csepel.hu
Tisztelt csepeli lakosok!
Az FKF Nonprofit Zrt. március 4-től ismét megkezdi kerületünkben a zöldhulladék begyűjtését egészen november 29-ig.
Az elszállítással kapcsolatban arra kéri az FKF Zrt. a lakosságot, hogy a logójukkal és a „KERTI ZÖLDHULLADÉKGYŰJTŐ-ZSÁK” feliratú, gyorsan lebomló zsákban helyezzék ki a kerti hulladékot, az elszállítási napon legkésőbb reggel 5 óráig, vagy az azt megelőző nap 20 óráig, ettől eltérő esetben (pl. nem lebomló zsák) munkatársaiknak nem áll módjában az elszállítás.
Figyeljenek arra, hogy a zsákok szavatossági ideje anyagukból adódóan rövidebb, így megvásárlás után ajánlatos mielőbb felhasználni.
A zsákokat lakossági hulladékgyűjtő udvarokban (1211 Mansfeld Péter utca 86.), az FKF Zrt. értékesítő partnereinél, illetve az 1098 Ecseri út 8-12, valamint a 1027 Fő utca 47. szám alatt található ügyfélszolgálatokon lehet megvásárolni, ára: 235 Ft/ 100 literes zsák. Ez a független értékesítési pontokon eltérhet.
Kérik továbbá, hogy a karvastagságnál vastagabb faágakat legfeljebb 1 méteres darabokra vágva, összekötve helyezzék ki és ügyeljenek arra, hogy a zsákba kizárólag zöldhulladék kerüljön.
Csillagtalepen nincs elszállítás?
ne vicceljünk, kiszárítom és begyújtok neki úgy, hogy ne füstöljön.
hozzá tartozik a kerti munkákhoz.
és itt most nem a nedves falevél füstöléséről beszélek.
Ismét néhány gondolat:
– mit tesz az FKF Zrt. a begyűjtött zöld hulladékkal? Ha elégeti az ellenőrzött égetőben- rendben, ellenben, ha komposztálja, akkor ugyanannyi CO2 keletkezik, mint égetéskor, kevesebb por, viszont több metán, aminek károssága az ózonrétegre, többszöröse a CO2 -nek.
– az égetéskor keletkező por nem jó, de mennyisége csekély. Hasonlítsuk össze hazánk – ahol minden városban, faluban gáz van – Ausztriával -ahol a városok kivételével – fafűtés van. Mi a különbség, és mekkora tüdőrákban elhalálozottak aránya?
– mi a helyzet a családi házas övezetek utcáin keletkező lombhulladékkal? Ki szállítja el? (Vágjuk ki a fákat, mint a kanadai nyárfákat?)
– miért akar az FKF, ami nem nonprofit szervezet, külön bevételt szerezni ebből? Jó pénzbeszedés, mint a parkolási díj.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Nagyapó megtudta, mégsem indítják ősszel, most kezd átmenni ellenzékbe! Jól teszi, mire a Fidesz elveszti Csepelt, már lesz egy gyakorlott ellenzéki KDNP-s!
Az időegység is egy fontos tényező. Lassú égés során (ilyen a természetes bomlási folyamat), időegység alatt kevesebb káros anyag szabadul fel. A szarvasmarhatartás károsabb a környezetre a komposztálásnál. Gyors égés (tüzelés) esetén kéndioxid, nitrogén-oxidok, és savas kondenzátum is keletkezik a CO2 és CO mellett, amik nem jók. Korszerű gáztüzelésnél (figyelem, ma már csak a kondenzációs kazán engedélyezett) egyrészt a jó hatásfok révén kisebb mértékű a károsanyag kibocsátás, másrészt a közel tökéletes égés miatt el nem égett CH4 tuti nem marad az égéstermékben. Szilárd tüzelés esetében a faelgázosításos és a pellet tüzelési technológiák a legkorszerűbbek, de ezek sem nem képes felülmúlni a korszerű olaj és gáztüzelő-berendezéseket. A falvakban nálunk is hagyományos tüzelés van elterjedve, a problémát leginkább a mindenféle szeméttel és a nedves fával való tüzelés jelenti. A lomhulladékot is be lehet tenni a kályhába, de tönkreteszi a kéményt (kátránylerakódást okoz). A hulladékégető üzembe szállítás energiaigényes művelet, ami szennyezéssel jár. A komposztálás terméke újrahasznosítható, míg a füst, légnemű égéstermék nem.
