Mr.Gabee, Csepel.info
Pénteken adtunk hírt róla, hogy egy tonnás légibombát találtak Csepelen pénteken
A Budapesti Rendőr-főkapitányság értesíti a járművezetőket és az üzemeltetőket, hogy az alábbi forgalmirend-változás lép életbe a főváros területén.
Lezárják és kiürítik:
2020. december 13-án 18 óra 30 perctől visszavonásig a Budapest IX., XI. és a XXI. kerületben a
Rákóczi hidat – a Soroksári utat a Vágóhíd utcától – a Máriássy utat a Mester utcától – a Könyves Kálmán körutat a Mester utcától – a Kvassay Jenő utat a Gubacsi úttól a Hentes utcáig – a Weiss Manfréd utat a Védgát utcától – a Kopaszi gátat – és a Duna érintett szakaszát.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság kéri a járművezetőket, hogy a megváltozott forgalmi rend szerint, fokozott figyelemmel közlekedjenek!
A MÁV-HÉV Zrt. az alábbi közleményt adta ki:
Kedves Utasaink! A Nemzeti Atlétikai Stadion építkezése során talált II. világháborús bomba hatástalanítása miatt hatósági zárás lesz 2020.12.13-án vasárnap, mely a térség közlekedését is érinti. Ehhez kapcsolódóan kérjük, az alábbi változásokat vegyék figyelembe utazásaik tervezése során:
A H6-os (ráckevei) HÉV vonal: Ráckevéről 18:14-kor induló vonat 19:25-kor fog érkezni a zárás előtt utoljára Közvágóhíd végállomásra. Ezen vonat szerelvénye 19:35-kor indul el Ráckeve felé utoljára. Ezt követően a zárás időtartama alatt a H6 vonalon közlekedő vonatok csak Pesterzsébet felső állomásig közlekednek. A kimaradó szakaszon a Soroksári úton – módosított rend szerint – közlekedő járatokkal lehet majd utazni.
A H7 (csepeli) HÉV vonal: zárás előtt Csepelről 19:28-kor fog utoljára vonat indulni Kvassay híd végállomásig, mely 19:38-ra érkezik meg, majd HÉV pótló buszokkal utazhatnak tovább Boráros térig. Boráros térről a H7 jelzésű pótlóbusz 19:31-kor indul zárás előtt utoljára eredeti útvonalán, melyről Kvassay hídnál a 19:43-kor utoljára induló vonatra át tudnak szállni. A vonat 19:53-kor érkezik majd menetrend szerint Csepel HÉV végállomásra.
A H7-es HÉV-ek helyett a zárás idején a H7 jelzésű pótlóbuszokkal lehet majd utazni módosított útvonalon Boráros tér- (Pesterzsébet felső-) Csepel Szent Imre tér között.
H7 pótlóbusz módosított útvonala Boráros tér H felé: Csepel, Szent Imre tér – Kiss János altábornagy utca – Károli Gáspár utca – jobbra II. Rákóczi Ferenc út – Szent Imre tér – jobbra Vermes Miklós utca – balra Kossuth Lajos utca – jobbra Ady Endre út – Gubacsi híd – Csepeli átjáró – jobbra Helsinki út – Soroksári út – jobbra Illatos út – balra vágányzónára Gubacsi út – jobbra Koppány utca – balra Külső Mester utca – tovább egyenesen – Mester utca – balra Vágóhíd utca – jobbra Soroksári út – Boráros tér H Ideiglenes megállóhelyek:
– Csepel, Szent Imre tér (179-es autóbuszok végállomása)
– Szent Imre tér H (38-as autóbusz megállóhelye)
– Ady Endre út (Kossuth Lajos utca) (35-ös autóbusz megállóhelye)
– Pesterzsébet felső H (23-as autóbusz megállóhelye)
– Mester utca / Könyves Kálmán körút (villamospótló megállóhelye a Mester utcában)
– Müpa – Nemzeti Színház H (54-es autóbusz megállóhelye)
– Boráros tér H (54-es autóbusz végállomás)
H7 pótlóbusz módosított útvonala Csepel, Szent Imre tér felé:
Boráros tér H – Soroksári út – balra Vágóhíd utca – jobbra Mester utca – jobbra Könyves Kálmán körút – balra Gubacsi út – jobbra Illatos út – balra Soroksári út – Helsinki út – Csepeli átjáró – Gubacsi híd – Ady Endre út – balra Kossuth Lajos utca – balra Vermes Miklós utca – jobbra Kiss János altábornagy utca – Csepel, Szent Imre tér.
