csepel.hu
2019. január 1-től több ponton változtak a munkaidővel kapcsolatos rendelkezések a Munka Törvénykönyvében. A legfontosabb változásokról Czuglerné Ivány Judit munkajogászt kérdeztük. – A Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza az elrendelhető túlórák számát. 2012 óta évi 250 óra rendkívüli munkaidőt (túlórát) a munkáltató rendelhet el egyoldalúan.
Ezen felül lehet évi legfeljebb további 150 óra túlmunkát végezni, ehhez azonban kifejezetten szükség van a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodására. Kollektív szerződés a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető túlmunka éves mértékét maximum 300 órára felemelheti, ez esetben a munkáltató és a munkavállaló már csak további évi 100 óra túlmunkában állapodhat meg – magyarázta a munkajogász.
Kérdésünkre, miszerint mennyire biztosítja a törvény, hogy az évi 400 óra túlmunka vállalása önkéntes legyen, így válaszolt: ha a munkavállaló úgy érzi, a munkáltató a hatalmi helyzeténél fogva kényszerítette őt a megállapodás megkötésére, akkor ezt a megállapodást a bíróság előtt megtámadhatja, s ha beigazolódik ez a kényszerhelyzet, vagy fenyegetés, akkor a bíróság megsemmisíti a megállapodást. Lehetősége van még a munkavállalónak arra is, hogy a munkáltatóval való tárgyalásához meghívja a szakszervezet képviselőjét, hogy a munkáltatóval szemben képviselje az érdekeit, ami szintén garanciát jelenthet a megállapodások önkéntességéhez.
A túlóra kifizetésével kapcsolatban elmondta, annak időpontja attól függ, hogy a munkavállaló általános munkarendben – hétfőtől péntekig napi nyolc órában – dolgozik-e, vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztásban: amikor egy bizonyos munkaidőkereten belül a munkáltató a munkaidő ledolgozását az egyes munkanapokon egyenlőtlenül oszthatja be. Ha általános munkarendben dolgozik a munkavállaló, akkor minden hónapban el kell számolni az esetleges túlmunkáját, amit ki is kell fizetni. Ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, akkor a túlmunkát csak a munkaidőkeret végén lehet megállapítani és kifizetni. Hozzátette, a munkáltató egyoldalúan négy, illetve hat hónapnál hosszabb munkaidőkeretet nem állapíthat meg. – A maximum három éves munkaidőkeret alkalmazása kizárólag kollektív szerződésben határozható meg, és a szakszervezet beleegyezésétől függ, hogy alkalmazhat-e a munkáltató ilyen hosszú munkaidőkeretet. Azonban kollektív szerződés is csak akkor rendelkezhet így jogszerűen, ha a hosszabb munkaidőkeretet objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják. A három év egyébként csak a maximum, ennél rövidebb idejű munkaidőkeretben is meg lehet állapodni.
Megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy az ellenzék szerint a szakszervezeteket „kiiktatják.” – A szakszervezetek jogai formálisan nem gyengültek az új szabályokkal. A szakszervezetek azt szerették volna, ha a túlmunka évi 400 órára való felemelésére inkább kollektív szerződésben lett volna lehetőség, s nem egyéni megállapodásokban – válaszolta. Összefoglalóan elmondta, tévhit, hogy ezentúl a munkaidőkeret automatikusan három év lesz, s így a munkavállalók is csak három év múlva kaphatják meg a túlóráért járó bérüket. – Hasonlóan tévhit, hogy csak most januártól van lehetőség a teljes évi 400 óra túlmunka végzésére. Általános probléma, hogy a nyilatkozatok előtt a nyilatkozók nem olvassák el a jogszabályt, holott az mindenki számára rendelkezésre áll az interneten, ha pedig annak az értelmezése bonyolult, akkor is van ma már lehetőség jogi segítség kérésére a szöveg megértéséhez. Munkajogászként nagyon nehéz látni azt, hogy milyen alacsony a jogismeret Magyarországon – mondta Czuglerné Ivány Judit.
