Csepel.info

Gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született, apja Braun Izidor több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt, édesanyja Koch Rozália. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Cserkészként 1933-ban részt vett a gödöllői dzsemborin.

1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan először a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került.[3] Utóbbiból két barátjával egy nappal a tábor felszabadulása előtt megszöktek, az éjszakát a német–amerikai fronton töltötték. Másnap reggel egy amerikai katonai konvojtól tudták meg, hogy a tábor felszabadult.[3] A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját kiirtották. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg, és földjét elvették.

1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949–1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta, 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. 1969–1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970–1981 között a Kertgazdaságot, 1972–1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984–1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981–2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991–2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának. 1994. június 1-jén belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe; tagja lett az országos tanácsnak. 1994–1998 között országgyűlési képviselő volt. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből,[4] alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.

Bár Bálint gazda néven ma elsősorban őt ismerik, a név és kötődése a kertészethez régebbre nyúlik vissza: az 1975-ben elhunyt Czupy Bálint kertészeti szakíróként szintén ezen a néven vált ismertté a Szabad Európa Rádióban.

Egyetlen fia Bálint János kertészmérnök, aki hét éven át volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánja, illetve húsz éven keresztül tanszékvezetője. 1999-ben költözött a 16. kerületbe feleségével, aki ott dolgozott. A kerületi közkönyvtárban Sashalmon, aminek sok könyvet adományozott az évek alatt, az ott működő olvasókör róla kapta a nevét. 2017-ben egy olvasókertet is létesítettek Bálint gazda kertje néven, ami átadásán egy diófacsemetét ültettek közösen a névadóval.ó A Budapest díszpolgára címet viselő kertészmérnök, bár többször is az önkormányzat díszpolgár-jelöltjei között volt, végül más kapta meg a címet, ami 2019-ben már a kiosztás előtt kiszivárgott. Március 10-én, 100. életévének tiszteletére ezért 16. kerületiek, ‑ kerületi lakosként, Nemes Gábor DK-s és Csizmazia Ferenc MSZP-s képviselők szervezésében ‑ „Akire büszkék vagyunk” alternatív kerületi díszpolgári cím elismerésben részesítették. Júliusi születésnapja alkalmából leplezte le a kerület polgármestere, Kovács Péter és országgyűlési képviselője, Szatmáry Kristóf a Kertvárosi minta tanyaudvar Bálint Gazda Gyümölcsöse részegységét, ami kialakításában ő maga aktív szerepet is vállalt. 100. születésnapja alkalmából a Reuters készített róla riportot.

Társadalmi szerepvállalása
Az 1990-ben alapított Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület elnöke 2012-ig, azóta tiszteletbeli tagja.
A MÚOSZ Agrár- és Szövetkezeti Szakosztálya tiszteletbeli elnöke, 2016-tól az Aranytollasok Társaságának elnöke, a TIT és a Magyar Borakadémia örökös tagja. Tagja az Európai Tudományos és Művészeti akadémiának.
2019-ben Kalap Jakab Iskola/Óvodakert Programjában Bálint György 100. születésnapjának tiszteletére kedvezményesen 100 db gyümölcsfát ültetnek el 100 óvoda udvarán Kalap Jakab Ültess fát! című játékos-zenés interaktív koncertje és bábjátéka kíséretében.

Publikációi
Rendszeresen publikál több szaklapban és a Nők Lapjában, a Családi Lapban saját rovata van,[20] továbbá számos cikke, tanulmánya jelent meg természettudományi, kertészeti, mezőgazdasági és ismeretterjesztő folyóiratokban is.
Saját honlapot működtet, amely hobbikerti témákban nyújt tanácsokat a kertészkedőknek (ld. a Források között)
Gyümölcsöskert című műve hat kiadásban, kétszázezer példányban fogyott el.
Főző József–Bálint György: Munkaszervezés a kertészeti nagyüzemekben; Mezőgazdasági, Bp., 1951 (Mezőgazdasági kiskönyvtár. Kertészeti sorozat)
Katona Zsigmond–Prohászka Ferenc–Bálint György: A szőlő munkái; Mezőgazdasági, Bp., 1951 (Mezőgazdasági kiskönyvtár. Kertészeti sorozat)
Talajerő-gazdálkodás az üzemi gyümölcsösökben; Mezőgazdasági, Bp., 1962
Bálint György–Faluba Zoltán–Poór György: Szakoktatás és szakemberszükséglet a mezőgazdaságban. Témadokumentáció; Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, Bp., 1963
Korszerű gyümölcsültetvények. Témadokumentáció; Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, Bp., 1964
Termesztett növényeink gyakorlati kárbecslése; szerk. Bálint György; Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet, Bp., 1967
Termésbecslés, kárbecslés; szerk. Bálint György; Mezőgazdasági, Bp., 1967
Gyümölcsöskert; Mezőgazdasági, Bp., 1972
Minden héten szüret. 52 kerti növény portréja; Mezőgazdasági, Bp., 1985
A biológiai kertészet lehetőségei és korlátai. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Biológiai Választmányának 1985. november 13-i ülésén elhangzott előadás némileg bővített szövege; TIT, Bp., 1986
Mesterfogások kezdő és haladó kertészkedők számára; Mezőgazdasági, Bp., 1989
Magaságyás; Mezőgazdasági, Bp., 1990 (Kertészpraktikák)
Kis könyv a magyar almáról; Corvina, Bp., 1990 (németül is)
Újabb mesterfogások kezdő és haladó kertészkedők számára; Mezőgazdasági, Bp., 1991
Kedves Húgom! Leveles kalendárium; Belvárosi, Bp., 1995
Keserédes éveim; Minerva, Bp., 2002
A kíváncsi kertész; Mezőgazda, Bp., 2005 + DVD
Szívügyünk a kert; Sanoma Budapest, Bp., 2008 (Nők lapja műhely)
Legendás növényeink; HNA 2002, Galgahévíz, 2012
Emlékfoszlányok; Kossuth, Bp., 2016
Bálint György–Telegdi Ágnes: Csodálatos állatok, varázslatos növények; Ring-Color Kft., Bp., 2016
Keserédes éveim, 1919-2010; 3. bőv. kiad.; Wesley, Bp., 2016
Minden héten szüret. 52 kerti növény portréja (átdolgozott kiadás); Kossuth Kiadó, Bp., 2017

Díjai, kitüntetései
Munka Érdemrend arany fokozata
A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata
SZOT-díj (1988)
Táncsics Mihály-díj (1990)
MÚOSZ Aranytoll életműdíj (1998)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005)[21]
Fehér Rózsa-díj (2007)
Gyöngyös díszpolgára (2009)
Budapest díszpolgára (2009)
A Hajléktalan Emberért díj (2009)
Hazám-díj (2017)[22]
Prima Primissima díj (2017)[23]
Magyar Szabadságért díj (2018)
Év Agrárembere 2018 – életműdíj, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (2019)[24]
Várda díszpolgára (2019)[25]
Wesley díj (2019)