Csepel.info

Index

Az új influenza halálozási aránya alacsonyabb a szezonális influenzáénál, egy most publikált tanulmány úgy becsüli, hogy 14 ezer fertőzöttből 1 hal meg. Nehéz azonban egzakt módon összevetni az eddigi és az új influenza halálozási rátáját, mert még a fertőzöttek számáról is csak becslések vannak, és az új járványnak még nincs vége.

Az új vírus jobban adaptálódik, jobban fertőz, közvetlenül is ki tud váltani súlyos tüdőgyulladást, és jobban veszélyezteti az egészséges fiatal felnőtteket, kismamákat és gyerekeket, mondta az Indexnek Pusztai Zsófia, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője.

Vajon halálosabb-e az új influenza mint az eddigi? Ha a hírekből indulunk ki, könnyen az az érzése támad az embernek, hogy egy súlyos járványról van szó, amelyben hetente, sőt két-háromnaponta halnak meg emberek.

Igazolják ezt a számok? A baj az, hogy nincsenek igazán egyértelmű adatok. A halálozási arány egzakt kiszámítását eleve lehetetlenné teszi, hogy nem ismert a fertőzöttek teljes száma. Akinek ugyanis enyhébbek a tünetei, az nem fordul orvoshoz, így az egészségügyi statisztikába sem kerül be. A szakemberek általában az orvosnál megjelentek sokszorosára, az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (CDC) például 80-szorosára teszi azok számát, akik elkapták a fertőzést. A CDC szerint április óta minden hatodik amerikai fertőződött a H1N1 vírussal, ami legalább 50 millió embert jelent.

Influenza és influenzaszerű

A másik probléma a halálesetek okának regisztrálása. Nem lehet pontosan tudni, hányan halnak meg ténylegesen influenzában. Nehéz elkülöníteni azt, mit tekintünk egyáltalán influenza miatti halálozásnak. Ha az influenza által legyengített szervezetet egy bakteriális fertőzés támadja meg, az tüdőgyulladást okoz. Ilyenkor esetleges, hogy a beteg kartonjára halálokként mi kerül: influenza, tüdőgyulladás vagy korábbi alapbetegsége.

Korábban az Egészségügyi Világszervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy az influenza halálozásáról készült adatok megbízhatatlanok. Még a fejlett országok sem különítik el statisztikáikban, hogy hányan halnak meg influenzában és hányan influenzaszerű megbetegedésben. Meghűléses, lázas, hurutos tünetekkel járó betegséget egyes baktériumokon kívül 5 víruscsalád mintegy 175 tagja képes kiváltani. Ezeket egyfajta gyűjtőnévként influenzának szokták nevezni, holott ezek közül az influenzavírusok által okozott megbetegedés járványügyi és klinikai képében és tüneteiben is eltér az egyéb légúti megbetegedésektől, olvasható az ÁNTSZ egyik tájékoztatójában.

A szakirodalom alapvetően becslések alapján – a szezonális influenza halálozási arányát kevesebb, mint 0,1 százalékra teszi. Évente több tízmillió ember kapja el a fertőzést, átlagosan 250 000-500 000 ember hal meg a világban. A becslések szerint.

Évente 2-45 haláleset szezonális influenza miatt

Az Index próbált adatokat kérni az ÁNTSZ-től a hazai halálozási arányról, de a tisztiorvosi szolgálatnál kérdésünkre azt mondták: nekik nincsenek ilyen adataik, forduljunk a KSH-hoz. A KSH adatbázisából meglehetősen bonyolult módon, de kigyűjthetők influenza és tüdőgyulladás miatti halálozásokról szóló adatok. Ezek szerint 2000 óta évente 2-45 között volt a szezonális influenzában meghaltak száma. Tüdőgyulladásban ennél egy-két nagyságrenddel többen, 740-966-an haltak meg.

Mi a helyzet az új influenzával? A mostani újinfluenza-járványnál egyelőre az egészségügyi miniszter és az országos tiszti főorvos közléseire támaszkodhatunk. A sajtó igyekszik szorgosan számlálni az új influenzában meghaltak számát, de a miniszter és a tiszti főorvos általában előbbre tart. Szerdán az addig megjelent hírek alapján valahol 21-nél tartottunk a Magyarországon H1N1-ben meghaltak számával, miközben Székely Tamás az országgyűlés egészségügyi bizottsága előtt ekkor már 25 H1N1-gyel összefüggésbe hozható halálesetről számolt be. Viszonyításképpen: az elmúlt időszakban hetente átlagosan 30-40 ezer ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel (és mint tudjuk, a fertőzöttek száma ennek többszöröse lehet).