Lass Gábor
A sorosista ellenzékieket nem érdeklik a tények, ha politikai haszon reményéről van szó. Eközben a saját cégeik alkalmazottaival készségesen megállapodnak az emelt szintű túlóra alkalmazásának lehetőségéről, mert az viszont anyagi haszonnal kecsegtet. Így kell ügyesen elválasztani egymástól a politikát és az üzletet.
AZ IGAZSÁG A TÚLÓRATÖRVÉNYRŐL!
Mindkét oldal mond igazat. Az egyik oldal viszont nem mond el mindent, amivel tulajdonképp eléri azt, hogy igazat mond de mégis csúsztat!
Mindenki a 400 óra túlórán kattog, holott nem ott van az igazi buktató a törvényben.
A kormánypárt gyakorlatilag igazat mond akkor amikor azt állítja, hogy a túlórát a következő hónapban ki kell fizetni.
EZ IGAZ!!! Azonban a lényeg felett szinte mindenki elsiklik.
AZ IGAZI PROBLÉMA A MUNKAVÁLLALÓKNAK A 3 ÉVES MUNKAIDŐKERET!!!
Tudom nem mindenki végez munkát munkaidő keretben.
Azt is tudom, hogy akik abban végeznek munkát sajnos azok sem sem ismerik fel a törvény jelentőségét igazán.
Vannak olyanok akik sosem végeztek munkát munkaidő keretben és elítélik a tüntetőket.
De lássuk mi is a probléma ezzel a munkaidő kerettel.
A legtöbb nagyvállalatnál, multinál munkaidő keretben végzünk munkát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy negyedéves, féléves elszámoló időszakok vannak.
Kivételes esetekben, ha egy szakszervezettel megállapodott a munkáltató akkor 1 éves a munkaidő keret.
Mit mond a Munka törvény? A Munkaidő keret ÁTLAGÁBAN kell kijönnie a heti két nap pihenőnek.
Nos nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy az 1 éves munkaidő keret esetén rájöjjünk arra, hogy ha év elején sokkal több munkát végzünk majd év vége felé sokkal kevesebbet, akkor még mindig stimmelni fog a pihenőidő és a pihenőnapok száma az egy év alatt.
Miért lehet ezt megtenni?
MERT A MUNKAIDŐ KERETBEN A MUNKAIDŐ EGYENLŐTLENÜL IS BEOSZTHATÓ!!!
Tehát a munkáltató megteheti azt, hogy a munkaidő keret elején akár havi 25 napot dolgoztat, majd a keret végén mondjuk havi 15 napot.
A lényeg, hogy átlagban a heti 40 óra jöjjön ki neki.
Nyilván egyértelmű, hogy ez milyen jó is a munkáltatónak, hiszen amikor van megrendelése, akkor jóval több napon keresztül dolgoztat, amikor kevesebb akkor pedig kevesebb napon.
Ha a heti 40 óra átlagot nem lépi túl a melós, akkor még bérpótlékot sem kell fizetnie.
HOGY TUDJA EZT MEGOLDANI A MUNKÁLTATÓ?
Egyszerű, módosítja a melós munkarendjét úgy , hogy a munkáltatónak a legmegfelelőbb legyen, majd a melósnak kötelessége az új munkarend szerint munkát végeznie úgy ahogy a munkáltatónak érdeke.
EZ EGY EGYSZERŰ ESET ARRA, HOGYAN IS LEHET ELKERÜLNI A TÚLÓRA PÓTLÉK FIZETÉSÉT!!!
NA ÉS ITT CSÚSZTAT A KORMÁNYPÁRT, MERT A MUNKAIDŐ KERETBEN NEM KELL A MUNKÁLTATÓNAK KIFIZETNIE A PLUSZ MUNKÁT, HA VÁLTOZTAT A MUNKARENDEN. HA KI TUDJA A KERET VÉGÉIG PIHENTETNI, AKKOR MÁRIS NEM LESZ TÚLÓRA.
Most gondoljunk csak bele abba, hogy 3 éves munkaidő keret esetén mekkora mozgástere is lesz a munkáltatónak:
Évente átlag 250 napon kell munkát végeznünk, esetleg pár nappal többet.
