tömegközlekedési vagy távközlési eszközök, közúti jelzések, továbbá parkok vagy az ahhoz tartozó felszerelések. Alternatív büntetésként a javaslat lehetővé teszi elzárás kiszabását a magánlaksértés, a valótlan bejelentés esetén is.
Szintén elzárással büntethető, aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a feloszlatás után részt vesz vagy nyilvános rendezvényen a szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli. Az indoklás szerint “a közvéleményt irritálja, hogy noha a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel sok helyen a nyilvánosság előtt történik, mégsem kerül sor rövid időn belül a tényállás felderítésére és hatékony szankcionálására”.
Szabálysértési bírságként ezekben az esetekben legfeljebb 150 ezer forintos büntetést lehet kiszabni. Az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap lehet. Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több elzárással sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, akkor az időtartam kilencven nap is lehet.
Ennek nem csak az lehet a következménye, hogy fokozódik az e szabálysértések elkövetését visszatartó erő, ennél lényegesebb, hogy növekedhet a felderítés eredményessége, hiszen az elzárással is sújtható szabálysértések esetén eltérő a szabályozás, például gyorsított eljárás van érvényben – olvasható az jogszabály indoklásban.
A törvény tágítja a szabálysértéssel kapcsolatos őrizetbe vétel lehetőségét, illetve a tettenérés fogalmát. “A rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén – ha tettenérésre kerül sor – az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja” – áll a jogszabályban.
A szabálysértések felderítését a tapasztalattal nem rendelkező jegyző helyett a büntetőeljárások során már ez irányú ismereteket szerzett rendőrség hatáskörébe utalja a javaslat, amely bővíti a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásának lehetőségét. A törvénycsomag megteremtené annak lehetőségét, hogy helyi bírósági hatáskörben egyesbíróként járhassanak el a bírósági titkárok.
A javaslat szerint a terrorfenyegetettséggel összefüggő információk komplexebb adatok alapján történő elemzését, értékelését, valamint a szükséges döntési szintek csökkentését, és ezáltal a döntések gyorsítását eredményezi, hogy ezeket a feladatokat az országos rendőrfőkapitány helyett a belügyminiszter irányításával végzik majd. A törvény a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.
A közbztonság, a jogrend, az erkölcs nevébem személy szerint támogatom a javaslatot. Nagyon is! Most nincs semmi erélye a jognak!
“Akik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniök. ”
Újtestamentum
Pintér rend ŐREI
http://csepeliek.gportal.hu/gindex.php?pg=32772733
ez nagyon komoly HAHAHA.
“Gordon”!
A “Légvédelmi repeszgránátot találtak Csepelen” című cikknél nem reagáltál a terjedelmes oktató szövegedhez neked címzett alábbi három hozzászólásra.
Első megválaszolatlan hozzászólás:
Kedves Gordon!
Véleményed szerint kitől származnak az alábbi idézetek?
Első idézet:
A háborút megelőző években viharos fejlődésnek indult sokmilliós hadseregünk.
1939 végére – az 1930-as évhez viszonyítva – a harckocsi parkunk 43-szorosára, repülőgépparkunk 6,5-szeresére, tüzér-fegyverzetünk pedig majdnem 7-szeresére nőtt.
Egyre erősebbé váltak harckocsi csapataink.
1940-ben 9 gépesített hadtestet szerveztünk. Ebben az évben 5500 harckocsit adott az ipar a hadseregnek.
1941 februárban megkezdtük további 20 gépesített hadtest megalakítását (állományukban két harckocsi hadosztállyal).
Az ipar 1938-ban 5459, 1939-ben 10 382, 1940-ben 10 565 repülőgépet gyártott és adott át a hadseregnek.
Megszerveztük a nagy létszámú légideszant-csapatokat, amilyenekkel még a világ egyetlen hadserege sem rendelkezett.
Óriási lépéseket tett a haditengerészet. A hajógyárak 5 év alatt több mint 500 hadihajót készítettek.
1940-ben a flotta 3 sorhajóval, 7 cirkálóval, 59 rombolóval, 114 torpedórombolóval, 218, tengeralattjáróval, 269 torpedónaszáddal, és több mint 2 500 repülőgéppel rendelkezett.