Ideiglenes megállóhelyek:
– Boráros tér H (54-es autóbusz végállomás)
– Müpa – Nemzeti Színház H (54-es autóbusz megállóhelye)
– Mester utca / Könyves Kálmán körút (villamospótló megállóhelye a Könyves Kálmán körúton)
– Pesterzsébet felső H (23-as autóbusz megállóhelye)
– Ady Endre út (Kossuth Lajos utca) (35-ös autóbusz megállóhelye)
– Csepel, Szent Imre tér (179-es autóbuszok végállomása)
A H6-os illetve a H7-es HÉV újraindulása a lezárt szakaszon, valamint a H7 jelzésű pótlóbuszok eredeti útvonalon való közlekedése csak a hatósági zárást követően fog megvalósulni. Köszönjük a türelmet!
Az alábbiakban az MH 1. Honvéd Tűzszerész És Hadihajós Ezred helyszíni felvételeit tekinthetik meg:
A 2. Vh utan a dánok a német hadifoglyokkal szedették fel az aknákat.
Most jöhetnének a szutyok angolok hatástalanítani.
Ne magyar katona legyen veszélyben
Pontosan. Mi nem kértük ezt a bombát! Vigyék el szépen az amcsik a saját tulajdonukat. Megengedtük nekik, hogy szabadon mozogjanak az országban, tehát akadálytalanul elszállíthatják. Küldjenek ide NATO tűzszerész alakulatot, ne a magyarok fizessék a hatástalanítás költségét és ne magyar kiskatonák vállaljanak életveszélyes kockázatot. Miért fizetünk a mai napig háborús jóvátételt, amikor minket károsítottak meg a szövetséges hatalmak? Mi vagyunk az áldozatok. A háborúnak régen vége van, mégis egész Európában mindmáig szedik az áldozataikat a szövetséges erők által hátrahagyott pusztító fegyverek.
Nem tartunk igényt a légipostával érkező kéretlen küldeményre.
RETURN TO SENDER
#kormánypárti#Aha,tehát akkor azok az országok is küldjék ide vissza akikre a magyar légierő/hadsereg dobott bombát/lőtt tüzérségi lövedéket a II.vh-ban?
Na jó, de mi volt az a célpont, amire ilyen hatalmas bombát kellett dobni? Talán egy harci jármű? Számos olyan helyen kerülnek elő légibombák, ahol annak idején katonailag nem volt indokolt bombázni. Az elbeszélésekből, leírásokból tudjuk, hogy mégis bombáztak szinte mindenütt. A főváros területén gyakorlatilag bárhol kifordíthat bombát a földből egy munkagép. A szőnyegbombázás bombázó repülőgépraj által végrehajtott demoralizáló, megtorló vagy elrettentő TERRORAKCIÓ. A magyar légierő betartotta a háborús etikát, a támadásai mindig katonai célpontok ellen irányultak. Ennek köszönhetően jól behatárolhatóak azok a helyek, ahol élesített, de fel nem robbant bombák lehetnek.
Úgy bizony! Nem nekünk kéne legyen még mindig jóvátételi kötelezettségünk. Az egykori szövetséges országok ismerjék el, hogy olyan háborús bűncselekmények történtek, amelyeknek máig vannak súlyos következményei. Ha ma meghal egy markológép vezetője vagy a munkáját végző tűzszerész, akkor az a katonai szervezet felelős ezért a gyilkosságért, amely annak idején döntést hozott a morális hadviseléssel összeegyeztethetetlen terrorbombázás végrehajtásáról. Mivel ilyenkor nem baleset esete forog fenn, az áldozatot vagy a hozzátartozóit kártérítés illeti meg, ami az egykori katonai szerv jogutódját terheli.
Concept figyelmébe ajánlom, hogy a magyar légierő nem nagyon hajtott végre szőnyegbombázást másik kontinensen. Az elrabolt-elcsatolt területek reményében a korábbi magyar területek felett sem volt ez jellemző. A másik pedig, hogy jelenleg is fizetünk háborús jóvátételt(a jelenlegi szövetségeseinknek), miközben a II.világháború 75 esztendővel ezelőtt véget ért, miközben a hazánkat ért károk jóformán felbecsülhetetlenek.