3 éves munkaidő keret esetén 750 napot, a hétköznapra eső ünnepnapok számától függően 750-770 napot.
A 3 ÉVES MUNKAIDŐ KERET ESETÉN A MUNKÁLTATÓNAK ERRE KELL CSAK FIGYELNIE!!!
Tegyük fel 2019-ben a munkahelyemen nagyon mennek a megrendelések. Ezért elrendelnek egy olyan munkarendet, hogy 300 napon kell munkát végeznem. Nyilván mivel 50 nappal több napon végzek munkát így 50 napi bérrel többet is keresek.
DE!!! ARRA AZ 50 PLUSZ NAPRA NEM KÖTELES A MUNKÁLTATÓM KIFIZETNI A TÚLÓRA PÓTLÉKOT, HISZEN 3 ÉVE VAN ARRA, HOGY KIADJA PIHENŐBEN!!!
Eljön a 2020-as év, átlagos munka, átlagos évi 250 napon végzek munkát.
MÉG MINDIG NINCS KIFIZETVE A 2019-ES + 50 NAPI PLUSZ MUNKÁMRA A TÚLÓRA, MERT NEM ELRENDELT TÚLÓRA VOLT, HANEM MÓDOSÍTOTTÁK A MUNKARENDEM.
2021. Ebben az évben nem megy jól a munkáltatómnak. Csökken a rendelés, kénytelen ismét munkarendet módosítani. Mit fog tenni???
2021-BEN KIADJA AZT A 50 NAP PLUSZT PIHENŐBEN AMIVEL TÖBB NAPON VÉGEZTEM MUNKÁT 2019-BEN!!!
Mi is a lényeg ebben?
Az hogy 2019-ben több napon végeztem munkát amire nem kaptam túlóra pótlékot. Majd 2021-ben kevesebb napon végzek munkát, hogy ne kelljen a munkáltatónak kifizetnie a 2019-es plusz napokra a túlóra pótlékot.
NEKI A 3 ÉV VÉGÉIG KELL EZT EBBEN AZ ESETBEN RENDEZNI!!!
2021-ben mivel 50 nappal kevesebb napon végzek munkát, valószínűleg komoly anyagi problémáim is lesznek.
EZ AKKOR KINEK IS JÓ???
CSAKIS A MUNKÁLTATÓNAK!!!
EZ ESETBEN KI KELL FIZETNIE A KÖVETKEZŐ HÓNAPBAN A TÚLÓRÁT???
NEM!!! MERT ÍGY NEM SZÁMÍT TÚLÓRÁNAK A MUNKA TÖRVÉNY SZERINT!!!!
MUNKAIDŐ KERETBEN MUNKÁT VÉGZŐK ESETÉBEN CSAK AZ SZÁMÍT TÚLÓRÁNAK, AMIT ÍRÁSBAN RENDELNEK EL. AMENNYIBEN AZ NEM TÖRTÉNIK MEG ÉS HELYETTE A MUNKARENDET VÁLTOZTATJÁK MEG, AKKOR MUNKAIDŐ KERETBEN KI LEHET MÁSKOR ADNI PIHENŐBEN A PLUSZ MUNKA NAPOT ÉS ÍGY NEM KÖTELESEK TÚLÓRA PÓTLÉKOT FIZETNI RÁ!!!
Arra kérek mindenkit, hogy minél többen osszátok ezt tovább.
Minél többen tudják azt meg, hogy mi az a munkaidő keret.
Minél többen tudják meg azt, hogy miért is nem jó nekünk munkavállalóknak ez a törvény.
Évi 400 órát túlórázni nyilván sok, de elrendelt túlóra esetén az legalább dupla munkabérrel fizetendő.
Azonban a 3 éves munkaidő kerettel simán ki lehet játszani azt, hogy túlóra pótlékot fizessen a munkáltató.
Vagy legalábbis 3 éves intervallumon belül meg tudja azt oldani, hogy kénye kedve szerint végezzünk munkát úgy, hogy ha lehetősége van arra, akkor még túlóra pótlékot sem kell fizetnie.
