Csepel.info

Lapzártánkig a Fővárosi Önkormányzat Pesti Úti Idősek Otthonában 215-en fertőződtek meg, 10-en meghaltak (az elhunytak száma szombatra 21 főre nőtt). A Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona nevű, Rózsa utcai intézményben 81-en kapták el az éppen az idősekre igen veszélyes koronavírust, 2 gondozott el is hunyt. Karácsony Gergely főpolgármester a kormányra, a kormányhivatalra, az operatív törzsre, az állami kórházakra lődöző kommunikációt folytat, főleg az előbbi, az ország legnépesebb idősotthonához, a Pesti úti intézményhez kapcsolódó botrány ügyében.

Járványgóccá vált szociális otthon

Minden túlzás nélkül botrány, ami a XVII. kerületi Pesti úton működő, fővárosi fenntartású idősotthonban történt, hiszen a csaknem 550 gondozottat és 200 fős személyzetet is magában foglaló intézmény az ott ápoltak és az ápolók tömeges megfertőződése alapján egyfajta góccá vált. Ezt erősítette meg Müller Cecília országos tiszti főorvos április 10-ei tájékoztatóján lapunk kérdésére.

A Sára Botond kormánymegbízott vezette Budapest Főváros Kormányhivatala általános idősotthoni szűrést rendelt el, amelyet április 7–8-án kezdtek meg, és az eredménye alapján több mint 200 fertőzött került a Bajcsy-, a Korányi-, illetve – legutóbb – a Szent János-kórházba. És megjósolható, hogy még nincs vége a megbetegedéseknek.

A Mandiner.hu sokat foglalkozott a Pesti úti történésekkel. Feltárta például: miután március 31-én, kedden már a teljes földszint karanténba került, és április 2-án, csütörtökön kiemelték az első 5 embert, másnap pedig további 13-at, az otthon még mindig úgy küldözgette a lakóit más gondokkal sürgősségi kórházakba, hogy közben nem szólt arról: a páciensek koronavírusos intézményből érkeznek. Ezzel súlyosan veszélyeztették egyes kórházak dolgozóit és betegeit. A portál azt is hírül adta korábban, hogy az otthonban súlyos, régóta tartó rühfertőzés gyötri a gondozottakat, ami rossz higiéniai körülményekről árulkodik. Azt, hogy általában elhanyagoltan és gyakran rühfertőzötten érkeznek a lakók a traumatológiára, hivatalosan megerősítette lapunknak a Péterfy-kórház főigazgatója is. Egy sürgősségi kórház névtelenül nyilatkozó egészségügyi alkalmazottja még a vírus otthonbeli tombolása előtt megjósolta: ha ilyen higiéniai hiányosságok vannak a Pesti úton, akkor aratni fog a járvány. Ez sajnos be is igazolódott.

Karácsony lapzártáig nem kereste fel a járványügyileg válságos helyzetű fővárosi intézményeket

A Kórházakra mutogat a főpolgármester

Karácsony Gergely, aki a Facebook-oldalán a lakájmédia támadásaként állította be cikkeinket, egy szóval sem reagált a huzamos rühfertőzés tényére. Ahogyan arra sem, hogy miként veszélyeztette a kórházakat, azok dolgozóit, pácienseit, egyáltalán Budapest lakóit a fővárosi fenntartású intézmény. És mintha megfordította volna kommunikációjában a felelősség irányát. A főpolgármester azóta, hogy április 3-án késő délután bejelentette 18 Pesti úti gondozott koronavírus-érintettségét, az állami fenntartású kórházakra mutogat, mint ahonnan a fertőzés érkezhet március 8-ától, vagyis akkortól, hogy az operatív törzs elrendelte az idősotthonok látogatásának tilalmát. Karácsony kárhoztatja azt a gyakorlatot, hogy a kórházak sokszor úgy engedik vissza az idősotthon egyéb egészségi problémával küldött lakóit, hogy hazabocsátásuk előtt nem végeznek rajtuk koronavírustesztet.
Budapest vezetőjének egyik fő kommunikációs terepe a Facebook, hivatalos oldalán szinte állandóan feltesz valamit az idősotthonokról, bár lapzártáig nem kereste fel a járványügyileg válságos helyzetű fővárosi intézményeket. Bejegyzéseiből aztán rendre cikkeket kanyarít az Index és több más baloldali-liberális médium. Újabban levelezéseket is megoszt Karácsony leleplező dokumentumokként.

