Origo
Zámbó Krisztián szobájában történt a végzetes fegyverbaleset 2001 januárjában. Senki sem hibáztatta az akkor 20 éves fiút, mégis rémálmok gyötörték évtizedeken át, egy ideig alkohollal és altatókkal próbálta tompítani fájdalmát.
“Nagyon sokáig hibáztattam magam, hogy mi a francért nem tudtam otthon maradni… Majdnem két évtizedig ezzel ostoroztam magam…” – árulta el titkát Zámbó Krisztián a Life TV-n adásba kerülő Összezárva Hajdú Péterrel című műsor forgatásán. “Amikor hazamentem és bementem a szobába, még a függönyömön voltak kis maradványok, vérfoltok. Ezt nagyon-nagyon nehéz volt feldolgozni” – tette hozzá.
Mint a Blikknek elmesélte,soha többet nem volt képes a szobájában aludni, annyira megviselte a végzetes balesetnél helyszínelő rendőrök látványa. Egy darabig öccse, Adrián szobájában aludt, majd három héttel a tragédia után elköltözött a csepeli házból.
“Sokkoló volt az a nap, éppen ezért nem is emlékszem mindenre, alig voltam magamnál.Nem azt mondom, hogy megakadályozhattam volna bármit, de talán máshogy alakul minden, ha én is otthon vagyok.Az én szobámban történt a baleset, bárcsak ott aludtam volna és akkor nem megy be oda. Nagyon sokáig gyötört ez az érzés, hatalmas trauma így elveszíteni egy édesapát, állandó rémálmaim voltak emiatt, és egy elég rossz időszakom, amikor elzüllöttem” – mondta.
“Komoly trauma volt, de nem jártam pszichológusnál, a család közelsége segített. Elég magamnak való srác voltam, magammal beszélem meg a dolgokat. Emiatt volt egy önpusztító időszakom is, 2-3 évig csak itallal vagy valamilyen bódítószerrel tudtam elaludni, de aztán muszáj volt túltennem magam a történteken” – mesélte.
Forrás: Origo
