Google, Mr.Gabee
1945 őszén a Magyar Kommunista Párt megtette az infláció felszámolására irányuló első intézkedéseket, és az Állami Pénzverő 1945 októberében megbízatást kapott egy új forgalmi pénz terveinek elkészítésére. Amíg a tervezés gyorsan haladt, a gyártáshoz szükséges anyagok és eszközök előteremtése a nehéz gazdasági helyzetben korántsem volt ilyen egyszerű.
A forint és a különböző címletű filléres érmék verése 1946 januárjában kezdődött meg. Mivel a nemesacél a Kossuth-híd építéséhez volt nélkülözhetetlen, a verőtövek készítéséhez kilőtt harckocsik tengelyeit szerelték ki és darabolták fel. 1946. július 3-án az akkori magyar kormány tagjai, Tildy Zoltán köztársasági elnök vezetésével meglátogatták az Állami Pénzverőt, és megtekintették a verőgépek és az ott dolgozók munkáját.
1946. augusztus 1-jén csupán a pénzforgalom megindításához elegendő mennyiségű érme állt rendelkezésre, pedig öt és fél hónap alatt olyan nagy tömegű pénzt vertek, mint azelőtt még soha. Az új pénz bevezetését azért időzítették augusztus 1-re, hogy az anyagi alapul szolgáló gabonatermés ekkorra már a magtárakban legyen, ellenértékét pedig már az új valutában fizessék. A forint pénzrendszert a 9.000/1946. EM sz. rendelet vezette be a pengő pénzrendszer helyébe. Az új valuta átszámítási kulcsa: 1 forint = 4×10 pengő, illetve 200 millió adópengő volt. A bankjegyek előállításakor nehézséget jelentett a speciális papír hiánya, mert a hatalmas mennyiségű inflációs papírpénz kibocsátásakor a papírkészletet is felhasználták. Ezért francia és finn importból szerezték be a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyagot. Az új pénz bevezetéséről korabeli filmhíradók is tájékoztatták a lakosságot: Forgalomba kerül az új értékálló pénz, a forint.
