Korábban beszámoltunk arról, hogy elektromos autók töltésére szolgáló töltőállomást létesítettek a Kossuth Lajos utcai Penny Market Szent Imre tér felőli oldalán.
Egy olvasónk arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy rendszeresen elfoglalják az elektromos autók töltésére szolgáló parkolót. Mr. Gabee maga járt utána az esetnek, és sajnos szerkesztőnk is talált vélhetően nem töltés miatt parkoló gépkocsit az állomáson.
Vajon 2014-ben a Tháliákat hibrid hajtással (is) szerelték? Ugyanis rendszáma alapján akkor hozták forgalomba a gépjárművet…
Inkább ezzel a kérdéssel foglalkozna a Penny, ahelyett, hogy fizetőparkolóból akar hasznot húzni, aminek a profitját szintén külföldre viszi. A P+R parkolás társadalmi érdek, előrébb való holmi üzleti szempontoknál. A Penny számára csak Németországban fontos a társadalmi szerepvállalás?
Qqriq, miért olyan nehéz megérteni, hogy a Penny nem a parkolásból akar hasznot húzni, hanem azt szeretné, hogy a vásárlói számára legyen szabad parkolóhely, ne foglalják a helyet olyanok, akik nem is vásárolnak?
H-s rendszámmal 2014-ben hozták forgalomba? Nagyon el van tájolva a cikk írója. A H-s rendszámok valamikor 2000 és 2002 között jöttek a sorban.
Villanyautó: a nagy szennyezők
A közvélemény nagy része szerint a dízelautók bűzlenek, a benzinesek megölik a természetet, a halkan búgó villanyautók viszont tiszták, mint a patyolat. A német autóipari óriások pedig minden erővel próbálják utolérni az elektromosautó-gyártás nagyágyúját, a kaliforniai Teslát: a Volkswagen, a BMW és a Daimler 2025-ig 150 új modellt dobna piacra. Fennáll azonban a veszély, hogy Németország a megújulókra átállás elsietése után a közlekedésben is elköveti ugyanezt a hibát, és belehal egy ökológiai illúzióba. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a villanyautó eddig minden, csak nem környezetbarát. Gyártásuk hatvan százalékkal több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a hagyományos autóké – különösen a költségek negyven százalékát felemésztő akkumulátorok előállítása aggályos, és nem csak környezetvédelmi szempontból. A gyártásukhoz szükséges kobaltot gyerekek bányásszák a polgárháború sújtotta Kongóban, Dél-Amerikában pedig a lítium kitermelése nagyon sok talajvizet igényel. Az elektromos járgányok még a porkibocsátást tekintve sem sokkal jobbak a dízeleknél: a legtöbb káros anyag ugyanis a gumik és a fékek kopásával kerül a levegőbe.
Ráadásul az autógyártók a villanyautók teljesítményével is trükköznek: a hatótávolságot a városi teljesítmény alapján adják meg, az autópályákon azonban jóval gyorsabban lemerülnek az akkumulátorok.
Egyes szakértők szerint a villanyautók gyártása okozta károkat kompenzálja, hogy a használat során kevésbé terhelik a környezetet, mint hagyományos társaik. Lehetséges, ugyanakkor a mérleg csak 125 ezer kilométer megtétele után billen a javukra a dízelautókkal szemben. Ha pedig most hirtelen minden autó elektromos lenne Németországban, és mindegyik a szélerőművek által termelt árammal működne, akkor plusz húszezer szélkereket kellene felállítani. Őrület!