Ma döntenek, merre megy tovább az MDF?

MTI, Stop

Országos gyűlést tart szombaton az MDF, melyen egyebek közt módosítják a párt alapszabályát, valamint döntenek arról, rendeljenek-e el országos tisztújítást – mondta Makay Zsolt, a párt országos választmányának elnöke pénteken.

Kiemelte: az országos gyűlés elfogad majd egy politikai nyilatkozatot is, mely arról határoz, milyen irányba folytassa a párt a jövőben a politikai tevékenységét.

Közölte: a gyűlés dönt arról is, hogy a párt milyen feltételek mellett “nyitja meg ajtaját”, mikor legyen teljes tisztújítás, és mikor legyen az elnökválasztás.

Makay Zsolt elmondta: a gyűlés elé beterjesztett javaslatok közül az egyik például a jelenlegi pártstruktúra mellett áll ki, egy másik javaslat pedig azt fogalmazza meg, hogy a párt elnökének munkáját két társelnök és ötfős elnökség segítené.

Május 8-án, az MDF legutóbbi választmányi ülésén Makay Zsolt még arról tájékoztatta az MTI-t, hogy olyan javaslat is elképzelhető, miszerint nem lenne elnöke a pártnak, hanem egy ügyvivői testület irányítaná azt, azonban, mint pénteken közölte, ilyen javaslatot végül nem fogalmaztak meg, így nem is kerül a gyűlés elé.

Az alapszabály szerint minden olyan döntéshez, amely alapszabály-módosítást von maga után, a jelen lévő küldöttek kétharmadának igen szavazata szükséges.

Dávid Ibolya a 2010-es országgyűlési választások első fordulója eredményének ismeretében jelentette be április 11-én késő este, hogy lemond az MDF elnöki posztjáról. Azóta a pártot Herényi Károly vezeti elnökhelyettesként.

stop.hu

11 hozzászólás “Ma döntenek, merre megy tovább az MDF?” bejegyzésre

  1. nagyapó szerint:

    Ugyan nem kedveltem az utóbbi időben az MDF-et, de Dávid Ibolya bejelentette lemondását, és háttérbe vonult, ellenben Lendvai Ildikó bejelentette lemondását, majd maradt. Van némi különbség.

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.

  2. Jeniszej szerint:

    A történelem pöcegödréből nincs visszatérés. – az biztos.

  3. csepeli szerint:

    Jeniszej: dehogy nincs, Orbán is visszatért.

  4. zed szerint:

    Ugye emlékszünk még arra, amikor a Fidesz az MDF-hez próbált törleszkedni?
    “A választások első fordulója után egyértelművé vált, hogy az MSZP és az SZDSZ nem képes a mandátumok többségét megszerezni. Az új polgári kormány megalakulása a Magyar Demokrata Fórumon múlik.”
    http://index.hu/belfold/alomajanlat0/

  5. pricpracpruc szerint:

    “Ma döntenek, merre megy tovább az MDF?”

    200 méter (20 év) után forduljon jobbra, majd forduljon balra, ezután menjen 1 millió km-t, s érkezés a célba, a jobb……,vagy a bal oldalon. Újratervezem az útvonalat. 200 méter után forduljon balra, majd utána fordoljon jobbra. Újratervezés….(és, így tovább, és így tovább…) Rendszerhiba, rendszerhiba, rendszerhiba…..GPS-kordináták nem észlelhetők. A vezető szálljon ki és állítsa le a motort.

  6. Jeniszej szerint:

    A demokrácia vadhajtását ki kellett vágni. – az országházból. Valamire való kertész is kigyomlálta volna az ilyen értelmetlen vadhajtást kertjéből.
    Nincs szüksége már senkinek rájuk. – ez a nép akarta így.
    Tehetségtelen duma franci-k.
    🙂 ))) 😀 (((

  7. pricpracpruc szerint:

    Jeniszej! – (Te majdnem folyó) – Lehet, hogy nem értessz velem egyet, de a
    Herényi egy használható figura lett volna, ha nem Ibolya nyílik az MDF kertben. Annyira burjánzott, hogy szegény Herényi, csak művelte, locsolta, de elvadult, kinőtt a kert korlátai alatt, mellett, felett, s hiába öntözték. Besározódott virágot pedig nem lehet eladni senkinek. Úgyhogy, eredménytelenül kínálgatta a politikai aluljárókban Herényi-zsúrfiú, Retkes Ibolykáját.

