Femina
78 éves lenne a magyar Piedoneként is emlegetett Bujtor István. Egy ország követte aggodalommal, egyszersmind bizakodva több hónapos kórházi kezelését és állapotának átmeneti javulását, mondván, hogy Sándor Mátyás nem halhat meg.
Ám a legendás színész 2009. szeptember 25-én először és utoljára alulmaradt a küzdelemben, és örökre lehunyta a szemét.
Frenreisz István néven látta meg a napvilágot, öccse volt Frenreisz Károly zenésznek és féltestvére Latinovits Zoltán színészóriásnak.
Egy nagy vargabetűvel került a színi pályára: 1965-ben külkereskedőként végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, de már ez előtt is tett kisebb kitérőket a film világába.
A diploma kézhezvételét követően aztán engedett a szívének, és kipróbálta magát a világon jelentő deszkákon – ekkor változtatta a nevét a könnyebb kiejthetőség és megjegyezhetőség kedvéért Frenreiszről Bujtorra.
Az akkori szokás szerint vidéken kezdte, pontosabban a győri Kisfaludy Színházban, majd 1968-ban a József Attila Színház tagja lett.
Később játszott Pécsett is, illetve a Vígszínház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház is a társulatában tudhatta. 2008 januárjától a veszprémi Petőfi Színház igazgatói posztját töltötte be.
Filmes pályafutása kezdetén két olyan filmben volt látható, melyek jobban talán nem is különbözhettek volna egymástól: a Karambolban – amelyben még Latinovits Zoltánnal is együtt játszhatott – egy, a külsőségek bűvöletében élő, női szíveken tipró ficsúr bőrébe bújt, míg A kőszívű ember fiaiban Leonyidot testesítette meg. Az idő során több mint 70 filmben – vígjátékban, kortárs drámában, krimiben – tűnt fel, a legkülönfélébb karaktereket hozva.
A legnagyobb sikert a mára kultikussá vált Ötvös Csöpi-filmekkel aratta, úgymint A pogány Madonna, a Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár és a Hamis a baba – melyeket forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyez. Csöpi figuráját vállaltan a Bud Spencer által adott Piedone ihlette – Bujtor nem mellesleg szinkronizálta is az amerikai színészt.
A munkálatok során a legnagyobb problémát egyébként az jelentette számára, hogy akkoriban a gyilkos nem lehetett magyar állampolgár – hiszen egy, a szocializmusnak elkötelezett honfi soha nem követne el ilyesféle bűncselekményt -, ám a nyelvi akadályok miatt külföldi sem. Így született meg egyfajta áthidaló megoldásként a külföldre szakadt hazánkfia, Soltész karaktere.
Az Ötvös Csöpi-filmeknek itthon több mint egymillió nézője volt, és Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában bemutatták őket.
Bujtor forgatási helyszínnek a Balatont és környékét választotta – korántsem véletlenül. Így adhatott ugyanis alkotásaiban egyfajta szerepet kedvenc sportjának, a vitorlázásnak is, amelyben hatszor szerzett magyar bajnoki címet. Legnagyobb sikereit az 1936-ban épített Rabonbán kapitányaként érte el. Saját hajója a Tamangó volt.
Bujtor István 2009 augusztusában került kórházba, és 2009. szeptember 25-én hunyt el. Balatonszemesen temették el, Latinovits Zoltán mellé. Síremléke avatásán Németh Miklós volt kormányfő így emlékezett barátjára és vitorlástársára: “Lebilincselő személy volt, akiben a tartás, a humor, a kedvesség és az irónia egészen bámulatos harmóniává érett.”
Emlékére szobor is készült: Bujtort egy félbevágott vitorlás kormányosaként formázta meg Farkas Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész, Balatonfüred városa és névtelen adakozók támogatásával. A leleplezéskor ott ringott a kikötő vízén Bujtor a Rabonbán.