Második idézet:
Végül elérkezett a határátlépés pillanata.
Pontosan 5 órakor kiadták a parancsot és a csapatok elindultak.
Elhangzottak az első izgatott kérdések, és befutottak az első jelentések már lengyel területről:
– Nem ütköztünk erős ellenállásba.
– A csapatok sikeresen nyomulnak előre.
– Sok lengyel foglyot ejtettünk, és sok fegyvert zsákmányoltunk.
Második megválaszolatlan hozzászólás:
Kedves „Gordon”!
Elvitathatatlan tény, hogy Kárpátalja a Magyar Királyság részeként került az Osztrák-Magyar Monarchiához, és ennek ellenére csatolták a Monarchia szétesésekor Csehszlovákiához azzal a feltétellel, hogy autonómiát biztosítanak Kárpátaljának, de az autonómia megadására 1938-ig nem került sor.
Az 1938. november 2-án megszületett bécsi döntés után a minimális létszámú cseh lakossággal rendelkező Kárpátalján cseh vezetőkkel hoztak létre egy autonóm kormányt amelynek az volta első dolga, hogy betiltotta a területen a magyar és orosz nyelvű lapokat. Feloszlatta a magyar és a rutén pártokat és éjszaka történt összegyűjtés után elhurcolták a magyar vezetőket a Dumen-havason felállított gyűjtőtáborba.
Az 1939. február 10.-én tartott választásokon csak az Ukrán Nemzeti Organizációra lehetett szavazni.
A fentiek miatt a magyar kormány 1939. március 10.-én úgy döntött, hogy ha a németek a híreknek megfelelően bevonulnak Csehszlovákiába, és kikiáltják Szlovákia függetlenségét (azaz teljesen felrúgják az addigi status quot) akkor a Magyar Honvédség birtokba veszi ezt a régi magyar területet még akkor is, ha abba a németek nem egyeznek bele.
A németek bevonulása után, 1939. március 14.-én a németek támogatásával kikiáltották a Tisó által vezetett nemzeti szocialista Szlovákia függetlenségét.
Másnap a Magyar Honvédség megkezdte Kárpátalja birtokba vételét, és 1939. március 18-án helyreállította az évezredes magyar-lengyel határt.
Gordon!
Hogy van az, hogy Te szerinted 1919. és 1939. között és 1945 után mindenki jogszerűen rendelkezhetett a Magyarországtól elvett és Csehszlovákiának ajándékozott Kárpátaljával, de amikor az ajándékozás révén tulajdonossá vált Csehszlovákia kvázi megszűnése után kialakult kaotikus helyzetben Magyarország birtokba vette a volt tulajdonát, Te azt jogszerűtlennek minősíted, és a visszavételt a hozzászólásaidban agresszív támadásnak nevezed?
Meséld el Gordon, hogy ki ellen követett el Magyarország agresszív területszerző támadást 1939 március 14-én!
A német bevonulással kvázi megszűnt Csehszlovákia ellen?
Esetleg a Csehszlovákiát megszálló Németország ellen?
Vagy a német támogatással frissen kikiáltott nemzeti szocialista Szlovákia ellen?
Talán a Kárpátalján 1938. november 2-án cseh vezetőkkel megalakított autonóm kormány ellen? (Amelyik betiltotta a magyar és orosz nyelvű lapokat. Feloszlatta a magyar és a rutén pártokat. Gyűjtőtáborba hurcoltatta a magyar vezetőket.)
Vagy talán az 1945 után Csehszlovákia és a Szovjetunió között létrejött egyezmény alapján Kárpátalja új tulajdonosává nagy testvéred, a Szovjetunió ellen?
Várom a kimerítő válaszod kedves Gordon.
Harmadik megválaszolatlan hozzászólás:
Kedves Gordon!
Úgy látom, hogy “a felhalmozott adatállományodban” való szívós keresés ellenére sem találtad, meg a választ a 2010. július 23., péntek 18:17-kor feltett kérdésemre, ezért elárulom neked, hogy az idézett szövegrészek Sz. M. Styemenko tábornok ( szovjet vezérkarifőnök-helyettesnek) „A vezérkar a háború éveiben” című művéből származnak.