  8. zed szerint:

    “Vannak honfitársaink közt olyanok, akik még alig-alig fogták fel, mert aligha foghatták fel körülményeik folytán, hogy ütött a nagy változás órája, hogy Magyarországon forradalom zajlott le, amely ha követel is még lemondást és türelmet, mégis mindnyájunk számára az emberi jogok teljesköru szabadságát hozza el, az egyéni és nemzeti méltóság helyreállítását, a tehetség és a jobbra törekvés kibontakozását ígéri, és véget vet a kettos nyelv, a hazugság és az elhallgatott igazságok négy évtizedes országlásának. Itt vannak azok a honfitársaink is, akik átérezték a közelmúlt eseményeinek jelentoségét, akik cselekvo részesei voltak az elmúlt két esztendo békés forradalmának, de ha hisznek is benne, olykor lassúnak, tétovának érezték. A békés forradalomhoz belátásra volt szükség, a hatalom és az ellenzék együttes igyekezetére, a végletek elkerülésében.

    Tisztelt Ház! Ami az elmúlt két évben történt, ez páratlan a mai történelmünkben, de egész Európa történetében sem akad sok párja. Rendkívüli tudatossággal és keménységgel, mégis egyetlen csepp vér ontása nélkül vittünk végbe egy forradalmat, úttöroként és példaként egész térségünk számára. S ezt így tartja számon a világ.”
    http://www.antalljozsef.hu/node/58

  9. " ?! " szerint:

    “Vannak honfitársaink közt olyanok (pl.: zed, csepeli és társaik), akik még alig-alig fogták fel, mert aligha foghatták fel körülményeik folytán, hogy ütött a nagy változás órája, hogy Magyarországon forradalom zajlott le, amely ha követel is még lemondást és türelmet, mégis mindnyájunk számára az emberi jogok teljeskörű szabadságát hozza el, az egyéni és nemzeti méltóság helyreállítását, a tehetség és a jobbra törekvés kibontakozását ígéri, és véget vet a kettős nyelv, a hazugság és az elhallgatott igazságok nyolc éves országlásának.
    Itt vannak azok a honfitársaink is, akik átérezték a közelmúlt eseményeinek jelentőségét, akik cselekvő részesei voltak a 2010. áprilisi országgyűlési választások békés forradalmának, de ha hisznek is benne, olykor lassúnak, tétovának érezték.
    A békés forradalomhoz belátásra volt szükség, a hatalom és az ellenzék együttes igyekezetére, a végletek elkerülésében.

    Tisztelt Csepeliek! Ami az elmúlt két hónapban történt, az majdnem páratlan a mai történelmünkben, de egész Európa történetében sem akad sok párja.
    Rendkívüli tudatossággal és keménységgel, mégis egyetlen csepp vér ontása nélkül vittünk végbe egy forradalmat, úttörőként és példaként egész térségünk számára. S ezt így tartja számon a világ.”

  10. Gordon szerint:

    A Jobbik alkotmányozó nemzetgyűlést akart. Már évek óta erről szólt a nótájuk. Hát most megvan az alkotmányozni tudó és akaró többség. Ja, hogy most egyes képviselőik nem járnak be mikor fontos nemzetpolitikai kérdésekről dönt a Ház? Hát igen… én számítottam erre.

    Már az első szavazásnál a régi rend csatlósai és haszonélvezői mellett álltak ki (lásd.: OVB jelentés megszavazása és Szigeti Péter politikai felkarolása).

    Hordószónok jobbikosból nem lesz nemzeti többség.

  11. zed szerint:

    Antall József 1990. május 22-én mondta az általam idézett fennkölt szavakat a kormány programjának ismertetésekor. Ma már csak békés átmenetként szoktuk emlegetni azt a folyamatot, amit az akkor frissen megválasztott kormányfő forradalomnak titulált. A néhány hónappal később történt eseményeket a következőképen kommentálta a Fidesz akkori frakcióvezetője:

    “Nincs mit szépítgetni, a péntek reggeli állapo­tok láttán és az akkor kiterebélyesedő konfliktusban a kormány, miután fejét vesztette a miniszterelnök személyében – akinek kórházba kellett vonulnia —, látványosan széthullott. Egyszerűen nem azt a benyomást keltette az ország pol­gárainak többségében, mint amit egy kormánynak keltenie kell: hogy a helyzet magaslatán áll, hogy az eseményeket a kezében tartja, hogy tudja, miről akar tárgyalni – ha egyáltalán tárgyalni akar -, és hogy meddig hajlandó elmenni a kompromisszumban. Egy össze-vissza beszélő, össze-vissza cselekvő kormány­tagok minden logikát nélkülöző halmazának mutatkozott akkor a kormány. Bel­ső fölépítését és tartását is elvesztette, ami nagyon súlyos dolog.
    (…)
    Pártunk központjában csütörtök éjszakától izzottak a telefonok, és a vi­déki szervezeteink kérdezték: mi az álláspontunk? Az éjszaka fogalmaztuk meg álláspontunkat, és péntek reggeltől kezdve az volt a véleményünk: nem szabad egyik oldalra sem állnunk, hanem az alkotmányosság talaján kell maradnunk. Nem az volt tehát a feladat, hogy a kormányt támogassuk, vagy biztassuk a mozgalom résztvevőit, hanem arra kellett törekednünk, hogy visszavigyük ezt a konfliktust az alkotmányosság keretei közé. Tehát, hogy a blokád minél hama­rabb feloldódjék, és megszülessen a kompromisszum. Ezt a két dolgot kellett elemünk. Éppen ezért adtuk ki szombat reggel azt a nagyon határozott hangú felhívást, ami arról szólt, hogy hétfőn reggel fel kell venni a munkát, és vasárnap estig meg kell állapodni, különben nagy baj van. Úgy véltük, hogy egy politikai pártnak nem az a feladata, hogy igazságot tegyen. Ilyenkor egy politikusnak nem az a feladata, hogy kimenjen az utcára, és az igazukról biztosítsa a tüntető­ket. Azt kell elérnie, hogy a kompromisszum elérését ne előzze meg erőszak!
    (…)
    … a mai helyzetben csak akkor szabad embereket az ut­cára vinni, ha az, aki kiviszi őket, tudja, hogy haza is tudja őket vinni. A másik, talán még ennél is súlyosabb pillanat az volt, amikor az MDF ellentüntetést szervezett. Nem az ellentüntetés méretei miatt, mert az nem volt különösebben nagy, hanem a precedens miatt. Az, hogy a kormány értelmes, kompromisszum­ra vezető javaslatok helyett, meg akarta mutatni erejét. Nem a karhatalmi erőt, mert az valamilyen okból megbénult, hanem a „tömegerőt”.
    Nem tudom, hogy akik a tüntetést szervezték, tudták-e, hogy mi lesz. Hon­nan voltak biztosak abban, hogy nem kerül sor erőszakra? Ezek ugyanis nem holmi békés sétálgatások voltak itt az utcán. Figyelemre méltó, hogy a kormány ezt a tüntetést támogatta. Nem ő szervezte, de üdvözölte a tüntetőiket. Félreért­hetetlen volt! A fölszabadító sereget üdvözlő karmozdulatok, ablakon kitörő öröm. A belügyminiszter épp, hogy ki nem zuhant a kövezetre! Nem kellett vol­na örülniük annak, hogy megjött a felmentő sereg, mert ez azt jelentette, hogy az MDF szintén lelépett az alkotmányosság talajáról. Azt pedig, hogy az MDF parlamenti frakcióvezetője a képviselői irodaház lépcsőjén üdvözölte a tüntető­ket, nagy politikai melléfogásnak tartom. Talán még annál is többnek!
    (…)
    Az ellenzéki pártok olyan kifejezéseket használtak, amelyek a politiká­ban kifejezetten azt jelentik, hogy mondjon le a kormány. Mi ezt nem támogat­tuk. Kimondtuk, hogy vannak személyi konzekvenciák, amelyeket le kell vonni – de csak a válság rendezése után! Ebben a helyzetben nem lehet egyetlen par­lamenti pártnak sem az a célja, hogy a kormány lemondására játsszon. Csak az, hogy kimondja: ennek a kormánynak kell sürgősen rendeznie a válságot, és se­gítséget kell adni a kormány számára is és a népmozgalom résztvevőinek szá­mára is, hogy minél hamarabb kompromisszumot érjenek el. Mi a kormány felé is olyan nyilatkozatot tettünk, amelyből kiderült: számíthat ránk, ha békésen akarja rendezni a válságot!
    (…)
    Persze a kormánynak vannak elma­radásai, amelyket feltétlenül pótolni kell. Ilyen az ország tényleges gazdasági helyzetének a feltárása, amit már száz nappal ezelőtt meg kellett volna tenni. Azután elő kell állni egy gazdasági koncepcióval. Mert az is tanulsága ennek az eseménysorozatnak, hogy nem igaz az, amit a kormány mond, nevezetesen: ezek a megszorító lépések automatikusan segítik a gazdaság talpra állítását. Csak ak­kor segíthetik a gazdaság fejlődését, ha egymásba kapcsolódnak, és egy gazda­sági koncepcióra épülnek. Ez utóbbi nélkül nem vezetnek sehova!
    Itt az ideje, hogy megcsinálják azt a gazdasági programot, amelyből kiderül, hol vagyunk, hová megyünk, és milyen eszközöket kell igénybe venni, hogy valahova megérkezzünk, milyen terheket kell vállalnia a különböző rétegeknek. Ezt a kormánynak rövid időn belül meg kell mondania. Ha ezt elmulasztja, akkor számíthat rá, hogy holnap vagy holnapután ilyen mozgalmak törnek ki.”
    http://www.hallotaxi.hu/index.php?pg=news_16_93

Itt lehet hozzászólni !