A kémrepülőgépek és a kémek, ügynökök hatékony felderítő tevékenységének köszönhetően a szövetséges haderőnek pontosan tisztában kellett lennie azzal, hol találhatók katonai célpontok, hadiüzemek. Ennek ellenére a német-magyar ellenállás megtörése érdekében sok-sok terrorműveletet hajtottak végre polgári célpontok ellen is. A tűzvihart a legfelsőbb szinten hagyták jóvá, 1943. január 14. és 26. között megtartott casablancai konferencián Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill, a brit háborús kabinet feje elhatározták, hogy átfogó bombázóoffenzívát indítanak a tengelyhatalmak ellenőrzése alatt lévő kelet-európai területek ellen. A szőnyegbombázásokat az az amerikai 15. légi hadsereg végezte. A város fölé érve a bombákat “vakon”, célzás nélkül oldották ki.
#kormánypárti#
Most komolyan,1 tonnás bombát találtak egy vasúti hídtól ~500méterre,szerinted mi lehetett a célpont?És nem volt indokolt?
#Hozzászóló #
Volt 36db bombázógépünk amivel ha nem is 1 tonnás bombákat hanem kisebbeket de szórtak velük és valszeg nem egy-egy gép hanem csoportosan.
Mit szólnál ha az egykori Jugoszlávia területéről szólnának hogy találtak II.vh bombát és a magyar tűzszerészek szíveskedjenek érte menni,hatástalanítani és haza is hozni?
Concept kollaboráns! Először is, a Délvidék a második világháborúban viszonylag könnyen visszacsatolódott, ezt az akciót megelőzően pedig pont a jugók bombázták hol Pécset, hol Szegedet! Aztán a kilencvenes években is át-átlődöztek, erre jól emlékszem.
Hogy mit szólnék hozzá? Te még középsuliba jársz, ugye?
A csepeli hidat ’44 decemberében a németek robbantották fel. Erre a hídra szüksége lett volna az ostromló földi erőknek, akik nyilván egyeztetést végeztek ezzel kapcsolatban. Magyarán a híd nem lehetett célpont, mert stratégiai fontosságú építmény volt és a ruszkik szóltak, hogy kell nekik. Talán éppen ezért dobták le tőle fél kilométerre a bombát, ugyanis nem tudok ennél közelebbi becsapódásról.
#Hozzászóló#
“Az m. kir. Honvéd Légierő következő harci alkalmazására 1941. április 11-23. között került sor a Jugoszlávia elleni hadműveletek folyamán. Az 1. repülődandár állományában mozgósított vadász-, bombázó-, közel- és távolfelderítő századok veszteség nélkül hajtották végre feladataikat.”(idézet a Hadtörténeti Intézet és Múzeum oldaláról)
Tehát alaposan megszórták pl.a jugókat.
#kormánypárti#
Azt tudod hogy a Déli vasúti hidat többször is megszórták-az 1 tonnás rombolóbomba pont arra van-a pesti oldalon van is egy emlékmű azoknak akik az egyik bombázás utáni helyreállítás közben kaptak a nyakukba még egyet és a holttestüket csak a Lágymányosi híd építésekor találták meg?
Itt van két,egy előtte és közben készült kép,(lehet ebből a bombázásból származik a most megtalált bomba)tutira nem a Kvassay hidat támadják hanem a vasútit.(nem is az előbbiről beszéltem…)
http://www.imagebam.com/image/6ab77f1362975511
http://www.imagebam.com/image/1b71d61362975529
“Amikor én lettem a városparancsnok, már csak öt híd volt ép. (…) Az Északi vasúti hidat egy angol légitámadás, a Margit-hidat pedig a gyutacsok öngyulladása semmisítette meg.” (Karl Pfeffer-Wildenbruch SS tábornok)
GP-2000 típusú bombát találtak most. A GP a “general-purpose” rövidítése, azaz általános rendeltetésű rombolóbomba. Logikusnak tűnik, hogy a vasúti hidat támadták, csakhogy a hét dunai hídból mindössze egyet tudtak megsemmisíteni, miközben mindenfele hullottak bombák. Katonailag elég hatékonytalannak tűnik ez a pontatlan, nagy területi szórással megvalósuló bombázás. Csúnyán hangzik, de háborúban a célt tévesztő lövedék veszteségnek minősül, mivel nem “hasznosul”. Egy híd túl kicsi célpontnak minősül nagy magasságból, igen nehéz eltalálni, különösen ha még füstfelhő is takarja, nagy szerencse kell a töltet célba juttatáshoz. Kérdéses, hogy ha a hadászati célpontok környezetében nem lettek volna polgári objektumok, akkor is ugyanilyen módon hajtották volna e végre a légitámadásokat.