Az elsőként idézett alább megismételt szövegrészben Styemenko tábornok arról számolt be, hogy milyen ütemben készült az 1930-as évek végén a szerinted Magyarországot nem veszélyeztető és ártalmatlan Szovjetunió a világ elnyomott munkásságának a felszabadítására, és a világ proletárjainak egyesítésére.
(Az elsőként idézett szövegrész ismétlése:)
A háborút megelőző években viharos fejlődésnek indult sokmilliós hadseregünk.
1939 végére – az 1930-as évhez viszonyítva – a harckocsi parkunk 43-szorosára, repülőgépparkunk 6,5-szeresére, tüzér-fegyverzetünk pedig majdnem 7-szeresére nőtt.
Egyre erősebbé váltak harckocsi csapataink.
1940-ben 9 gépesített hadtestet szerveztünk. Ebben az évben 5500 harckocsit adott az ipar a hadseregnek.
1941 februárban megkezdtük további 20 gépesített hadtest megalakítását (állományukban két harckocsi hadosztállyal).
Az ipar 1938-ban 5459, 1939-ben 10 382, 1940-ben 10 565 repülőgépet gyártott és adott át a hadseregnek.
Megszerveztük a nagy létszámú légideszant-csapatokat, amilyenekkel még a világ egyetlen hadserege sem rendelkezett.
Óriási lépéseket tett a haditengerészet. A hajógyárak 5 év alatt több mint 500 hadihajót készítettek.
1940-ben a flotta 3 sorhajóval, 7 cirkálóval, 59 rombolóval, 114 torpedórombolóval, 218, tengeralattjáróval, 269 torpedónaszáddal, és több mint 2 500 repülőgéppel rendelkezett.
A másodikként idézett szövegrészben Styemenko tábornok a Szovjetunió által 1939. szeptember 17-én hajnalban Lengyelország ellen végrehajtott orvtámadás első perceiről számolt be.
(A másodikként idézett szövegrész ismétlése:)
Végül elérkezett a határátlépés pillanata.
Pontosan 5 órakor kiadták a parancsot és a csapatok elindultak.
Elhangzottak az első izgatott kérdések, és befutottak az első jelentések már lengyel területről:
– Nem ütköztünk erős ellenállásba.
– A csapatok sikeresen nyomulnak előre.
– Sok lengyel foglyot ejtettünk, és sok fegyvert zsákmányoltunk.
Az 1939. szeptember 17-én fenti módon indult területszerző orvtámadás után, a Gordon szerint senkit nem veszélyeztető és békés Szovjetunió csapatai előrenyomultak az 1939. augusztus 24-én Moszkvában aláírt Molotov-Ribentrop paktumban meghatározott vonalig, ahol a nemzeti szocialista Németország és a szovjet szocialista Szovjetunió csapatai közös díszszemlét tartva megünnepelték Lengyelország elfoglalását, majd ennek a győzelemnek az örömére az oroszok a foglyul ejtett lengyel tisztikar jelentős részét (kb. 20 ezer főt) a Katyini erdőben lemészárolták és tömegsírokba szórták.
Az ismertetett adatokból és tényekből megállapítható, hogy – Gordon szavaival élve – mennyire lehetett senkit nem veszélyeztető békés hatalomnak tekinteni 1939 őszén azt a Szovjetuniót, amelynek hivatalos programja volt „a világ elnyomott proletárjainak a felszabadítása és egyesítése”, és amely programot Dzsugasvili (Sztálin) a fent ismertetett adatokkal rendelkező „dicsőséges” Vörös Hadsereggel szándékozott megvalósítani.
Nem értem, hogy a Styemenko tábornoktól idézett fenti szövegben leírtakkal egyező hírszerzési adatok ismeretében az akkori magyar kormány miért nem olyan ártalmatlan és békés hatalomnak látta a nagy Szovjetuniót, mint amilyennek Gordon most lefesti részünkre az alábbi hozzászólásában:
Gordon: 2010. július 22., csütörtök 23:17-kor
Összességében: mi agresszorként léptünk fel már 1939-ben, aztán nyíltan a németek mellett hadakoztunk…. katonákat küldtünk az ellen a Szovjetunió ellen aki –ha tetszik ha nem – semmit nem ártott nekünk.