Az egyik ilyen felvezetőjeként azt írta április 10-én: „A 4. dokumentum szerintem jelenleg a járvány budapesti terjedésével kapcsolatos legfontosabb dokumentum. Annak kapcsán született, hogy egy idősotthon vezetője szintén arra kérte a kórházat, csak negatív teszttel küldjön vissza idős lakót az intézménybe. A kórház erre a hivatalos dokumentumra hivatkozva utasította el a tesztelést. A fővárosi kormányhivatal vezetője ugyanis írásba adta, hogy szakmailag (!) nem indokolt a beteg tesztelése, ha másik intézménybe küldik őket. Csak hogy világos legyen, hogyan kerülhetett be a fertőzés a fővárosi idősotthonokba.”

Reagálásra kértük a fővárosi kormányhivatal vezetőjét, a főpolgármester által hibáztatott Sára Botond kormánymegbízottat, aki egyszersmind a fővárosi védelmi bizottság elnöke is. „Karácsony Gergely elképesztő hamissággal állítja be úgy, mintha az okozta volna a tömeges fertőzöttséget a Pesti úton és a Rózsa utcában, hogy a kórházakból tesztelés nélkül engedték vissza az ellátott lakókat a szociális otthonokba. Az Egészségügyi Világszervezet protokolljával megegyezően azt a szakmai álláspontot követjük, hogy nem a tesztelés menti meg az embereket, hanem a megelőzésre vonatkozó szabályok betartása, illetve a tüneteket mutató és a kontaktszemélyek megfelelő izolálása” – fogalmaz lapunknak. Rámutat: elvileg negatív teszteredménnyel is visszatérhet valaki egy kórházból úgy, hogy már vírushordozó. „Semmi jel nem mutat arra, hogy a kórházakból került volna be a Pesti úti otthonba a járvány. Ellenkezőleg: éppen ez a fővárosi fenntartású intézmény veszélyeztette a fertőzéssel a kórházakat, mivel nem tájékoztatta őket megfelelő időben arról, hogy az idős lakók gyakorlatilag kontaktszemélyek az otthonban már kialakult megbetegedések miatt. Erről Budapest első embere egy szót sem szól.”

Kérdésünkre, hogy mégis hogyan került be az otthonba a vírus, Sára Botond először arra a határozatra utal, amely a Pesti úti intézmény földszintjének járványügyi zárlatáról szól. Abban a népegészségügyi hatóság azzal indokolja a karantén elrendelését, hogy előzőleg egy mentálhigiénés dolgozó elkapta a betegséget. „Ez is azt a kézenfekvő feltételezést erősíti, hogy a fertőzést többek között a munkába járó személyzet hurcolhatta be – jelenti ki a kormánymegbízott. – De maguk a gondozottak is behurcolhatták, ha ki-be járhattak, ezért is vizsgáljuk, hogy a március 8-ai látogatási tilalmat követő időszakban megfelelően korlátozták-e a lakók kijárását.”