Az egyes eseteket megnézve azonban felmerülhet a kétely, hogy valóban a H1N1 volt-e halál oka. Vasárnap a Szegedi Tudományegyetem krónikus belgyógyászati osztályán halt meg egy 80 éves férfi, aki súlyos cukorbetegségben, szellemi hanyatlásban szenvedett, táplálhatatlan állapotban volt. A férfinak magas láza volt, a szervezetében kimutatták a H1N1 fertőzést. Maga a részlegvezető főorvos, Piros Györgyike nyilatkozott úgy, hogy “állapota olyan rossz volt, hogy nem lehet biztosan kijelenteni, a halálát az influenza okozta, de az feltehetően közrejátszott benne”.

Adatok helyett becslések

Mivel a H1N1-járvány az északi féltekén csak szeptemberben kezdődött és jelenleg a közepén járunk, egyelőre nem lehet összevetni a halálozási adatokat a szezonális influenzáéval, és nincsenek is ilyen adatok az új influenzáról, mondta az Index kérdésére Pusztai Zsófia a WHO Magyarországi Irodájának vezetője. Pusztai Zsófia utalt arra, hogy a CDC novemberben közölt egy tanulmányt, amely alapján a szezonális influenza halálozása jelenleg körülbelül másfélszer nagyobbra becsülhető, mint az új influenzáé. A tanulmány 7800 és 29 000 közé teszi a halálesetek számát, míg szezonális influenzában évente átlagosan 36 ezer amerikai hal meg és 200 ezer kerül kórházba.

A Harvard Egyetem kutatója, Marc Lipsitch és munkatársai hétfőn egy újabb tanulmányt tettek közzé a PLoSMedicine (Public Library of Science) portálon, amelyben Milwaukee és New York adatait vizsgálták, ahol a H1N1 járvány kitörésének kezdetétől pontosan regisztrálták az eseteket. Számításaik alapján mintegy 2000, H1N1-fertőzés tüneteit mutató emberre jutott egy haláleset. A becslések szerint a H1N1-páciensek 1,44 százaléka került kórházba, 0,24 százaléka szorult intenzív kezelésre, 0,48 ezreléke (!) halt meg.

Lipsitch csoportja is szembesült azzal a problémával, hogy a fertőzöttek tényleges száma jóval magasabb lehet, mint ahányan orvoshoz fordulnak. Ez alapján becsléseik szerint a halálozási arány 0,7 tízezrelék, ami azt jelenti, hogy mintegy 14 ezer fertőzésre jut egy haláleset.

A H1N1 tízszer fertőzőbb a hagyományos vírusnál

Pusztai Zsófia szerint a számok önmagukban semmit sem mondanak, sokkal meghatározóbb a szezonális és az új vírus “viselkedése” közötti különbség. Közismert, hogy a szezonális influenza általában idős, alapbetegségekkel küzdő, legyengült szervezetű emberek halálát okozta. Ezzel szemben az új vírus sokkal veszélyesebb: a fertőzöttek 25-30 százaléka egészséges fiatal felnőtt, különösen veszélyeztetettek a kismamák és a gyerekek.

A két influenzatípus klinikai képe is különböző. A szezonális vírus akkor veszélyes, ha legyengíti az ember szervezetét, amelyet más, főleg bakteriális fertőzés támad meg, ami súlyos szövődményeket okoz. Az új vírusnál sokkal kisebb arányban lép fel másodlagos szövődmény, ugyanakkor a vírus nagy százalékban képes közvetlenül és elsődlegesen tüdőgyulladást okozni (primer, vírusos tüdőgyulladást, más néven vérzéses tüdőgyulladást), amelynek a túlélési aránya alacsony.

Látható már az is, mondta Pusztai Zsófia, hogy a H1N1-vírusnak a szezonális influenza vírusokhoz képest sokkal jobb az adaptálódó képessége. Terjed a párás, meleg, a száraz és hűvös időben, és a fertőzött által érintett tárgyakon, így akár a számítógép billentyűzetén keresztül is. A jelenlegi adatok szerint a H1N1-vírus fertőzőképessége tízszer nagyobb a szezonális vírusénál, azaz ugyanannyi idő alatt tízszer annyi embert képes megfertőzni.

Kína: a halottak 13 százaléka kismama

A Kínában eddig az A/H1N1 influenza következtében előfordult 326 halálesetnek a 13,7 százalékában volt terhes nő az áldozat, az országban már százezer felett van a fertőzöttek száma. A most közzé tett statisztikai adatok szerint a 326 elhunyt 58 százaléka volt férfi, 47 százaléka szenvedett valamilyen krónikus megbetegedésben, és 18 százalékuk volt elhízott.

Forrás: Index.hu

This entry was posted on 2009. december 11. péntek at 10:02 and is filed under Egészségügy. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.