Egyrészt a túlóra díját köteles kifizetni a munkáltató, tehát aki többet dolgozik, az többet fog kézhez kapni a következő hó elején. Ugyanakkor az is igaz, hogy amikor kevesebbet dolgozik valaki, akkor ezzel arányosan csökken a fizetése. A kollektív szerződés eltérhet az Mt.-től a munkaidőkeret szabályozásának részleteit tekintve is. A szakszervezetek nem hülyék, emellett erős érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, ami garanciát jelent arra vonatkozóan, hogy a munkavállalókat ne érje hátrány.
A sorosisták inkább a saját házuk táját tennék rendbe előbb, mielőtt a túlóratörvény ellen ágálnak!
“tavaly külső vizsgálatot rendeltek el az Amnesty Internationalban, miután a szervezet két munkatársa öngyilkos lett. A jelentés többek között azt állapította meg, hogy zaklatások, nyilvános megszégyenítések és diszkrimináció jellemzi Soros szervezetének mindennapjait. A jelentéstevők arra a konklúzióra jutottak, hogy a szervezet nem dolgozhat hitelesen azért, hogy jobbá tegye a világot, ha a szervezeti kultúráját a titkolózás, a bizalmatlanság, a nepotizmus és a hatalommal való visszaélés jellemzi.”
http://www.origo.hu/itthon/20190206-amnesty-international.html
Qqriq első hozzászólásából látszik, hogy fogalma sincs a mai magyar valóságról.
Korábban én is írtam már az Mt. módosításáról néhány gondolatot és a 3 éves elszámolás kapcsán teljesen egyetértek Kisapóval.
Jelenleg is vannak olyan munkáltatók, akik vastagon kihasználják az éves keret végén történő elszámolást, ami a Kisapó által leírtak szerint zajlik. A munkáltató megteheti, hiszen az Mt. lehetőséget ad neki erre. Persze vannak olyanok is, akik a lehetőség ellenére minden hó végén kifizetik a túlórát, aztán vannak a “köztes” megoldást alkalmazók, akik fizetnek egy részösszeget, majd a keret végén a különbözetet. (na és ugye van az Audi, aki sajátosan kiforgatta az egészet és egy teljesen egyedi megoldást alkalmaz, amit csak szoftverrel lehet követni)
Hangsúlyozni szeretném, hogy erkölcsileg elítélem a munkaidő keretet, de gazdaságilag megértem.
Hozzá kell tennem azt is, hogy a Kisapó által vázolt, dolgoztatom a munkavállalót huszoniksz napig egy reális kép, DE!: nem felel meg az Mt-nek, mert egy hét napos ciklusban egy nap pihenőnapot ki kell adnia a munkáltatónak. Találkoztam az ellenőrzéseim során olyan munkáltatóval, ahol a HR-es azzal védekezett, hogy hát ő a keretben dolgoztat és majd kiadja, ezzel félreértelmezve a saját hasznára (és a munkavállaló kárára) a törvényt.
Köszönöm szépen a kritikát. A szakértő hölgy is azt nyilatkozta, hogy “Munkajogászként nagyon nehéz látni azt, hogy milyen alacsony a jogismeret Magyarországon”.
Most már csak azt kéne megmondani egyrészt, hogy akkor ki hazudik: Lass Gábor vagy Czuglerné Ivány Judit, esetleg mindketten? Másrészt, hogy konkrétan miben nem állít igazat? Nem olyan bonyolult dolog ez, mindössze egymás mellé kell tenni egy állítást vagy érvet és annak a cáfolatát.
A legelső hozzászólásomban amúgy azt állítottam, hogy tudok olyan sorosista ellenzéki politikusról, aki a túlóratörvény ellen agitál, miközben munkáltatóként nem éppen rabszolga-felszabadító módon viselkedik. Majd ezt az állításomat alátámasztottam egy cikkel, amely arról szól, hogy egy sorosista szervezetnél annyira mocskos módon bánnak a dolgozókkal, hogy emiatt két alkalmazott már az öngyilkosságba menekült. Amíg nem győz meg valaki az ellenkezőjéről, én továbbra is úgy gondolom, hogy sorosék azok, akik bort isznak miközben vizet prédikálnak.
