Mandiner
Javította a magyar adósosztályzatot a nemzetközi hitelminősítő.
A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal „BBB/A-2”-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi „BBB mínusz/A-3”-ról. Az új osztályzat kilátása stabil.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az S&P hitelminősítő döntése elismeri egyrészt azt, hogy a magyar gazdasági növekedés tartós, másrészt azt, hogy az ország külső sérülékenysége csökkent.
Az S&P indoklása szerint a döntés elsősorban a magyar gazdaság megfelelő, a magánszektor magas megtakarításai által is alátámasztott növekedési kilátásait és a hazai keresletnek hajtóerőt adó reálbér-növekedést tükrözi. Tényező volt a felminősítésben a cég szerint emellett az autóipari és a szolgáltatási szektorok exportkapacitásainak folyamatos bővülése is.
Az S&P közölte: jóllehet várakozása szerint a magyar gazdaság növekedési üteme 2021-ig 2 százalék környékére lassul, a gazdaság azonban átvészeli a gyengülő külső kereslettel és az EU-folyósítások csökkenésével jellemzett időszakot is.
A magyar gazdaság külső fizetési pozíciója erőteljes, a nettó külső adósságráta tavaly a hazai össztermék (GDP) 10 százaléka alá süllyedt a 2010-ben mért 55 százalékról – áll a Standard & Poor’s nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlegének (S&P Global Ratings) elemzésében.
A cég, amely péntek éjjel egy fokozattal javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását, ehhez fűzött, Londonban ismertetett indoklásában kifejti: jóllehet a magyar folyómérleg-egyenleg többlete már csökken, a cég várakozása szerint azonban a lebegő árfolyamrendszer és a továbbra is alacsony munkaköltség legalább középtávon fenntartja a magyar gazdaság külső versenyképességét.
A hitelkiáramlás jelenlegi gyorsulását nettó alapon hazai források táplálják, bár fontos tényező, hogy bruttó bázison számolva a magyar bankrendszer nem rezidens forrásokból eredő nagybani finanszírozása is növekszik – áll az S&P elemzésében. A cég szerint ugyanakkor a magyar bankok tőkeellátottsága jó, tevékenységük nyereséges.
Forrás: Mandiner, MTI
“Az S&P döntése elismeri, hogy a magyar gazdasági növekedés tartós és azt, hogy az ország külső sérülékenysége csökkent”
http://magyarhirlap.hu/cikk/140965/Varga_Mihaly_Ideje_volt_felminositeni_az_orszagot
2002-ben Medgyessy kormány béremelésétől (Fidesz kormány által tartalékolt forrásoknak köszönve) a baloldali kormányok 2010-ig sikeresen eljuttatták az országot a szakadék széléig. Most tartós gazdasági növekedést sikerült elérni az eladósodott országból…
Köszönjük!
Lassan már itt a Kánaán!
Közelebb lenne, ha nem lett volna balliberális ámokfutás 2002-2010 között….
“Orbán Viktor családvédelmi intézkedéseit méltatta a cseh miniszterelnök
A demográfiai problémák megoldása, a népességnövekedés irányába tett figyelemre méltó és pozitív lépésnek minősítette a magyar kormány közelmúltban bejelentett családpolitikai intézkedéseit Andrej Babis cseh miniszterelnök”
http://mindenszo.hu/minket-dicsernek-orban-viktor-csaladvedelmi-intezkedeseit-meltatta-a-cseh-miniszterelnok/
“Hont: jöjjenek a migránsok a magyar gyerekek helyett
A HVG szocialista kemény magjához tartozó Hont András nem támogatja a családvédelmi akciótervet”
http://mindenszo.hu/bomlott-elmeju-hont-andras-hont-jojjenek-a-migransok-a-magyar-gyerekek-helyett/
“Az amerikai Fox News szerint a magyar családtámogatás Amerikának is példa – videó”
http://mindenszo.hu/hoppa-az-amerikai-fox-news-szerint-a-magyar-csaladtamogatas-amerikanak-is-pelda-video/
Aki szart fogyaszt, szarrá lesz!