Nem értem azt sem, hogy Magyarország miért nem Gordon észjárásaként cselekedett, és miért nem maradt ki az egész Európa lerohanására (az európai proletárok egyesítésére) készülődő Szovjetunió elleni háborúból, amikor a kontinens országait Németország vagy szövetségesként vagy megszállt országként bekényszerítette a háborúba, úgy mint ahogy az Egyesült Államok bevonta a NATO tagokat az iraki és az afganisztáni háborúba.
Azt sem értem, hogy, hogy a fenébe nem szegült szembe a nagyon erős Magyarország, a “nagyon gyenge” Németország szándékaival, miközben Gordon szerint ezt simán megtehette volna? (Hiszen az ellenszegülése a németek és szövetségeseik részéről csak azt váltotta volna ki, mint napjainkban a bankadó elsőként történt bevezetése kicsiben kiváltott a nemzetközi pénzintézetek részéről, hogy a németek és a magyar területekre igényt tartó szövetségeseik (katonailag is) rátámadták volna Magyarországra.)
Remélem Gordon, hogy az általam nem értett témákat meg tudod nekem magyarázni.
Egyetértek ezzel a döntéssel még akkor is, ha kevés a börtön. Remélhetőleg a rabok dolgozni fognak majd a hűvösön, hogy megtermeljék ellátásuk árát, különben szándékosan fognak kiflit lopni, ingyen koszt és kvártélyért cserébe.
Épp itt az ideje annak, hogy a magántulajdon védelme ne csak két szó, hanem tény legyen.
!
Vicaóának!
2010. július 24., szombat 20:23-korÉpp itt az ideje annak, hogy a magántulajdon védelme ne csak két szó, hanem tény legyen.
Remélhetőleg a rabok dolgozni fognak majd a hűvösön, hogy megtermeljék ellátásuk árát, különben szándékosan fognak kiflit lopni, ingyen koszt és kvártélyért cserébe.
Ez a lényeg!!!! Ugy legyen
Elnézést– VICÁNAK szántam!
Remélem csak szerencsétlen a cím fogalmazása!
Ha a Fidesz öklére bízzuk a tolvajokat, akkor nevezhetjük akár azt a jog és igazságszolgáltatás pártosításának is?
Innen már csak pár lépés a Jobbik gárdája!
grün: 2010. július 25., vasárnap 08:42-kor
Remélem csak szerencsétlen a cím fogalmazása!
Ha a Fidesz öklére bízzuk a tolvajokat, akkor nevezhetjük akár azt a jog és igazságszolgáltatás pártosításának is?
Innen már csak pár lépés a Jobbik gárdája!
Mondják a fentieket azok, akiknek a pártjának (az MSZP-nek) a jogelődje (az MSZMP) a 60.000 fős fegyveres Munkásőrséget működtette.
Erre az esetre szokták mondani, hogy bagoly mondja a verébnek ……
Gordon is régóta mondja hogy vasököllel kell lecsapni a bűnözőkre. Gordon most örül, hogy a kormány is így gondolja. Aki meg a bűnözők oldalára áll (Jobbik – hisz tudjuk: szerintük “jóban kell lenni a maffiózokkal”) az szégyelje magát.
Bravó Jobbik!
“?!”
Nagyon örülök az idézeteidnek.
A lényeget tekintve elmondhatjuk, hogy Horhy-ék felelőtlen módon háborúba rángatták az országot. De ami ennél is rosszabb: nem foyltattak érdemi tárgyalásokat a szovjetekkel a sztálingrádi fordulat után, és amikor kellett volna nem tudtak kiugrani a háborúból.
Emellett voltak még egyéb normálisan gondolkodó ember számára vállalhatatlan “események” is…
A Szovjetunió nem támadott meg minket, ellenben mi agresszorként léptünk fel vele szemben a németek oldalán. Ez akkor is így van ha az “igaz magyarok” ezt “igaz magyarságukból” fakadó elfogultságuk miatt nem hajlandóak elfogadni.