Kisapó érdekes levezetéseket tett. Nem vette azonban figyelembe a cikk következő részét: “Általános probléma, hogy a nyilatkozatok előtt a nyilatkozók nem olvassák el a jogszabályt, holott az mindenki számára rendelkezésre áll az interneten, ha pedig annak az értelmezése bonyolult, akkor is van ma már lehetőség jogi segítség kérésére a szöveg megértéséhez.”
Nem vette figyelembe a módosítás következő részét: “A törvénymódosítási javaslat lehetővé teszi MINDAZON MUNKÁLTATÓK SZÁMÁRA, AKIK KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS HATÁLYA ALATT MŰKÖDNEK, azt, hogy a 12 havi munkaidő-keretet akár 36 hónapra is kiterjesszék, ha objektív vagy műszaki okok, illetve ha munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják.”
De nézzük a munkaidőkeretet! “A munkaidőkeret tartama alap esetben továbbra is legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét, illetve bizonyos esetekben 6 hónap vagy 26 hét. (pl. megszakítás nélküli, a több műszakos, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén) Ami változás 2019-től, hogy KIZÁRÓLAG KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS RENDELKEZÉSEI SZERINT a munkaidőkeret tartama az eddigi 12 hónap helyett legfeljebb 36 hónap, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezési okok indokolják. Az „objektív” szó is frissen került be a jogszabályba, ami azért megnyugtató lehet mindannyiunk számára.”
Kiegészítésre került a Mt. 165. §-a, miszerint ha kollektív szerződés rendelkezése szerint 36 hónap a munkaidőkeret, akkor órabéres munkavállalóval csak kollektív szerződés rendelkezése szerint köthető attól eltérő megállapodás, hogy a munkáltató a munkabért az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának, és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. Tehát KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS RENDELKEZÉSE NÉLKÜLa felek nem állapodhatnak meg abban például, hogy a munkáltató a ténylegesen ledolgozott órák alapján fizeti ki munkavállaló részére a munkabérét.
Érdemes így is nézni a változásokat. De jó példa lehet az Audi sztrájk kimenetele. A dolgozó elérték céljukat. Igaz, hogy az Audi (VW) vezetősége elgondolkozhat, hogy a 10 000 autó kiesése megérte-e a huzakodást és hogy a győri vezetés alkalmas-e feladata ellátására!!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Nagyapó, jól értelmezhetően leírta a lényeget !
Részemről köszönöm!
Ha holnaptól csak azok vennék fel a munkát, akik tényleg szabályosan, a törvénynek megfelelően vannak foglalkoztatva (időben megkapják a bérüket, szabályosan, a teljes munkaidejükre be vannak jelentve, megkapják a szabadságot stb…), ez az ország megbénulna.
Ennyit a törvények betartásáról.
Ha holnaptól azok a munkavállalók nem mennének dolgozni, akiknek a bére nem haladja meg a havi nettó 150 ezret, ez az ország megbénulna.
Ennyit a fizetésekről.
Nem csak a V4-ek közt, az egész régióban hátul kullog ez az ország.
A bérek balkániak, az árak nyugatiak, közben a lakás és albérlet árak pár év alatt a duplájára emelkedtek.
Ez a kormány is az előzőekhez hasonlóan a multik, a nagytőke és a bankok alázatos szolgája.
A munkavállalókon élősködő munkaerő kölcsönző cégeket se volt képes a mai napig felszámolni. (gondolom a fidesznek is jó biznisz, nem csak a szociknak)
A munkarőkölcsönző cégekkel kapcsolatban érdemes ebből a cikkből elolvasni a munkavállalói panaszokat:
https://gaudinagytamas.hu/sites/default/files/A%20munkaero-kolcsonzes.pdf
A kormánynak a közszférára van közvetlen ráhatása. A jogalkotó vagy a kormány tehet arról, hogy a munkáltatók ilyen görények? Ha a versenyszférában a szakszervezetek és a dolgozók a sarkukra állnak és egységesen lépnek fel, ők fognak diktálni. Nem a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztat a cég? Amelyik hatóságnál csak lehet, fel kell nyomni, aztán majd olyan bírságokat kap a nyakába, hogy megtanulja a magyarok istenét! Aki nem viselkedik tisztességes módon, azt el kell lehetetleníteni.