“Sarkosan, illetve cinikusan fogalmazva a főváros lakossága valójában fél éven belül mindössze két hétig kellett rettegjen a levegőből érkező pusztítástól, azonban a légiriadók, zavarórepülések folyamatosan terhelték az idegeket, nem is beszélve járulékos károkról.
(…)
A Budapest elleni légitámadásai során az amerikai légierő összesen 3.336 bombázógépet bevetve, 77.935 darab, 7.475,07 metrikus tonna (8.239,85 rövid tonna) tömegű bombát dobott le.
Budapest ellen a hadműveleti térségben tevékenykedő elsődleges szövetséges stratégiai légierő, az amerikai 15. Légi Hadsereg mind az öt magasabb egysége (Bomb Wing) bevetésre került, egyszerre azonban csak legfeljebb négy. A 14 napból három alkalommal is ilyen óriási erő támadt a fővárosra, 1944. április 13-án, július 27-én, végül szeptember 17-én, azonban csak egyetlen alkalommal, 1944. július 27-én támadt minden bombázó egység azonos célpontot, a Weiss Manfréd konszern csepeli ipartelepét.
(…)
A támadó alakzatok bombaszórásának részletes ismertetése sajnos a jelenlegi kutatási eredmények alapján még nem lehetséges, azonban az köztudott, hogy több támadás során hatalmas polgári veszteségeket okoztak az elcsúszott bombaszőnyegek. A veszteségeket tekintve a korábbi kutatások, illetve a magyar statisztikai adatok szerint Budapesten a bombázások következtében 6.500 fő hunyt el.
(…)
Összegezve a fentieket, az amerikai statisztikai adatok alapján az 1944. április 3.-1944. szeptember 20. közötti kevesebb, mint fél éven belül, 14 nap alatt a Magyarországra ledobott összes bombamennyiség 37%-át Budapestre szórták le az amerikai bombázók.
(…)
minden kétséget kizáróan kijelenthető, hogy az amerikai légierő által a II. világháborúban Budapest volt a legbombázottabb magyarországi terület.”
http://ujkor.hu/content/budapest-bombazasa-ii-vilaghaboruban
A lakosság elleni háborús bűncselekmények végrehajtására a legmagasabb szinteken adtak utasítást a szovjetek csatlósai a Vörös Hadsereg támogatása céljából. A bombák kb. 8%-a nem robbant fel földet éréskor. Vajon hány tonna robbanótöltet lehet még eltemetve a főváros alatt? A történelem velünk él, máig szívunk miatta! Ideje lenne végre megnevezni a felelősöket.
A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Magyarország területén. A légi hadviselés elsődleges célja az volt, hogy pszichológiai hatásával hozzájáruljon a politikai törekvésekhez. Amerikai bombázógépek 1944. szeptember közepétől éjszakai támadásokat is végrehajtottak. Szándékosan támadtak élelmiszeripari létesítményeket is az ellátás megnehezítése érdekében. A háború sem jogosítja fel az ellenséges feleket a korlátlan erőszakra. A nemzetközi jog szerint a háborús bűncselekmények el nem évülő bűncselekmények.
Melyik oldalon is álltunk a II. világháborúban?
Mikor is volt a háború? Sokszor mondják, hogy akár a kalandozó hadjáratokig is visszamehetnénk a történelemben, ezért a legjobb inkább mindenre fátylat borítani.
Csakhogy a második világháború idején elkövetett háborús bűncselekményeknek máig tartó következményei vannak, vagyis folytonossági kapcsolat van a múlt és jelen között. Azért kell embereknek órákra elhagyni az otthonukat és azért keletkeznek közlekedési fennakadások, mert több mint hét és fél évtizeddel ezelőtt a katonai szükségszerűséget mellőzve a háború szabályait megsértő, a hadviselés korlátait áthágó parancsokat adtak ki bizonyos katonai szervek. Miközben még mindig nyögjük a jóvátételi terheket, az egykor velünk szemben álló országok nem hajlandók beismerni a bűneiket, felelősséget vállalni a tetteikért.
Mi voltunk az agresszor, szakadj már el a lózungtól.
Ez nem igaz. A Margarethe I – II tervek már 1940-ben létezetek. A magyar kormány kiváló diplomáciai érzékének, jó külpolitikai teljesítményének köszönhetően sikerült elodázni a hadművelet végrehajtását 1944. március 19-ig. A német megszállással tulajdonképpen elveszítettük az önrendelkezésünket. Nehéz a magyar nép felszabadításának előszeleként értékelni azt a pusztító tűzvihart, amit ezután a nyugati szövetségesek zúdítottak a polgári lakosságra.