Csepel.info

Mintegy harminc napirendi pontot tárgyalt meg idei első ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Módosítottak a közbeszerzési rendszer működésén, elfogadták az idei forrásmegosztást. A közgyűlés felhatalmazta a főpolgármestert, hogy tárgyaljon a kormánnyal a Bálna eladásáról. Bővült a fizetőparkolás a III. kerületben, valamint jóváhagyták az idei átlagos 12%-os bérfejlesztést a BKV-nál. Zárt ülésen öt új Csengery-díjasról is határoztak.

A napirend előtti vitában szóba került az M3-as metró akadálymentesítése. Tarlós István főpolgármester elmondta, hogy a napokban az ügyben megbeszélést folytatott Kovács Ágnessel, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnökével. A főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés februári ülésén javaslatot tesz annak jóváhagyására, hogy a Fővárosi Önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozza a Kálvin tér akadálymentesítését. A főpolgármester várhatóan márciusban azt is a közgyűlés elé fogja terjeszteni, hogy a közgyűlés fogadja el: a projekten kívül a fennmaradó hét metróállomást érintően készüljenek – szükség esetén alternatív műszaki megoldásokat is magukban foglaló – akadálymentesítésre vonatkozó tervek, amelyek megvalósítását ésszerű határidőhöz kötik. A MEOSZ elnöke és Tarlós István főpolgármester abban is megállapodtak, hogy folyamatos egyeztetnek az M3-as metró akadálymentesítése ügyében. (A MEOSZ ez ügyben kiadott közleménye itt olvasható.)

Tarlós István emlékeztetett rá, hogy a korábbi városvezetés az M2-es metró felújításánál mindössze egyetlen liftet építtetett, míg az M3-as vonal rekonstrukciójánál összesen 13 felvonó épül. Képmutatónak nevezte az M3-as metró akadálymentesítésére vonatkozó ellenzéki népszavazási kezdeményezést. Kitért rá, hogy az akadálymentesítést előíró jogszabály már az M2-es metró felújításnál is hatályban volt.

Március elsejével ismét módosul az az értékhatár, amely felett a Fővárosi Közbeszerzési Kft. bonyolítja le a közbeszerzési eljárásokat – a Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztést 21 igennel, 4 nem szavazat ellenében, 5 tartózkodás mellett támogatta a testület. A kft. március elsejétől a Főpolgármesteri Hivatal és a Fővárosi Önkormányzat nettó 200 millió forintot elérő vagy azt meghaladó közbeszerzéseit, míg a fővárosi gazdasági társaságok esetében – a kulturális feladatokat ellátó társaságok kivételével – a nettó 500 millió forintot elérő vagy azt meghaladó közbeszerzéseket bonyolítja majd le.

A Fővárosi Közgyűlés 2017. május 10-én döntött a szervezet működésének racionalizálásáról, egyebek mellett a társaság feladatainak szűkítéséről. Az akkori döntéssel egységesen, minden eljárásra 150 millió forintot elérő, azt meghaladó értékben állapították meg azt a határt, amely felett a kft. bonyolítja le az eljárást. A testület 2017. augusztus 30-án határozott arról, hogy a kft.-t a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. vállalatcsoportba integrálják, továbbá módosították a társaság alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát. Akkor döntöttek arról is, hogy felülvizsgálják a kft. által ellátott feladatokat.

Elfogadta az idei forrásmegosztásról szóló rendeletet a Fővárosi Közgyűlés 21 igennel, három nem szavazat ellenében, hat tartózkodás mellett. A törvény szerint a megosztott bevételekből a fővárosi önkormányzat részesedése 54, a kerületeké 46 százalék. Ennek alapján a kerületi önkormányzatokat összesen 118,7 milliárd, a fővárosi önkormányzatot 139,7 milliárd forint illeti meg a tervek szerint 2018-ban. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes a vitában elmondta, a főváros tavaly év végén 8,8 milliárd forintos többletbevételre tett szert, amelyből 4 milliárd forint a kerületeket illeti.

Eredménytelennek nyilvánította a közgyűlés – 20 igen, 8 nem szavazattal – a Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központ ingatlan értékesítésére korábban kiírt nyilvános versenyeztetési eljárást, mivel nem érkezett érvényes ajánlat. A testület felkérte a főpolgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat Magyarország kormányával az ingatlan értékesítéséről, és a tárgyalások eredményét terjessze a Fővárosi Közgyűlés elé.