A bruttó átlagkereset a legutóbbi KSH adat szerint 324 700 forint, ami nettó 215.926 Ft.
A lakás és az albérletárakat a piac, azaz a kereslet és a kínálat találkozása határozza meg. Van KERESLET, ez a nagy büdös helyzet. A lakástulajok nem terézanyák és nem is ellenségük maguknak, hogy olcsóbban adják azt, amiért többet is elkérhetnek. A kormánynak annyi a mozgástere, hogy az adóvonzattal tud játszani és támogatásokat tud biztosítani (pl. CSOK), kedvezményes hitelkonstrukciók feltételeit megteremteni. Lehet még játszani az építőanyagok adóvonzatával, a tüzépesek terheivel, és nagyjából itt kimerülnek a lehetőségek. Mit kéne még mást tenni? És egyáltalán, tessék már megmondani, hogy úgy általában milyen konkrét lépéseket kellene megtenni, hogy javuljanak az állapotok!
Qqriq
Ha 10 emberből 9 keres 100 ezret a 10. meg egy milliót, abból is kijön a közel 200-es átlag. A valóság nyilván nem ennyire elrugaszkodott, de akkor is durván aránytalan. A fővárosban pl. nagyságrendekkel többet keresnek, mint vidéken. Én vidéki vagyok, és azt látom, hogy a festő, a szakács, a tűzoltó, a postás, de már a diplomások, tanárok is elmennek a szalagsorra, mert akár nettó százzal többet kereshetnek, mint a saját szakmájukban itthon. A közszféra meg a kkv döglődik a munkaerőhiánytól.
Egy betanított szalagsori munkás, amihez nem kell csak 8 ált.isk. jóval többet keres még egy tanártól is. jól van ez így? Így akarjuk mi megközelíteni az osztrákokat 2030-ra?
A mediánkereset negyedmillió körüli, ami nettó bérben ugyancsak meghaladja a 150 ezret.
Festő miért vált pályát, amikor az építőiparban hónapokkal előre kell lebeszélni egy munkát, mert a gazdasági fellendülésnek köszönhetően már olyan sok az építkezés és felújítás, hogy egyszerűen elfogytak a “szabad” szakemberek? Aki jó szakács, nem szorul rá a pályamódosításra, mert baromi nagy munkaerőhiánnyal küzd a vendéglátás, már most keresik az embereket a nyári szezonra a Balatonnál. Márpedig ott rendesen lehúzzák a külföldi vendégeket, tehát van miből megfizetni az alkalmazottakat. Postás tipikus nyugdíjas állás, azaz egyrészt nyugdíjig végezhető, másrészt mindig csurran-cseppen borravaló leginkább a nyugdíjakból: ha időben viszi a nyugdíjat, 500 forint a tarifa, ha emellett még el is beszélget Mari nénivel, legalább egy ezres leesik. A tűzoltók 24/72-ben teljesítenek szolgálatot, így a szabadnapjaikon is tudnak dolgozni. Amikor nincsen riasztás, a készenlét jellemzően pihenéssel, kikapcsolódással telik. Egy főiskolai tanár félmillió felett keres, ennyire szerintem nem fizetik meg a gyári melósokat.
Ajánlom mindenki figyelmébe: http://jobbanteljesit.kormany.hu/
Egy multinál jobbára betartják a törvényeket, bejelent normálisan, a túlórákra odaadják a bónuszokat ,betegszabadságra a táppénzt, fizetik a bejárást, a különböző támogatásokat stb… Aztán ezt össze lehet hasonlítani egy átlag magyar vállalkozóval. A különbséget látja a melós és átmegy egy kiszámíthatóbb munkahelyre pl. egy gyárba, ha éppen nem külföldre. Ezért vált a festő meg sokan mások.
