Koronavírus: egy gyermekorvos tapasztalatai II. rész

Csepeli Hírmondó

A fotót 2019. júliusában készítette Gubis Mariann

A járvány első és második hullámához képest a harmadikban egyértelműen több lett a megbetegedés a gyermekek körében is. “Az első hullám idején, tavaly februárban volt egy betegem, egy kamasz lány, aki elhúzódó láz miatt és annak hátterét nem lelve került kórházba.

Érdekes, hogy később ő lett az első többszervi gyulladásos betegem a körzetben is” – mondja a Dr. Altorjai Péter gyermekorvos.

“Az első időszakban szinte csak enyhe tünetek jelentkeztek a gyerekeknél – például kötőhártya-eltérések, bőrtünetek-, nem is sejtettük, melyik hátterében lehet COVID-fertőzés, nem voltak komolyabb koronavírus okozta megbetegedések. A második hullámban már voltak lázas betegek, olyan esetek is, ahol végül maga a gyermek betegsége kapcsán kért koronateszt miatt kerültek a szülők is.

A harmadik hullámban úgy tűnik, több gyerek betegszik meg, melynek hátterében – ha tesztelik – COVID fertőzés igazolódik, szerencsére többnyire azonban csak kevesen igényelnek egyelőre kórházi ellátást. Vitathatatlan, hogy a mostani hullám megbetegedéseit okozó brit mutáns jobban megviseli a gyermekek szervezetét is. Csak most kezdjük el felmérni, hogy a COVID-on átesettek, milyen gyakorisággal, milyen tüneteket mutatnak a betegségük után. A sokszervi gyulladásos betegség hála istennek csak nagyon keveseket érint, amerikai adatok szerint 100 ezerből talán 1-2 gyermeket.” – tette hozzá Dr. Altorjai Péter.

Itt a vezető tünet a magas, tartós láz, emellett sokan szenvednek kifejezett hasi fájdalomtól, hasmenéstől, gyakoriak a bőrtünetek, jellemző lehet a száraz kötőhártyagyulladás is. A betegség sokszor sokkos állapothoz vezethet, keringési elégtelenséggel társulhat, és a szív érintettsége is gyakori.

Rendelések, telemedicina

„Jó egy évvel ezelőtt az akut betegellátás centrumába a telemedicina került. A rendelések most sok tekintetben úgy működnek, ahogy mindig is működniük kellett volna. Talán felértékelődni látszik az orvoshoz járás, a betegekkel való viszonyrendszer is. A járvány idején pedig még inkább fontosabbá vált, hogy a szülők maguk is érzékeljék – értékeljék, mikor indokolt és szükséges orvoshoz fordulni. Például egy nátha, vagy egy gyomorrontás esetén a gyerekeket kompetensen kezelő, egészségügyileg jól képzett szülők maguk is el tudják látni a gyermeküket – ha szükség van rá, háttérben az orvos támogatásával”- magyarázza Dr. Altorjai Péter.

Egyúttal kiemelte, a telemedicinában rövidebb és célzottabb a kommunikáció, a tervezhető, időpontra való behívást telefonos, vagy más platformon zajló konzultáció előzi meg. A gyermek-alapellátásban összességében az a tapasztalat, hogy jóval kevesebb gyermek keresi fel személyesen a rendelőket, az ügyeleteket és a sürgősségi osztályokat a pandémia előtti időkhöz képest.

„A világjárvány menedzselését most tanuljuk, vannak jó és előremutató ötletek és persze vannak hibák is, amit elkövetünk – amiből okulnunk kell. Mostanra beállt egyfajta rend, de ha holnaptól vége lenne a járványnak, akkor sem térnék vissza a koronavírus előtti ellátási rendhez” – tette hozzá.

Forrás: Csepeli Hírmondó

This entry was posted on 2021. április 27. kedd at 10:06 and is filed under Csepel, Egészségügy. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.

Itt lehet hozzászólni !