Őket azonban nem a történelem érdekli, hanem saját ideológiai ketrecük rabjai.
Hogy tehettünk-e volna mást?
A válasz erre, hogy: nos igen, tehettünk volna. Mint ahogy pl. a dánok is tettek, amikor a sárga csillag előírás bevezetésekor tömegesen tűzték ki nem zsidó dánok is a sárga csillagot. Az egész országot ugyanis nem vihetik el. De mi inkább az ötvenes évekhez hasonlóan a feljelkentgetésben jeleskedtünk…
Persze azt is tudjuk hogy ha a német nácik évtizedekre be tudtak volna rendezkedni, akkor minden általuk nem árjának tekintett csoport sorra került volna. Így mi, magyarok is. Mentünk volna a „zsidóink” után mi is Auswitzba. Csak idő kérdése lett volna.. Hitler mondta is, hogy Budapest túl szép város Attila utódainak… Tehát már kinézte magának.
Mondhattunk volna nemet is a németeknek (mint ahogy Bethlen Béla is megtette ezt – nem véletlenül ezt az idézetet kopiztam be a meglévők közül).
Emellett tény, hogy a német hadsereg, ahol nem volt talpraesett magyar vezetés ott leszerelte a magyar gyárakat és kifosztotta az országot. Csak erről náci-komcsibuzi körökben (pl.: magyar szélsőjobbhoz köthető szégyensajtó) nem illik beszélni.
Kifosztották a németek az országot miközben Berlin felé pucoltak. Vajon így viselkedik-e egy “szövetséges”? Nem, így egy megszálló viselkedik. Tehát akik a németek mellett történő harcra szólítottak fel (pl.: Szálasi úr a kőszegi betonpöcegödréből), azok a megszállók melletti harcra szólítottak fel. Ez is logikus.
Folyt.köv.
Kárpátaljára visszatérve elmondhatjuk: hatalmas hiba volt, hogy Magyarország olyan területekre is igény tartott, melyek lakossága jelentős többségében nem volt magyar. Végig az etnikai elvet követtem volna, mint a ’38-as döntés (többek között Telekiék korábbi kutatásai felhasználva).
Hatalmas hiba volt az “örök barát” Jugoszláviát is megtámadni. Ezt Teleki is világosan látta – öngyilkos lett.
Számomra a történelem egy tudomány. Nem az igaz magyarság mércéje, hogy ki mit mond, vagy mit nem mond. Nagyapó rákosistázása is hidegen hagy, mert szegény nincs olyan régen ezen a fórumon, ogy olvashatta volna Gordon korábbi, a komcsi rendszert bíráló hsz-eit.
Érdekel minden forrás, ezért is kezdtem azzal, hogy örülök az idézeteidnek. Az is egy forrás. Ha írsz kiadót, és könyvcímet, vagy linket, akkor szívesen elolvasom.
“saját ideológiai ketrecük rabjai”
lehet, ugyanúgy ahogy gordi is a sajátjának 🙂
Ha te ketrecben vagy, akkor elvileg én is. Csak az enyém nagyobb, és körülveszi a tiédet. 🙂
gordon szerint ő a világ alfája és omegája, valami lehet ebben a Napóleon- komplexusban 🙂
Horthyt nem állítanám be totális agresszornak és feltétlenül háború “hívőnek”.
http://www.mult-kor.hu/20081020_sztalin_tamadott_volna_eloszor_a_masodik_vilaghaboruban
http://www.mult-kor.hu/20090623_a_szovjetek_tudtak_a_keszulo_naci_tamadasrol
donquijote!
Mindegy hogy Horthy úr miben hitt vagy miben nem. Tény hogy pl. az antant kegyelméből lett Magyarország veetője. Korábban a Monarchia haditengerészetének parancsnoka volt, a Szent István Tegetthoff-osztályú csatahajót sikerült elveszíteni a hajó első bevetését, majd puskalövés nélkül adta át a flottát a délszlávoknak, de ez mind mindegy… nem ez a lényeg.