Az otthonvezető jelezte a bajokat

Karácsony Gergely más állításaira is reagált a kormánymegbízott. A főpolgármester április 3-án, amikor először ismerte el a Pesti úti intézményben lévő fertőzést, valamint beharangozta, hogy egy magánlabor segítségével tesztelésbe fogtak, Facebook-videójában azt is kijelentette:

„Az intézményben dolgozók pedig minden szükséges védőfelszerelést megkaptak.” A fővárosi védelmi bizottság elnöke ezzel szemben arról tájékoztatja lapunkat, hogy a fenntartó nem gondoskodott a bajba jutott intézményéről. „Aznap és a megelőző napon, április 2-án pont az ellenkezőjéről értesültem telefonon, illetve személyesen az idősotthon vezetőjétől, Skultéti Józseftől – idézi fel. – Az intézményvezető segélykérően jelezte, nagy a probléma, se védőfelszerelés, se fertőtlenítőszer, személyzetből is hiány van, ráadásul az orvosi ellátás is akadozik. Ennek hatására a védelmi bizottság pénteken kiszállt a népegészségügyi ellenőrzésen túl, másnap pedig nagy mennyiségű fertőtlenítőszert és maszkot vittünk saját készletünkből a karanténba helyezett embereknek. Van olyan április 7-ei levelem is Skultéti Józseftől, amelyben még mindig szót ejt a védőfelszerelések hiányáról. Mindez azt tükrözi, Karácsony Gergely tájékozatlan volt a felügyelete alá tartozó intézmény súlyos problémáiról. Ezek szerint vajon nem kapott jelentéseket? Nem is kért? De ha máshonnan nem, a 31-ei karanténhatározatból, amelyet hivatalból ő is megkap, következtethetett volna arra, hogy tragédia közelít a fővárosi intézményben.”

A kormánymegbízott megemlíti azt is, hogy azon a héten és a következőn kétszer is ők kötelezték munkára az intézményorvost, aki megpróbálkozott azzal, hogy nem látja el a munkáját a helyszínen a válságosra fordult időben. Az otthon főnővérének korábbi jelzése egybevág ezzel: az intézményben, amely nagy létszámban lát el magas kockázati csoportba tartozó időseket, a főállású belgyógyász szakorvos felmondott, a háziorvos meg nem együttműködő. Arra hivatkozott különben az intézményorvos, hogy egyedül nem tudna a sürgősségi és pandémiás helyzetben helytállni egyebek mellett azért, mert kollégáit koruknál fogva eltiltották a részvételtől. Ezt Sára Botond úgy kommentálja: „Szomorú, hogy a Karácsony-féle főváros mint fenntartó nemcsak hogy nem tudott a hiányosságokról, vagy nem törődött velük, de még az intézményorvosi jelenlétet sem volt képes folyamatosan biztosítani. Ugyanígy a kormányhivatalnak kellett közbenjárnia, hogy az idősotthon ügyeleti ellátását biztosító szerződött partner tegyen eleget a halottvizsgálattal összefüggő kötelezettségeinek.”

Karácsony kontra „hazug senkiházik”

Visszatérve a Pesti úti történések legexponáltabb napjaira, a kormányhivatal a helyzetre tekintettel elrendelte: az április 6-án induló héttől mind a 70 budapesti bentlakásos intézményt, legyen az fővárosi, kerületi, egyházi vagy magánfenntartásban, be kell járniuk – ha nem is kötelező ellenőrzési, de tájékozódási jelleggel – a kormányhivatal népegészségügyi munkatársainak. A tájékozódás a fővárosi idősotthonokkal kezdődött.

Április 8-án Karácsony Gergely sietve és szenvedélyesen jelentette ki Facebook-oldalán: „A vizsgálat azt állapította meg, hogy az intézmények a hatóságok előírásai szerint működnek. A hitvány számítók, akik emberek életével, sőt halálából akarnak politikai hasznot húzni, nem is a mi munkánkat kérdőjelezik meg, hanem valójában olyan áldozatkész gondozókba, szociális munkásokba rúgnak bele, akik akár az intézménybe való beköltözéssel óvják azok egészségét, akiket ápolnak, gondoznak. Köszönet nekik! A hazug senkiházik pedig szégyelljék magukat!” 

Aki nyomon követte addig is az idősotthonokról szóló gyakori főpolgármesteri bejegyzéseket, annak világos, hogy ezzel az általa lakájmédiaként megbélyegzett jobboldali lapoknak, médiumoknak is odaszúrt. Holott senki nem a túlterhelt, hiányszakmájukban helytálló ápolókat vette célba, hanem a problémákat tették ismertté.

