Megtörte a csendet a főrendőr: Könyörögtem Jimmynek, hogy tegye el a pisztolyt

BORS, Mr.Gabee, Csepel.info

Zámbó Jimmy január 20-án lenne hatvanéves.

Közel tizenhét éve már, hogy újév másnapján a Király örökre itt hagyta rajongóit. Halála száz­ezreket megrendített. Jó barátja, Komáromi István azt mondja, megérezte, hogy a gyilkos fegyver rosszul fog elsülni.

Zámbó Jimmynek közeli barátai közé tartozott Komáromi István, az egykori XXII. kerületi rendőrkapitány és nyugalmazott dan­dártábornok, aki később szintén zenész lett, és több dalt is írt a sztárnak. A Bors megkereste az egykori főrendőrt, aki meghatódva mesélt az énekesről.

– Sosem dicsekedtem azzal, hogy jóban voltam Zámbó Jimmyvel, mert nekem olyan természetesnek tűnt a barátságunk. Sokat énekeltünk együtt. Rendkívül jószívű embernek ismertem meg, ugyanakkor szomorú volt, hogy sokáig nem foglalkoztak vele, és ez megkeményítette őt. A fellépésein népszerű volt, szerette a közönség. A magyar média viszont jó ideig blokkolta, és nem játszották a dalait, csak az utolsó éveiben. Bántotta, hogy nem a szép számokat játsszák a rádióban, és sokszor minősített más előadókat. A végén persze mérhetetlenül híres lett – emlékezett vissza az egykori rendőrkapitány, aki személyesen írta alá a fegyvertartási engedélyeket, holott ő maga mindig is ellenezte ezeket az eszközöket.

– Az utolsó éveimben, amit a rendőrség kötelékében töltöttem főkapitányként, nem hordtam magammal semmiféle fegyvert. Nem szerettem a fegyvereket, és Jimmyt is próbáltam lebeszélni a viseléséről. Mindig mondtam neki, hogy „tedd el, nincs rá szükséged, egyszer rosszul fog elsülni”, de nem hallgatott rám. Lehet, hogy a mai napig élne, ha megfogadja a tanácsomat. Sokszor mutogatta, elővette, de mindig elrakattam vele – mondta a Borsnak Komáromi István, majd felidézte azt a bizonyos január 2-át.

– A legfurcsább az egészben az, hogy akkor lett igazán a legnépszerűbb, amikor meghalt. Úgy emlékszem arra a napra, mintha csak tegnap történt volna. Sosem fogom elfelejteni. A Belügyminisztériumban dolgoztam PR-vezetőként. Azt az utasítást kaptam, hogy a szilveszter utáni első napon arra ébresszem az országot, hogy most már nem a rendőrségnél, hanem az önkormányzati irodában kell igényelni a jogosítványt. Hajnalban elmondtam a televízióban. Utána értesültem arról, hogy mi történt a barátommal, és kórházban van. A többi pedig már történelem – folytatta a zenész, aki maga is hallotta a városi legendákat a Király tragédiájáról.

Megoszlanak a vélemények Jimmy haláláról. A rendkívüli ha­lálesetek vizsgálatánál alaptapasztalat, hogy az illető hozzátartozói nem hiszik és nem fo­gadják el a körülményeket. Ezért rebesgették, hogy valaki megölte, és nem is úgy volt, ahogy hírt adtak róla. A legjobb tudomásom szerint egyszerű baleset volt. Nem figyelt oda, és megtörtént az a szörnyű dolog, amire sokszor fi­gyelmeztettem. Nem akart ő meghalni. Nem volt az a típus. Élni akart, a csúcson volt – mondta könnyek között az egykori énekes barátja és zenésztársa.

ELTŰNT HULÉ ÉVA KÉZIRATA

A Király másik barátja, Hulé Éva, aki az­óta szintén elhunyt, sokáig házalt a könyvkiadóknál azzal a kézirattal, amelyben leírta a tragikus éjszaka történéseit, ahol ő is jelen volt. – Amikor előálltam a mindent megváltoztató nyilatkozatommal, egy ország figyelt fel rám, de az idők során valahogy elfordultak tőlem azok is, akik bátorítottak. Azt vettem észre, hogy egyre inkább valamiféle őrültként vagyok kezelve, akit meghallgatnak ugyan, de nem veszik komolyan – mondta akkoriban Hulé Éva, aki többször is hangoztatta: leírta a történetet, és a könyv kéziratát letétbe helyezte. Végül azonban több mint tizenhárom évvel azután, hogy Zámbó Jimmy örökre itt hagyta rajongóit, egy fővárosi kórházban elhunyt ő is. Az a bizonyos kézirat pedig a mai napig nem került elő.

Itt lehet hozzászólni !