Vajon fakivágató Borbély bukása után jobb lesz a levegő, és a bukott fideszes képviselők újrahasznosíthatók-e utcaseprőként? 😛
Nem kívánok ideológiai vitát folytatni Qqriqval, azt Dagobert bácsira hagyom, azonban technológiailag nem értünk egyet. Igaz az időegység alatti káros anyag kibocsátást lehet figyelni, az égetésnél az időegység alatt több káros anyag keletkezik, mit a rothasztásnál, de mennyi CO2 szabadul fel 1 óra égetés és 1 év rothasztás alatt? Közel azonos mennyiség. A komposztálásnál még metán is keletkezik (a hulladéklerakókban néha hasznosítják), aminek az üvegház-hatása sokszorosan károsabb (hasonlóan a szarvasmarhatartáshoz), mint a co2.
Igaz, hogy a cikkben zöldhulladékról van szó, de a tavaszi metszések és az őszi lombok megsemmisítéséről is szó lehet. Qqriq Írja: „Gyors égés (tüzelés) esetén kéndioxid, nitrogén-oxidok, és savas kondenzátum is keletkezik a CO2 és CO mellett, amik nem jók.” Ez igaz, de a nyesedékben, avarban nincs kén, nem keletkezik kéndioxid, valamint savak sem keletkeznek. Nitrogénoxid a magas hőfokú, levegődús égésnél keletkezik (kétütemű motorok), ilyen kerti égetéskor nincs.(Apropó! Mit kell tenni a fertőzött levélhulladékkal?)
A lombhulladék nem okoz kátránylerakódást, különben a kolbász füstölése után, ami hasonló az avarégetéshez, mit ennénk?
A hulladék égetés viszont tényleg káros, azonban a szemétégetőben való megsemmisítése a jobb, bár a szállítás is szennyező, de az kisebb.
A kondenzációs kazán károsanyag kibocsátása azonos a régi gázkazánokkal, ugyanis a kondenzációs gázkazán olyan, magas hatásfokkal üzemelő gázkazán, amely az égéstermékben lévő rejtett hőt is hasznosítja a füstgázban lévő vízgőz lecsapatásával. Így a távozó füstgázban lévő víz hőenergiáját visszanyerjük a gőz fázisból folyadék fázisba történő átváltoztatás során. (A földgáz 90-98%-ban metánt tartalmaz, gázminőségtől függően.)
Summázva, legtisztább a villamos fűtések variációi (geo, infra, stb.) amennyiben a forrás nukleáris erőmű, Paks!!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
A nukleáris energiahordozó az uránérc, ami fosszilis energiaforrás. Ezt vagy ki kell bányászni vagy be kell szerezni. A mecseki gyenge minőségű uránérckészlet 25-30 év felhasználását képes fedezni. A behozatal függőséget és bizonytalanságot jelent, mert a világszintű készletek csökkenése előbb-utóbb befolyásolja a beszerzési árat, másrészt az eladó nem köteles azt értékesíteni.
A kondenzkazán közel 100%-os hatásfokú, a befektetett energia majdnem teljes egészében hasznosul, ebből következően alacsonyabb a gázfogyasztás és kevesebb égéstermék is keletkezik.
A korom és a kátrány a tökéletlen égés szilárd halmazállapotú termékei, ami elsősorban a nem megfelelő égési levegő utánpótlásból illetve az alacsony hőfokú égésből ered. A kolbász füstölését hidegfüstölési eljárással végzik 20-25 fokon. Ehhez kiváló minőségű, lehetőleg kéregmentes, hosszan szárított keményfa szükséges.
Nitrogénoxidokat leginkább dízelmotorok, szállítójárművek, teherautók, kamionok eregetnek, gondoljunk csak a dízelbotrányra.
Az időtényezőnek a természet körforgásának idejében van szerepe, a kibocsátott üvegházhatású gáz légkörben tartózkodási ideje szempontjából. Ez a metán esetében 10-12 év, széndioxidnál 1-2 évszázad. Komposztálásnál jóval több szilárd termék marad vissza mint égetésnél, ebből következően égésnél több anyag távozik a levegőbe jóval rövidebb idő alatt, és jóval kevesebb újrahasznosítható termék keletkezik.
Ismét néhány megjegyzés:
– az uránérc nem fosszilis energiaforrás. Nem növényi és állati maradványokból keletkezik,
– a maghasadáskor a reaktorban 1 kg urán hasadásakor annyi energia keletkezik, mint ha 45 000 kg fát, 22 000 kg szenet, 15 000 kg olajat égetnénk el. Össze lehet hasonlítani a CO-CO2 kibocsájtást,
– az ismert uránkészletek ~4000 évre elégségesek a zárt üzemanyag-ciklus esetén, ezen felül van a tórium
– a paksi atomerőműben kötelezően két évre elégséges friss üzemanyagot kell tartalékolni, ami egy kisebb teremben elfér. Ez a mennyiség villamosenergia-termelésünk ~40 %-át adja
– az élelmiszerek füstölése történik hideg füstöléssel (sonka, kolbász, stb.) és meleg füstöléssel (lángolt áruk, halak). Füstöléshez minden fajta fa használható. A keményfák mellett gyümölcsfák, akác,fenyőfélék (feketeerdei sonka)
– nitrogén-oxid MINDEN tüzelési folyamatban keletkezik! Legnagyobb mennyiségben termikus NOx képződik, kb. 1300 Cfok felett. Az ipari országokban a nitrogén-oxid kibocsátás mintegy 40%-át a közlekedés, 50%-át az ipari és háztartási tüzelés, a maradék 10%-ot a vegyipar és a természetes források adják!