Tarlós István a vitában azt mondta: az előző városvezetés arra sem volt alkalmas, hogy befejezze a beruházást, egy off-shore cégre bízta a beruházást, és hét pert hagyott örökül. Úgy fogalmazott, a Bálna épülete „kétségkívül egy építészeti érdekesség”, de a funkcionális használhatóságát egyáltalán nem vizsgálták annak idején. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes azt tette hozzá: megörököltek egy épületet, amelynek rég készen kellett volna lennie 2010 nyarán, de nem volt kész, és olyan üzemeltetési szerződést kötöttek elődeik, amely alapján a főváros kifizetett volna 31 milliárd forintot, „hogy valaki egy bulinegyedet üzemeltessen a főváros ikonikus épületben”. Bagdy hangsúlyozta: a Főváros azt akarja, hogy a Bálna jó kezekbe kerüljön, és ne történjen vagyonvesztés.

Módosította a főváros a parkolási rendeletét, eszerint – Óbuda-Békásmegyer kezdeményezésére –fizető várakozási övezetnek jelölik ki a Bojtár utca – Huszti út – Kazal utca – Szentendrei út – Záhony utca – Sujtás utca – Gázgyár utca – Ángel Sanz Bríz út – Duna – Bogdáni út – Hévízi út – Vörösvári út – Bécsi út által határolt területet. A főváros emellett hozzájárult ahhoz is, hogy Óbuda-Békásmegyer emelje a 2015 óta működő két fizető parkolási övezetének díjtételeit. Ennek eredményeként a kerületben – a Flórián tér kivételével – ott, ahol eddig óránként 175 forintot kellett fizetni, a jövőben 265 forintot kell, ahol pedig eddig 265 forint volt, ott óránként 350 forintra emelkedik a parkolás díja.

Bús Balázs III. kerületi polgármester a vitában elmondta: a fizetőparkolás azért vezették be a városrészben, mert 2010-ig, húsz éven át Észak-Budán semmilyen érdemi közlekedésfejlesztés, jelentős P+R parkolóépítés nem történt. A kerületnek nem maradt más eszköze arra, hogy a kerületi polgárok parkolását megvédje, mert az egész kerület vált P+R parkolóvá – tette hozzá. Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes a vitában jelezte: 2010 és 2014 között további négyezer új P+R parkolót alakítottak ki, a kormány támogatásával, 3 milliárd forintos összegből pedig további P+R-eket fognak kiépíteni, így azok száma 2019-re meg fogja haladni a hétezret.

Támogatja a Fővárosi Közgyűlés a BKV munkavállalóira irányuló bérfejlesztés megvalósítását a BKV idei bérmegállapodásában foglaltaknak megfelelően. A bérfejlesztés átlagos mértéke 12%, amelyből 5% alapbérfejlesztés, 7% pedig a bérfelzárkóztatást szolgálja. A bérfejlesztés hatására 5,7 milliárd forinttal növekszik a cégnél a bérköltség, a személyi jellegű ráfordítások pedig csaknem 7 milliárddal növekednek. A főpolgármester a napirend kapcsán úgy fogalmazott: „meg kellett erőltetnie magát a Fővárosnak”, de mindenképpen biztosítani akarja a BKV-dolgozók bérfejlesztését. Emlékeztetett rá, hogy az állami szektorban megtörtént a 30%-os béremelés, az önkormányzatiban viszont nem, „ebben egyeztetésben vagyok a kormánnyal”. Felhívta a figyelmet, hogy a BKV-nál az átlag 12%-os béremelés arányosan meghaladja a 3 évre számított 30%-ot, amit az államtól kapnak a munkavállalók.

Zárt ülésen döntött a közgyűlés a főváros sajtódíja, a Csengery Antal Díj odaítéléséről. Az elismerést idén Hlavay Richárd, az Inforádió szerkesztő-műsorvezetője, Kárász Róbert, az ATV szerkesztő-műsorvezetője, a Magyar Katolikus Rádió közössége, Mottl Ágnes, a Hegyvidék Televízió ügyvezető igazgatója, valamint Nyerges Zoltán Gyula, a Józsefváros újság főszerkesztője, szakmai igazgatója kapja. A díjat március 15-höz, a magyar sajtó napjához kapcsolódva fogják átadni a kitüntetetteknek.