HVG
Kép: Elephant.hu
A fővárosban évente átadott nyolcezer lakásnak alig több, mint fele épül a pesti zöldövezetben, az évtized végére azonban fordulhat a kocka. A lakásépítés súlypontja fokozatosan tevődik át az Újpestet Csepellel félkörívben összekötő hét zöldövezeti kerületre.
Míg a közelmúltban többek között a XIII. és a IX. kerület volt a sláger, Zuglóban és Dél Budán is rengeteg építkezés folyt. Az építkezési láz kezdi elérni a pesti oldal kertvárosi részeit is. Ennek hátterében az áll, hogy a vásárlók kezdik újra felfedezni és értékelni a városhatáron belüli zöldövezet lehetőségeit akár családi-, akár társasházas formában − fogalmaz Zelei Zoltán, az Elephant Holdig értékesítési igazgatója.
A körgyűrű vonzásában
Ez a folyamat Európa nyugati nagyvárosaiban már évtizedekkel ezelőtt végbement. A lakótelepekkel és gyárépületekkel tarkított, néhol falusias külváros körül megépül a körgyűrű, valamint a rákapcsolódó úthálózat. Ennek kedvező hatása Budapesten nem csak a közlekedésben lesz érezhető, hiszen az M0-ás autóút csomópontjaiban bázist létrehozó nagy- és kiskereskedelmi áruházak, logisztikai központok iparűzési adója is a kerületi önkormányzatok költségvetését gazdagítja majd, ami közvetve megjelenik a lakosság életminőségében is. A betelepülési kedv növekedésével a városhatáron belüli zöldövezetek értéke várhatóan nőni fog. A telkek, családi házak vagy társasházi lakások értéknövekedése tovább gyorsítja a pesti zöld kerületekben kezdődő demográfiai változást.
Forrás: HVG
Megint az “ördög ügyvédje” leszek…
Ez szerintem szép, és nem bánom, ha a Kis-Duna part egy kis szakaszán megépül ez a lakópark, ha a többi része megmarad közparknak, és nem csak, hogy megmarad, de a mostani dzsungel helyén valódi park épül.
Budapesten az egy főre jutó zöldfelület, parkosított területek aránya az elmúlt 17 évben jelentősen csökkent. Több Városliget nagyságú területet sikerült beépíttetni, hála a kiforrott, több évtizedre előre tekintő városfejlesztési elképzelések szinte teljes hiányának. Ez önmagában is tragikus, egész Európában alig van olyan nagyváros, ahol ennyire rossz lenne az egy főre jutó parkfelületek aránya. De Csepelen nem csak ez a probléma. A Kis-Duna partján évtizedeken keresztül olyan építési szabályok voltak, amelyek korlátozták a felépíthető házak méretét, a beépíthető terület nagyságát. Ez helyes is volt. Egy olyan városszerkezet alakult ki, amelyet megbont a tervezett lakópark.
Téves gondolkozásmód, hogy egy kerületben az ingatlanbefektetők előtérbe kerüljenek az ott lakók érdekeivel szemben. Téves gondolkozásmód az is, hogy ha engedik a többszintes épületek felhúzását, akkor majd nem épülnek újabbak. A cikk is erről szól, ha valaki nem vette volna észre. Csepel zöldövezeteit megőrizni, tovább fejleszteni kellene, nem elpusztítani, a Duna partját pedig elcsúfítani. A tervezett lakóparkról egyébként a budapesti építészeknek is lesújtó véleményük volt.
Szépnek valóban szép. Szívesen laknék én is ilyen lakóparkban. De azt hiszem ez a kiváltságosoknak épül. Egyszerü ember számára ez elérhetetlen. Véleményem szerint óriási bün lenne ezt a Kis – Dunaparton felépíteni, megbontani az ottani ökológiai rendet. Gondolom nem lenne annak sem akadálya , hogy önkormányzati segitséggel, bevonva a civilszervezeteket, meg mindenkit aki ez ügyben tenni akar rendet rakjunk ott. Remélem sikerül elérni hogy ne épüljön fel a lakópark
János,
egyet kell, hogy értsek veled, nekem is bejön a kép, ellaknék szívesen itt, de nem a Kis-Duna kárára, viszont tudjuk ennek már lőttek 🙁