Tanulság, a nukleáris előállítású villamos energia a legtisztább!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
A fosszilis szó a latin fossus szóból származik, aminek a jelentései: elás, felás, kiás.
Ismereteim szerint az olcsón kitermelhető urán mennyisége csökkenőfélben van, a bányászat technológia-igényesebb, a költségek emelkednek. Növekszenek a kapcsolódó veszélyek, az egészségi következmények, a környezeti terhelés. A mecseki uránbányászat máig szedi az áldozatait. Mivel az energiahordozó nehezen kitermelhető, a bányászat velejárói miatt az atomenergia nem nevezhető tisztának.
Véleményem szerint a távhőnél korszerűbb, olcsóbb, kiszámíthatóbb, alacsonyabb karbantartásigényű és biztonságosabb fűtési megoldás nincsen. A biomassza, a geotermikus energia és a hulladékhő hasznosítása révén egy valóban tisztának nevezhető hőenergiává válhat.
A füstöléshez használt fának száraznak kell lennie, fenyőfával tilos füstölni, mert a fából kiáradó gyanta megkeseríti a húst.
A korszerű kondenzációs kazánokban speciális égőfej van, ami a szén-monoxid és a különböző nitrogén-oxidok emisszióját minimalizálja.
Csepeli vonatkozású hír:
“Új szolgáltatást, távhűtést indít a nyáron a Főtáv Zrt. A csepeli Rákóczi Liget lakóparkban a távhőszolgáltató leányvállalata, a Csepeli Hőszolgáltató Kft. biztosítja majd az új ellátási formát. A lakópark hűtési rendszere referenciaként is szolgál, s amennyiben a program sikeresnek bizonyul, máshol is bevezetik.”
https://www.vgfszaklap.hu/hirek/1782-tavhutest-inditott-a-fotav
Nagyapó és Qqriq rivalizál egymással! Úgy látszik Qqriq szeretne rezsibiztos lenni, Nagyapó meg ismét képviselő! Kár hogy ezt a kültelki weblapot sem Borbély, sem Németh nem olvassa! Orbán meg még nem is hallott róla! 😛
Tisztelt Qqriq! Olvasom írását, de az az érzésem Ön nem olvassa az enyémet. Amit írok, azt nem városi legendákra támaszkodva írom. A „fossilia (latin) Fosszilia, kövület, megkövesedett élőlény, ősmaradvány, szerves maradványok.” (Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára). Továbbá a füstöléssel kapcsolatban ajánlom Egon Binder: Füstölés c.-ű könyvét.
Lehet, hogy csökken a kitermelhető urán mennyisége, talán nem elegendő 4000 évre, sőt lehet csak 3000 évre, de én ezt nem várom meg. A fémurán világpiaci ára drasztikusan csökken, a hazai termelés önköltsége többszöröse volt a világpiacon beszerezhető uránfém árának, melyet nagy termelékenységgel működő lényegesebben jobb minőségű ércet termelő külszíni fejtésű bányákban elsősorban Kanadában és Ausztráliában termelnek.
A mecseki uránbányászat “máig szedi az áldozatait”, akárcsak a többi bánya, kohó, stb. Nem lehet mindenki alanyi költő.
Minden fűtési formának vannak előnyei, hátrányai. Nagyon jó a távfűtés, de nem vagyok biztos abban, hogy a Mátrai Erőmű hulladékhőjével működő távfűtés olyan környezetvédő-e? Mennyire tiszta a metánt termelő biomassza? A geotermikus energia kinyerésekor felhozott sós vízzel mit kezdünk, ill. ha lesajtolt lágy vízzel dolgozunk, a szivattyúk energiáját honnan vesszük?
Kíváncsi lennék, hogy a korszerű kondenzációs kazánokban hogyan csökkentik a minden égéskor keletkező nitrogén-oxidokat, amikor ezek a kazánok jó hatásfokukat nem az emisszió csökkentésével, hanem a füstgázban lévő vízgőz energiájának visszanyerésével javítják?