Közepes kockázatú, kedvezőtlen gazdasági feltételeknek kitett hitelfelvevői kategória, rövidtávú befektetésre ajánlott. Jó az irány, de még hosszú az út. A kedvező folyamatok megnyugtató folytatódása érdekében fontos, hogy az idei választásokat is elsöprő többséggel nyerjék a kormánypártok, szétzúzva ezzel az országunk ellen spekuláló Soros Györgynek a belföldi politikai szövetségeseit.
Ezt komolyan gondolod?
?
Mit nem értesz? A kedvezőtlen gazdasági feltételeknek kitett azt is jelenti, hogy nem mi
irányítjuk a folyamatokat, a rövidtávú befektetésre akkor ajánlanak, ha gyorsan nagyot
lehet kaszálni. Melyik irány jó? A mesterségesen túlfűtött ingatlanpiac, ahol megint azoknak
van esélyük, akik nincsenek rászorulva? Soros nem válasz a hülyeségre!
Elképzelhető, hogy rosszul fordítottam az S&P kódrendszerének magyarázatát.
A hitelminősítői elemzés hitelközpontú, azaz a hitel visszafizetésének a jövőbeli valószínűségét próbálja felmérni. A hosszú lejáratú kötvények megtérülésének kockázatát a legnehezebb felmérni. Amit ma kibocsátanak államkötvényt, az a lejárat, azaz visszafizetés előtt nem semmisül meg, kivéve az államcsőd esetét. Államcsőd esetében az aktuális kötvénytulajdonos megszívja. A hosszútáv 5-10-15 évet jelent. A hitelminősítő még jelenleg is azt mondja, hogy ilyen időtávra kockázatos magyar állampapírt vásárolni. A magasabb kockázatot magasabb hozammal kell kompenzálnia a kibocsátónak, azaz a magyar államnak, ahhoz, hogy a befektetőknek megérje vállalni a kockázatot. Rövidebb időtávra könnyebb jósolni, a néhány éves lejáratú állampapírok esetében az államcsőd kockázata nagyon alacsony.
Tény, hogy a BBB/A-2 besorolásnál sokkal jobbak voltunk az ezredforduló utáni első években. Majd jött a válság+gyurcsányi, és majdnem államcsőd lett belőle. Abban a nehéz időszakban a másodpiacon olcsón adták-vették a magyar állampapírokat, újakat pedig csak nagyon magas hozamígérettel lehetett kibocsátani, de még így is alig keltek el, ezért volt muszáj az IMF-hez fordulnunk.
Az országot gyurcsányiék tették tönkre, akik most Soros hathatós támogatásával ismét hatalomra szeretnének kerülni.
2008. október 9. csütörtökön a felügyelet által bizonyítottan spekulációs támadás érte az OTP részvényeit. A PSZÁF 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Soros Fundot. Soros nem akart fizetni, ezért inkább jogászkodott. Az LB 2011-ben a PSZÁF-nek adott igazat.
https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-legfelsobb-birosag-soros-fund-management-llc-felperes-es-penzugyi-szervezetek
Mivel Gyuri bá nem nagyon szeret fizetni, ezért berágott a magyarokra. 2013-ban egy brit filozófus arra hívja fel a figyelmet, hogy Soros szervezkedik: http://valasz.hu/itthon/van-osszeeskuves-az-orszaguk-ellen-64444
Tehát nem a magyar kormány volt a kezdeményezője a konfliktusnak. Ma már odáig jutottunk, hogy a bosszúra szomjazó Sorosnak majdnem a teljes magyar ellenzéket sikerült a maga oldalára állítania.
Nézzük meg a kérdést befektetői szemszögből!
2014-es hír:
“Sajtóhírek szerint a Franklin Templeton a magyar központi költségvetés adósságának 12,2 százaléka felett rendelkezett december végén.