A lényeg, hogy Magyarország az egyik legnagyobb veszteséget szenvedte el az II. világháborúban. Hadszintér lett, még a mai napig vannak háborús sebek az épített örökségen.
Horthy úr és csapatának egyik legnagyobb “bűne”, hogy – bár valamilyen mértékű rombolás elkerülhetetlen volt – nem sikerült megóvni az ország pusztulását.
Jentős személy a 20. századi történelmünkben ez kétségtelen, de sajnos politikusként nem kimagasló képességű. Inkább egy hármas alá (ötös skálán).
donquijote!
Nem állítottam magamról, hogy alfa vagy omega lennék. Ne állíts olyat ami nem igaz. Még akkor sem ha kisebbségi komplexusod van. 🙂
Királyerdei!
Köszönöm a forrásokat. Bár a történelem iránt öszintén érdeklődő emberként egyik se újdonság.
Sztálint valóban meglepte a német támadás.
De képtelen vagyok megérteni, hogy nekünk miért volt jó hogy nem ugrottunk ki a háborúból mikor a németek elérték Romániát (vagy akár előbb)és hogy rommá lett verve az ország. Képtelen vagyok megérteni, hogy Horthy-ék miért nem folytattak nagyon komoly tárgyalásokat az oroszokkal a békéről és Magyarország átállásáról. Legalább a románokkal szemben megtarthatunk volna később némi partiumi területet (ráadásul kisebbek lettek volna az emberi és anyagi veszteségeink is).
De ilyen hozzáállással? Ilyen politikával? Nem csodálkozom, hogy Rákosiék is qurvára seggbe lettek rúgva, mikor felvetették Moszkvának, hogy “Nem-e lehetne megtartanunk egy kis területet elvtársak…”
Mert egyébként megpróbálták…
Borzalmas ami pl. Budapesttel történt. Ezt nem lehet úgy beállítani, hogy “hősies szabadságharc”. Szabadságharc 1848-49-ben volt, meg 1956-ban. A második világháborús szerepvállalásunk nem erről szólt, nem volt szabadságharc.
Főleg hogy német győzelem, vagy hosszabb távú berendezkedés esetén a német nácik valószínűleg nem csak a magyar zsidókat pusztították volna teljesen el, hanem a nemzsidó magyarokat is. Ezt csak egy bolond nem látja be.
>Sztálint valóban meglepte a német támadás.<
Meg,mi?Nem tudod véletlenül,hogy Dr.Richard Sorgét miért akasztották fel a japsik?
Legjelentősebb kémkedése az a jelentés volt, melyben megírta, hogy Japán nem szándékozik a Szovjetunió ellen harcolni. Ennek eredményeképp a Szovjetunió Szibériából a nyugati frontra vezáényelte csapatait ami alapvető oka volt az 1941-42-es téli háború német kudarcának. Japáni kommunista kapcsolatai miatt 1941 október 18-án letartóztatták és 1944 november 7-én kivégezték Tokióban. A Szovjetunióban kultuszt alakítottak ki emlékére.
Szerintem meg nem ezzel volt a német vereség oka.
Utólag mindent összevetve… a német vereség – szerencsénkre – elkerülhetetlen volt.
“Gordon”!
Ugye Te tagja vagy a Magyar Antifasiszták Szövetségének?
Nem vagyok a tagja. A történelmi események és folyamatok értékeléséből azonban kihagyom a napi pártpolitikát, vagy ideológiai meghatározottságaimat.
Már megint ezzel a “Gordon ilyen olyan”-nal hozakodsz elő.
Francokat Gordon!
http://www.russia-ic.com/rus_international/in_depth/699/
Az egész azért félelmetes, mert pl. a ’38 és ’41 között visszacsatolt területekről mintegy 135 ezer magyar zsidót deportáltunk (illetve hagytuk, hogy a németek elhurcolják őket), és az ebben résztvevő hatósági és magánszemélyek (cégek, vállalatok, egyszerű feljelentgetők, férgek, és talpnyalók) egy jelentős része valóban elhitte, hogy amit tesznek az helyes (de legalábbis észérvekkel megmagyarázható).