A kormánymegbízott két másik okból bírálja a népegészségügyi bejárásra adott főpolgármesteri kommentárt. Az egyik: bár a bejárás elindítását éppen azért kezdeményezte a kormányhivatal szerve, mert a Pesti úti otthonban szinte semmit nem találtak rendben, Sára szerint Karácsony sugallata ellentétes ezzel. Azt is rosszallja a fideszes politikus, hogy a városvezető csak az induló nap eredményéről számolt be, holott a későbbi napokban igenis nagy hiányosságokat tártak fel a kormányhivatal népegészségügyi munkatársai felszerelés, illetve humán erőforrás terén több más fővárosi és kerületi fenntartású idősotthonban. Éppen ezekkel összefüggésben, illetve a Pesti úti helyzet még súlyosabbá válásával április 9-én Müller Cecília országos tiszti főorvos kötelező jelleggel elrendelte a hatósági ellenőrzést az összes érintett intézményben. Ez a munka javában folyik.

Kinek a dolga a feltételek biztosítása?

Felvetjük Sára Botondnak: a főpolgármestert támogató ellenzéki sajtó nem okkal sulykolja-e, hogy mivel az operatív törzs magához vonta az intézkedések és az eszközök biztosításának a felelősségét, igazából ez a kormányszerv a felelőse a Pesti úti fejleményeknek? A fővárosi védelmi bizottság elnöke szerint hibás ez a logika. „A szociális ellátás, idősgondozás a fenntartó fővárosi, illetve adott esetben kerületi önkormányzatok feladata mind békeidőben, mind járvány idején. Nekik is van költségvetésük, abból kell folyamatosan teljesíteni az előírt feltételeket” – szögezi le. A járvány megjelenését követő korábbi időszak vizsgálata még folyik. Elsősorban azt nézik, hogy az intézmény mindent megtett-e a fertőzések terjedésének megakadályozásáért, betartotta-e az elkülönítésre vonatkozó szabályokat, illetve volt-e megfelelő tájékoztatás és védőfelszerelés – ha már ez a tömeges megfertőződés fellépett az ország legnagyobb idősotthonában.

A huszáros gyorsaságú intézkedést azonnal hevesen bírálták Budapest ellenzéki polgármesterei, például Baranyi Krisztina ferencvárosi és Soproni Tamás terézvárosi önkormányzati vezető. Azt hangoztatták, nem a járvánnyal szembeni küzdelem hatékonyabbá tétele lehetett a cél, hanem a Fidesz–KDNP-től tavaly ősszel elkerülő helyhatóságok kivéreztetése. Arra is hivatkoztak, hogy korábban már elvették az önkormányzatoktól a gépjármű- és az idegenforgalmi adót, most pedig újabb fontos bevételi forrás tűnt el. V. Naszály Márta budavári polgármester azt jósolta, óriási p+r parkolóvá válik majd Budapest.

Ez azonban nem következett be, hiszen a fővárosi munkavállalók jelentős részben a járványhelyzet miatt otthonról dolgoznak. Bár Karácsony Gergely főpolgármester szerint azért volt rossz döntés az autóparkolás díjmentessé tétele, mert olyanok ülnek autóba, akik a kijárási korlátozás óta eddig otthon maradtak, a Budapest Közút Zrt. adatai arról szólnak: nem növekedett érdemben a fővárosi forgalom a parkolás díjmentesítésével. Ráadásul a Századvég Alapítvány a napokban azt mérte, hogy az ország lakosságának a háromnegyede egyetért az intézkedéssel.

A fővárosiaknak különben azért is tetszik az ingyenes parkolás, mert előzőleg a BKK sok vonalán áttért a szombati menetrendre, nemritkán ijesztő zsúfoltságot okozva a tömegközlekedési eszközökön.