Michael Hasenstab, a Franklin Templeton befektetési alap kötvénypiacokért felelős alelnöke a YouTube-on megosztott videóban beszélt arról, hogy a magyar gazdaság kilátásai egészségesek, a kormány újbóli kétharmados többsége erős politikai felhatalmazást jelent a reformokhoz. A következő években a megkezdett reformok folytatódhatnak, így a Templeton továbbra is optimista a magyar kilátásokat illetően – tette hozzá. Kifejtette, hogy amikor először befektettek Magyarországon és vásároltak magyar államkötvényeket, még nagyon rossz volt a helyzet, a befektetők többsége igen borúlátó volt. A Templeton azonban jelentős összeget ruházott be, bízva a sikerben, a cég hosszú távú lehetőséget látott Magyarországban – mondta. Az alelnök szerint a magyar kormány nem hagyományos eszközökhöz nyúlt az utóbbi években, de ezek a hosszú távú reformokat szolgálták, azt, hogy kiaknázzák a gazdaságban mélyen lévő lehetőséget.”
https://mandiner.hu/cikk/20140615_dicseri_magyarorszagot_hazank_fo_hitelezoje
Két és fél hónapos hír:
“Az egyik legfontosabb kockázat 2019-re, hogy az európai politikai helyzetet és a strukturális problémákat alulbecsülik a befektetők. Öt éve az európai embereket még az olyan hagyományos témák izgatták, mint a gazdaság vagy a költségvetés, mostanra ezek helyett a bevándorlás és a terrorizmus került előtérbe – állapította meg a 2019-es kilátásokat összegző anyagában Michael Hasenstab, a Templeton Global Macro alelnöke és befektetési igazgatója”
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/templeton-hasenstab-megmento-allamadossag.674543.html
Az a helyzet, hogy gazdasági kérdéseket sorosozással vagy gyurcsizással nem lehet sem
megoldani, sem megmagyarázni. Ez gumicsont arra, hogy ne vegyék észre az ország
lerablását. Ha mindig csak azt a részletet olvasod, ami neked tetszik, még a végén el is
hiszed.
Egyébként mintha a Templeton már el is adta az összes magyar kötvényét.
A magyar gazdaság nyitott, exportra termel. Ha nem is érintik közvetlenül a migráció hatásai, ide is begyűrűznek a gazdasági következmények. A fő kérdés az, miként hat az európai bevándorlás az unió gazdaságának egészére, milyen egyenleg várható hosszútávon. Mit mondott Soros?
“az EU-nak évente legalább egymillió menedékkérőt kell befogadnia a belátható jövőn belül. És ehhez a terhet korrekt módon kell megosztani – ami olyan elv, amelyet a szeptember 23-i csúcson egy minősített többség végül meg is hozott.
A megfelelő finanszírozás kritikus fontosságú.
Az EU-nak menekültkérőnként 15 000 eurót (16 800 amerikai dollárt) kell biztosítani az első két év mindegyikére azért, hogy fedezni lehessen a lakhatás, egészségügyi ellátás és az oktatás költségeit – és azért, hogy a menekültek elfogadását vonzóbbá lehessen tenni a tagországoknak. E pénzösszegeket elő lehet teremteni azzal, hogy hosszú lejáratú kötvényeket bocsátanak ki, felhasználva az EU igénybe nem nagyon vett AAA kategóriájú kölcsönzési képességét, aminek a további előnye az lesz, hogy indokolt fiskális ösztönzést adnak az európai gazdaságnak.” (George Soros, 2015)
A mai MNB középárfolyamon számolva ez 4 755 000 ft egy évre (két évre pedig 9,5 milliót tesz ki) egy fő tekintetében. Könnyű kiszámolni, hogy évente 1 millió új bevándorló 4 755 000 000 000 ft költséget jelent EU-s szinten. Ezek után már csak az a kérdés, hogy érdemes e a bevándorlókba ennyi pénzt beleölni. Vajon ha ez az ún. Soros-terv megvalósul, az milyen hatást gyakorol a piacokra és az EU versenyképességére? Ezt a kérdést nem a politikusok, hanem a befektetők döntik el. A másik kérdés, hogy a bevándorláspárti politikusok mekkora hányada lelkiismereti meggyőződésese alapján bevándorláspárti és mekkora része érdekelt a bevándorláspárti álláspont képviseletében (személyes érdek, pártérdek, ecet). Ugyanez a kérdés természetesen a bevándorlást ellenzők tábora vonatkozásában is feltehető.
A Fitch is felminősítette Magyarországot
https://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/a-fitch-is-felminositette-magyarorszagot-1370902/
Úgy látszik nem a “savanyú szőlőzőkből” indulnak ki…pedig milyen sok témát találnak amin folyamatosan lehet keseregni…