Holott semmivel se magyarázható. Ebből a szempontból kár volt visszacsatolni azokat a területeket. Az elhurcoltak szempontjából ez annyi változás volt, hogy nem az utódállamok vagonirozták be őket, hanem az “anyaország”.
De milyen “anya” az ilyen? “Anya”-e egyáltalán?
folyt.köv
Szegény bolond feljelentgetők, és a nácikat kiszolgáló hazaárulók nem is tudták, hogy ha a nácik tartosan itt maradnak, akkor nekik is jutott volna hely előbb vagy utóbb ugyanazokban a vagonokban.
A német élettérben nem sok keresnivalónk lett volna. Kivéve akiket árjának nyilvánítottak volna (lásd pl.: Lebensborn program).
A bukás után meg szerencsétlen Lebensborn gyerekek itták meg a levét az őrült festő örjöngésének. Kár hogy Stauffenbergék már korábban nem tudtak pontot tenni Hitler kérdés végére.
“A történelmi események és folyamatok értékeléséből azonban kihagyom a napi pártpolitikát, vagy ideológiai meghatározottságaimat.”
ez baromira nagy hazugság 🙂
ez a téma nálad kizárólag a holokausztról szól …………
Minden emberi és anyagi veszteségről, valamint az elszalasztott lehetőségekről beszéltem. Az idevágó vitában a jelenlegi pártokról egy szót sem szóltam és az ideológiai vitákat is kerültem.
Mivel a a holokauszt egyes magukról megfeledkezett emberek szókészletében szitokszóvá vált, ezért ilyen formában le se írom. Magát a helyzetet és a politikai- katonai- és közigazgatási elit arra adott válaszait próbálom megfogni ezúttal a “kismeber” sorsa szempontjából.
Tapasztalataim szerint épp a vitakáptelen vitapartnereim azok akik hajánál fogva rángatják egy teljesen másról szóló beszélgetésbe a napjaink pártpolitikai kérdéseit, valamint a ki az “igaz” meg “nemigaz” magyar (egyébként szánalmas, rangon aluli, és oktondi) vitáját.
Ezt azért teszik, mert a történelem – mint tudomány – világában nem elég járatosak. De ha még tán járatosak is lennének, akkor sem képesek emocionálisan azonosulni egy-egy esemény szereplőivel.
folyt.köv
Emocionális mozgatórugók és háttér elemzése nélkül a történész vagy lelkes éreklődő (én utóbbi vagyok) csak számokkal dobálózó hideg matematikus lehet. Veszteségek kapcsán csak számokban gondolkodni hiba lenne, mert valójában emberi sorsokról, hozzánk hasonló emberek sorsáról van szó.
Egy példa: Többek között a fentiekben általam leírtakat sem értik azok, akik a szitokszóvá változtatott tömegtragédia kapcsán arról folytatnak végnélküli (és egyébként tudománytalan, mert egyáltalán nem értenek hozzá) vitát hogy hol hányan haltak meg. Ez a “Ki a nagyobb bűnös” általuk kitalált licitjében, és az egyszerű érdeklődőt is könnyen tévútra vezető vitájában jelenik meg.
Ugyanezt teszik azok, akik a másik oldalon szitokszóvá változtatott másik tömegtragédia kapcsán (hazánkat mind a kettő érintette) a kérdés elbagatelizálására, szőnyeg alá söprésére törekednek.
Amíg a meghatározó értelmiség köreiben is ez megy addig kevés lehetőség lesz a higgadt elemzésre, a kutatási eredmények értelmes megvitatására (persze hisz a számokat üvöltözőket kevéssé a kutatási eredmények érdeklik), és a következtetések levonására.
Kilóg nagyon a lóláb gordon,hogy hova akarsz kilukadni.
Még Kohn bácsi is megdícsérne,hogy ügyes vagy.Mivel ebben a hollóbizniszben egyedül Ivánéknál van az adu-ász,vitatkozzál velük.
http://www.tbrnews.org/Archives/a2037.htm
Köpködni lehet:
1 Dzserdzsinszkij plóstyágy.Mockba.Rosszija.