csepel.hu
Magyarországon a lakosság 20-25 százaléka légúti allergiás, köztük is magas azok száma, akiknél a parlagfű és a fűpollen okoz tüneteket. Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója a környezetünkben található egyébként ártalmatlan anyagokra.
Ezeket az anyagokat a szervezet allergénként ismeri fel, és elkezd ellenanyagot termelni. Ha szó szerint értjük, a „szénanátha” pollenallergiát jelent, vagyis ez esetben az allergiát a virágpor okozza. Az allergiás betegség kialakulásában bizonyított szerepe van a genetikai hajlamnak. Allergiás szülő gyerekénél az allergia megjelenésének kockázata körülbelül 25 százalékkal, ha mindkét szülő allergiás, akkor 50 százalékkal nagyobb, mint akkor, ha egyik szülő sem allergiás (ilyenkor a kockázat 10%). A hajlam azonban nem jelent betegséget. Allergiás tünetek – a betegség – bizonyos külsőbelső tényezők hatására alakulnak ki. Ez lehet környezeti ártalom, fertőzés, hormonális változás, stressz, vagy ezek kombinációja. Érdekes tényező, de a túlzott higiénés szokások, a gyerekek „steril” körülmények között tartása is elősegítheti az allergia kialakulását.
Óvatosan a dinnyével!
Aki pollenallergiás, annak óvatosan kell fogyasztania a vegyes virágmézet, illetve a gyógynövényteákat, mert az arra érzékenyeknél fogyasztásuk felerősítheti az allergiás tüneteket. A keresztallergénként ismert növényeket se egyék, ha az bármilyen tünetet okoz: lehet ez ajak- és torokviszketés, nyelvviszketés, szájüregi vagy ajakduzzanat, rekedtség, légzési panasz. A keresztallergia gyakran mutatkozik meg ilyen tünetekben, ezt orális allergia-szindrómának hívják. Oka, hogy a pollenallergiát kiváltó és a táplálék azonos növényi csoportba tartozik. A legismertebb keresztallergének: parlagfű‒görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka, banán; nyírfa‒ mogyoró, cseresznye, kömény, kapor, őszibarack, alma; feketeüröm‒zeller, répa; pázsitfüvek‒gabonafélék.
www.allergiakozpont.hu