A munkaerőhiánynak ennyi pozitívuma van, hogy könnyebb váltani. Régen könnyen odavágták az embernek, ha nem tetszik, el lehet menni, lesz helyetted más, most meg szívnak a vállalkozók, mert nincs emberük. A többsége meg is érdemli, mert egy kapzsi csaló senkiházi.
Amúgy meg egy gyári betanított munkás műszakpótlékokkal + kafetériával megkeresheti a havi 230-300 ezret nettóban már Heves megyében is. De ezért keményen kell dolgozni 3 vagy folyamatos műszakban.
És mennyit keres egy kezdő általános iskolai tanár? Miért hagyja el a pályát a pályakezdők tekintélyes része? Mennyi most a pályán lévők átlagéletkora és mennyi volt 20-25 éve és mi várható ennek függvényében 10 év múlva?
“És mennyit keres egy kezdő általános iskolai tanár?” A „pedagógus I” fokozatban a fizetés: középfokú végzettséggel 146 160 Ft, alapszakos/főiskolai végzettséggel 219 240 Ft, egyetemi/mesterszakos végzettséggel 243 600 Ft. (Ezért a 3 vagy folyamatos műszakban dolgozókkal szemben 22, illetve 26 óraszámban tanítanak.)
“Miért hagyja el a pályát a pályakezdők tekintélyes része?” Talán azért, mert jobb mosogatni Londonban, miközben 6-an bérelnek “lakást”, mint itthon oktatni, de megkérdezem, a miért ment pedagógusnak a pályát elhagyó kezdők tekintélyes része??
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Értem. Ha az átlag magyar vállalkozó nem tartja be a törvényt, arról a kormány tehet? A “senkiházi” magyar vállalkozó azért sopánkodik meg szidja a mindenkori kormányt, hogy legyen ürügye megmagyarázni, hogy miért megy úgymond rosszul a bolt és miért nem képes szabályosan és tisztességes bérért foglalkoztatni a melósait. Ugyanakkor azért van a munkaügyi felügyelet, az adóhatóság és más állami szervek, hogy a szabálytalanságokat jelezni lehessen feléjük. Lehet várni a csodára, de maguktól nem fognak megoldódni a gondok. A “kapzsi” magyar vállalkozók ugyanis nem a jogi kiskapukkal szoktak rámenni, hanem egész egyszerűen sz@rnak az előírásokra. Ilyen szemszögből nézve a túlóratörvény nem oszt, nem szoroz.
Az általános iskolák között elég nagy különbség van elsősorban a társadalmi szegregálódás természetes jelensége miatt, amit lehet trendnek nevezni vagy bárminek, de tény, hogy magától alakul így és a legliberálisabb szószólók is alkalmazkodnak a folyamathoz. A helyzet tehát az, hogy egy igényes szülő autóval hozza-viszi a gyermekét és nem íratja be akármilyen oktatási intézménybe. Vannak egyházi és magán fenntartású iskolák, de az állami fenntartásúak között is találhatók szubkulturális körből származó tanulóktól mentes, színvonalas sulik (némelyik szülő ezért trükközik a lakcímkártyával). Ugyanígy egy pedagógusnak sem egyféle lehetősége van, bár igaz, a jobb tanítói állásokért már meg kell küzdeni, mert ott bizony nincsen munkaerőhiány. Ugyanakkor el lehet menni magántanulókkal is foglalkozni, korrepetálást vállalni, ecet. Egy tanárjelölt ezt előre nem látja? A kutya nem akar a kisebbségiekkel vesződni! Kissé hasonló eset ez ahhoz, mint amikor valaki elmegy kórházi ápolónak, de nincs tisztában vele, hogy ott bizony kőkeményen ágytálazni meg pelenkázni kell a betegeket, az elhaltak ujjáról pedig lehúzni a gyűrűt, szájából kiszedni a protkót.
Nagyapó! Legegyszerűbb, ha megkérdezi Németh Szilárdot!