Mindenszentek és halottak napja a csepeli temetőben

Csepel.info, Mr.Gabee,

A Csepel.info teljes szerkesztősége is meggyújtja az emlékezés lángjait a Csepeli temetőben november 1-jén kora este.

November elején ezrek keresik fel a sírkerteket, hogy leróják kegyeletüket elhunyt szeretteik nyughelyénél. Elseje a mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig a halottak napja a keresztény világban. Az egymás utáni napok közül az utóbbi dominál, bár sok ember számára összemosódik a két jeles nap fogalma. Mit ünnepelünk mindenszentek napján és miért pont november másodikán emlékezünk elhunyt szeretteinkre?

Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, amikor az összes szentet megünneplik. Kezdete a IV. századra nyúlik vissza, amikor a keleti egyházban megünnepelték az összes vértanút.

„Phokasz császár IV. Bonifác pápának ajándékozta a Pantheont, így a
pogány istenek templomából az összes keresztény szent, „minden szentek” temploma lett. A fölszentelés 610. május 13-án volt, ám mivel Róma tavasszal nem tudta ellátni a zarándokok tömegét, az ünnepet, vagyis Mindenszentek ünnepét őszre, november1-re tették” – mondta el Kispál György plébános.
„A halottak napja Szt.Odiló clunyi bencés apáttól ered, aki 998-ban elrendelte, hogy a hozzá tartozó bencés monostorokban november 1-jén este
imádkozzák el a halotti zsolozsmát minden megholtért. Így vált aztán másodika, a halottak napjává” – tette hozzá a plébános.

Itthon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává. A reformáció több vallása is elfogadja, míg az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan elismerik, addig a reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az eseményről. „November hónapban Isten örökkévalóságára tekintünk előre. Másodika, a halottak napja, az advent előtti utolsó vasárnap pedig az örök élet vasárnapja. Számunkra a virágdíszes sírok a keresztyén reménység jellemzői: nem az elmúlásban hiszünk, hanem az örök életben. A református ember Krisztus feltámadása által nyert reménységben járja a temetőt” – osztotta meg gondolatait Temesvári Imre lelkipásztor.

Gyertyafény 

Ezen a napon a templomokban tartott szentmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak, reményt adnak. A protestánsok vasárnapi istentiszteleteiken szintén halottaikért imádkoznak.

Magyarország egyes vidékein szokás volt e napon harangoztatni a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek.

Az ünnephez kapcsolódó általános hagyományok közül a halottakért való gyertyagyújtásnál a láng fénye az örök világosságot jelképezi.

November 1. mindenszentek ünnepe, november 2. pedig a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. A protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

4 hozzászólás “Mindenszentek és halottak napja a csepeli temetőben” bejegyzésre

  1. földhözragadva szerint:

    Ha az egész kerületben ledózerolták a régi pavilonokat, akkor a temetőnél miért nem? Talán ha átköltöztetnék az egészet a déli oldalon lévő üres területre, használható lenne a Rákóczi út…

  2. admin szerint:

    Fővárosi terület.

  3. Katalin szerint:

    És nem lehet a fővároshoz javaslatot benyújtani?

  4. mind_the_gap szerint:

    Elég balkáni az egész. Autók okozta káosz, özönlő tömeg a vékony járdán. Az elsőajtózást biztosító biztonságiak okozta szűkületek.. Szerencsére egy évben csak egyszer kell kibírni (a káoszt), utána le is kerül a figyelem róla. Kicsit reménykedtem, hogy a sarkon lebontott ház helyén kialakított területre kerülnek a virágosok és akkor 2×2 sávos lehetne a Rákóczi..
    Merjünk nagyot álmodni – majd ébredjünk fel a nagy büdös semmire…

Itt lehet hozzászólni !