Szóval továbbra is vallom, hogy a nukleáris előállítású villamos energia a legtisztább!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
fossa (főnév) – árok, barázda
defossus (melléknév) – elásott, felásott, kiásott
fossilis (melléknév) – ásatag {maradvány}, ásott, kiásott, földből származó {maradvány}
Szerintem a fosszilis szó jelentéstartalmilag a földben lévő olyan dologra utal, ami egykor eltemetődött, vagyis “elásott maradvány”. Az uránérc a földben található fémtartalmú kőzet, a földkéreg alkotója. Ilyen értelemben valóban nem fosszilis energiahordozó, hanem csak fosszilis jellegű, azaz nem megújuló energiaforrás.
Az urán árának változása itt látható, eszerint 2007-ben volt egy csúcs, de az emelkedő tendencia már a világválságot megelőző években is megvolt, ezután megfordult a trend:
https://fred.stlouisfed.org/series/PURANUSDM
A kitermelési módszerek fejlődése és a kitermelhető mennyiség növekedése alapvetően befolyásolják a világpiaci árat. Emellett az energiahordozó felhasználási technológiája is fejlődik, vagyis egységnyi energiahordozóból több energia nyerhető ki. Tény, hogy a bányászat mindig is veszélyes üzem volt és a környezetet is károsítja. Őszintén szólva én nem szívesen laknék egy uránbánya vagy egy atomerőmű környékén.
“Az ismert, a jelenlegi energiaárak mellett gazdaságosan kitermelhető forrásnagyságot (5,7 millió tonna urán), a nyitott üzemanyagciklust és az éves, 63 000 tonna uránfelhasználást feltételezve 90 évre áll még rendelkezésre az urán. A fent említett további készletekkel pedig csaknem 120 évig. Zárt üzemanyagciklus esetén több száz, gyorsneutronos reaktorokat is alkalmazó rendszer esetén több ezer évre növekedhet ez az időtartam.”
http://www.origo.hu/itthon/20180927-harfas-zsolt.html
Ezt a több ezer évet a jelenlegi szükségletek szintjére kell vonatkoztatni. Kérdéses, hogy ha minden átállna (beleértve a közlekedést is) az elektromos energia kizárólagos használatára, akkor vajon mennyi időre lenne elegendő a kitermelhető készlet. Vagyis a több ezer évre vonatkozó becslés nagyon viszonylagos, csak az a biztos, hogy végesek a kitermelhető készletek.
Az elektromos hűtés-fűtés-melegítés valóban nagyon kényelmes bár kevésbé biztonságos a távfűtéshez képest. Ugyanakkor jelenleg a legdrágább alternatíva. Vajon képes annyit fejlődni a technológia, hogy gazdaságossá váljon a villamos fűtés? Kétségtelenül jó lenne, ha sok ipari üzem nem eregetne mindenféle szennyező anyagot a levegőbe, eltűnnének a kémények és nem lenne szükség fára vagy földgázra a háztartásokban. Mégis nem olyan energiaforrásokat kellene inkább előnyben részesíteni, amelyek korlátlanul rendelkezése állnak és ezeknek a kitermelési technológiáját fejleszteni?
Hulladékhő meghatározása: Különböző technológiai és energetikai folyamatokból kilépő, az adott folyamatban nem hasznosuló hő. A hulladékhő leggyakrabban valamilyen, még hasznosítható energiát tartalmazó közeg (pl. füstgáz, meleg víz, fáradt gőz) kerülhet ki a környezetbe. A hulladékhőt sok esetben hasznosítják: pl. üvegházakat vagy épületeket fűtenek vele.
Miért baj, ha a szennyvízből nyert metánt elégetjük? Hiszen így kevesebb üvegházhatású metán kerül a légkörbe a folyékony hulladék bomlása révén.
A kondenzációs kazánnál nem a kéményen keresztül távozik a hőtartalom jelentős része fűtési veszteség formájában, hanem hasznos fűtési energia válik belőle, ezáltal kevesebb energiát kell befektetni ugyanannak a fűtött térnek a felfűtéséhez, mint egy hagyományos kazán esetében, ennek következtében kevesebb égéstermék is keletkezik. Az NOx keletkezése endoterm reakció, azaz hőelvonással járó kémiai folyamat. A gyártónak is érdekében áll az NOx értékének alacsonyan tartása a környezetvédelmi szempontok mellett.
“Fontos eredménye a projektnek, hogy az új kazán, a rászerelt gázégővel együtt maximálisan ki tudja elégíteni az egyre szigorodó levegőtisztaság védelmi előírásokat is. A füstgázban lévő káros anyagok, különösen a nitrogén oxidok mennyisége messze az előírt határértékek alatt marad.”
https://www.evatzrt.hu/aktualis/211-kondenzacios-kazan-telepitese